Egy megtalált emléktábla

A kerület épületein, illetve épületeiben – különböző anyagokból (márvány, kő, fém stb.) – közel 130 emléktábla található, s emellett több helyen reliefek, fejdomborművek díszítik az utcaképet. Több évig tartó helytörténeti kutatás után valamennyiről helymeghatározás és fényképek készültek, amihez nagy segítséget nyújtott barátom, Janzsó Tamás.

Jókai Anakreon

E felderítőmunka során érdekes leletre bukkantunk a Költő utcai Jókai-kertben. Itt található a közelmúltban restaurált ovális kőasztal és kőpad, amelyen sok nagy mű született, a Kaán Károly-emléktábla, valamint az író egyik műve szövegének egy részét tartalmazó tábla. A volt gazdasági épület falán helyezték el Jókai fejdomborművét, melyet Ligeti Miklós (1871–1944), az Anonymus-szobor alkotója készített fehér márványból.

Az asztal és kőpad mellett áll a Róna József (1861–1939) által készített, 2 méter magas bronzszobor (a művész híres alkotása Savoyai Jenő herceg lovas szobra a budai Várban). A mű érdekessége, hogy a karosszékben ülő, mulató alak fejét felismerhetően Jókairól mintázták, s többen a Bacchus nevet adták neki. A fővárosban egyébként egyetlen helyen, a XXII. kerületi Nagytétényi út 64. udvarán található Bacchusszobor, amelynek alkotója a 180 centiméter magas férfit szőlőfürtökkel ábrázolta.

A Jókai-kertben lévő szobor talapzatán összesározott, kopott, eddig még nem publikált, nagyobb méretű, német nyelvű tábla található, amely egy verset tartalmaz. A szöveg arra enged következtetni, hogy a mű nem Bacchust, hanem Anakreont ábrázolja. Az igen nehezen olvasható szöveget lefordítottuk magyarra, a tábla fotója értékes darabja gyűjteményünknek, s újabb adalékkal gazdagítja Jókai megismerését, és tisztázza a szobor alakjának elnevezését: Ahol itt a rózsa nyílik,/Hol a szőlővessző és a babér összefonódik/Hol a gerlice hívogat,/ Hol a kis tücsök gyönyörködtet,/ Minő sírhely van itt,/Hogy mind az istenek itt élnek,/Mit szépen beültettek és gondoztak,/Anakreon nyughelye ez;/A tavaszt, a nyarat és őszt élvezte itt a költő,/Végül a téltől felette a domb védte

meg.

Kahlich Endre