Mediáció: cél a megegyezés
Magyarországon 2003 óta van lehetőség vitás esetekben mediátor, azaz közvetítő bevonására a polgári
jogviták bíróságon kívüli rendezése érdekében. A mediátor feladata, hogy szaktudásával hozzásegítse a vitás
feleket a konszenzuson alapuló megegyezéshez.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában 2004- ben alakult meg a mediációs és jogi koordinációs osztály.
Mint Balogh János osztályelnök lapunk kérdésére elmondta, a mediációs eljárás alkalmat ad a feleknek arra,
hogy a közösen kialakított feltételek mentén találjanak megoldást a vitás kérdésekre. A mediátor célja,
hogy elősegítse a megegyezés létrejöttét, ugyanakkor a végeredményt nem befolyásolhatja, a megoldást a
feleknek kell megtalálniuk.
Míg a bírósági eljárás során a jog alapján születik döntés, a mediátor nem a jogsértés meglétét keresi,
hanem az egyezség létrejöttére helyezi a hangsúlyt. Mindez azt jelenti, hogy a mediáció eredményeképpen
mindkét fél számára elfogadott egyezség születik.
Diszkrét eljárásról van szó, a minden tekintetben független és elfogulatlan, a felek által közösen
kiválasztott mediátort köti a titoktartás. Mivel önkéntes az eljárás, a közvetítő díjazásában a felek
szabadon állapodnak meg, és közösen fi zetik. Ellentétben a nyilvános bírósági eljárással, a mediációban
csak a közvetítő és a felek vesznek részt, így a közvélemény vagy az üzleti partnerek nem értesülnek erről.
A mediáció idejét a törvény négy hónapban limitálja, azaz az eljárás jóval gyorsabb az átlagos bírósági
ügymenetnél. Természetesen a megegyezést követően is fordulhatnak bírósághoz a felek, azonban ilyenkor a
perköltség viselésére a felperes kötelezhető, a per eldöntésére való tekintet nélkül. Amennyiben a
megegyezés be nem tartása miatt indul bírósági eljárás, a perköltségviselés általános szabályai az
irányadók.
Bár közvetítő igénybevételére már három éve lehetőség van, a mediációt egyelőre csak kevesen választják a
vitás kérdések megoldására, pedig számtalan olyan helyzet fordul elő, amikor hatékonyan válthatná ki a
hosszadalmas bírósági eljárást. Tavaly nyolcszáz, elsősorban munkaügyi, családi és más polgári jogi ügyek
rendezésében segédkeztek mediátorok. Ilyen a munkahelyi, vagy a társasház működése során kialakuló érdek-
és jogviták rendezése is.
Jelenleg mintegy ezer természetes személy és háromszáztizenöt szervezet szerepel az Igazságügyi
Minisztérium hivatalos közvetítői névjegyzékében.
ká