Szellemi örökség vagy "Fekete gyémántok"?

Bejárás a Jókai-kertben

A híreket illik komolyan venni, akkor is, ha az ingatlan kezeléséért felelős környezetvédelmi és vízügyi miniszter cáfolja az értesülést. Egy évvel ezelőtt például a fővárosi önkormányzat a cáfolatok ellenére eladta a 12 500 négyzetméteres, több mint egymilliárd forint értékű, ősfákkal és ritkaságszámba menő növényzettel beültetett svábhegyi ligetet, amelyet Streibig Ferenc és felesége adományozott mozgássérült gyerekeknek 1931-ben. A területen működő, enyhén mozgássérülteket foglalkoztató kertészeti szakiskolát tavaly nyáron kitessékelték; a kert helyén az új tulajdonos lakópark építését tervezi.

Miként a mozgássérültek "álomparkjában", úgy Jókai "tündérkertjében" is igen nehéz lakóparkot vagy bármilyen más építményegyüttest elképzelni, előbbit mégsem tudta megmenteni a tiltakozás. Van tehát alapja a kétségnek, aggodalomnak. Ezért szélesedik egyre a Jókai-kert megőrzéséért cselekvők köre.

- Az elmúlt hetekben több intézmény, civil szervezet, köztük a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kara, a Kissvábhegyi Egyesület, a Zugligeti Egyesület, a Farkasvölgyi Baráti Kör és számos magánszemély fordult Hegyvidék önkormányzatához, kérve, hogy lehetőségeinkhez mérten tegyünk Jókai kertjének megmentéséért - tájékoztatta lapunkat Sikota Krisztina, az önkormányzat kulturális bizottságának elnöke. - Az utóbbi időben sokat hallottunk arról, hogy a tervezett kormányzati negyed megvalósítása érdekében az állam eladja a tulajdonában lévő telkeket és épületeket. Ennek jeleként értelmezzük, hogy a Jókai-kert épületéből a Természetvédelmi Hivatalt már kiköltöztették. Nemcsak azért tiltakozunk, mert az Európai Unió tizenöt-harminc négyzetméteres javaslatával szemben Budapesten tizennégy négyzetméter zöldterület jut egy lakosra - Bécsben ez száz négyzetméter! –, hanem elsősorban azért, mert egy pótolhatatlan, felbecsülhetetlen értékű örökség sorsát látjuk veszélyben forogni. A XIX. század közepén a Svábhegyet Jókai tette a főváros népszerű nyaralóhelyévé, a művészek és írók, a művészet- és természetkedvelők szellemi központjává. Ez a kert számos Jókai-mű születésének helyszíne, tanúja. Súlyos hiba, egyben szerep- és értéktévesztés volna áruba bocsátani azt, aminek az értéke nem telekár, ami nem "csupán" műemléki, kertépítészeti-történeti érték, hanem történelmi és érzelmi kötődések fűznek hozzá egy nemzetet.

A Költő utcát évente több ezer gyerek és felnőtt keresi fel. Az egykori villát ugyan már nem találják ott - lebontották a hatvanas években -, láthatják viszont az író kedvenc oroszlános kőasztalát, kőpadját, a présházat és néhányat az általa telepített szil-, dió-, hárs-, juhar- és vadgesztenyefákból. A Petőfi Irodalmi Múzeum kihelyezett részlegeként fenntartott Jókai Emlékszobában az író eredeti bútorait, emléktárgyait is megtekinthetik. A lebontott villaépület helyére emelt kétszintes irodaépületben a volt Madártani Intézet átmentett, egyedülálló szakkönyvtára, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület központi irodája, valamint a közel százéves hazai madárgyűrűzés központja működik. Megtalálható itt a Madártani Intézet gyűjteményének megmaradt része is.

Lebontott, átmentett, megmaradt... Fogalmak, amelyek azt is üzenik: hosszú a veszteséglista. A tiltakozók szerint éppen ezért volna könnyelműség a megmaradt kincseket eltékozolni.

Így látja ezt a Jókai Mór Általános és Német Nemzetiségi Iskola HON Alapítványa is, amely Jókai öröksége - a Költő utcai kert című fotópályázatával igyekezett a figyelmet a kertre irányítani. A volt Jókaibirtok természeti-tárgyi szépségeit megörökítő felvételek legjobbjait november 24-én, a HON Alapítvány tizenöt éves jubileumi ünnepségén állították ki, ekkor hirdették ki a pályázat eredményét is. Az alsótiltakozunk, sok kategóriájában Hamarits Júlia, a felsősök közül Koncz Benedek és Moldoványi Eszter, a szülők kategóriájában pedig Maácz Miklós munkájának ítélt első helyezést a háromtagú zsűri: Gerle János Ybl-díjas építész, Janzsó Tamás fotóriporter és Udvardy Emese festőművész, az iskola rajztanára.

- A fotópályázatot más, Jókai nevét viselő iskolák, intézmények, továbbá művészeti csoportok és természetvédő szervezetek felé is kiterjesztjük - ismertette terveiket H. Pirityi Katalin, a kuratórium elnöke. - A kert megmentése ugyanis nemcsak a helyi iskolának, hanem a kerület összes közoktatási intézményének, valamennyi lakosának, de Budapest, sőt az ország egészének is érdeke. Éppen ezért iskolánk egy másik akciót is hirdet: várjuk a Jókai Mór nevét viselő iskolát egy Költő utcai kertlátogatásra!

"Édes szép zöld fáim! Ha egyszer valaki idejön, azt kérdeni, miért tudtam többet dolgozni nyáron, mint télen, mondjátok meg neki, hogy ti is ott voltatok akkor" - hirdeti Jókai szavait a kert főépületén elhelyezett emléktábla, amely előtt december 5-én Pokorni Zoltán kijelentette: az értékesítési szándék elfogadhatatlan. Miután megtekintette a parkot, az emlékszobát és a fotókiállítást, a polgármester elmondta, hogy a természetvédelmi oltalom miatt az ingatlan eladásához Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter hozzájárulása szükséges, ő pedig december 4-én Pokorni Zoltán interpellációjára válaszolva a Magyar Országgyűlés előtt kijelentette: a kormány a Jókai-kertet nem adja el!

- Bízom abban, hogy a hivatalban lévő miniszter a hírekkel ellentétben nem távozik posztjáról, így a tegnap megfogalmazott ígéretének megtartására is módja lesz. Azonkívül az önkormányzat kezében is vannak építéshatósági, városrendezési eszközök, amelyekkel képes lesz megvédeni a Jókai-kertet - tette hozzá a polgármester, majd szavait ezzel zárta: "Mindent megteszek annak érdekében, hogy itt ne épüljön lakópark."