Galántai utca
Galánta városról kapta a nevét 1928-ban az az orbánhegyi utca, amely az Istenhegyi utat és az Agárdi utat köti össze. Galánta jelenleg egy tizenhétezres lakosú város Dél-Szlovákiában, Nagyszombattól huszonhat kilométerre. A Vág alsó folyásánál fekvő települést tekintik Mátyusföld központjának, nevének eredete nem tisztázott, feltételezések szerint a szláv „Golata” személynévből származik.
Kodály-emlékmű Galántán |
A város folyamatosan fejlődött, ennek egyik első állomása volt, amikor a XVI. században vásártartási jogot nyert, majd később a mezővárosi jogokat is megkapta. Ezt követően lendületesen fejlődött a kézműipara, számos céh alakult. A király külön kiváltságban is részesítette a galántaiakat: 1635-ben megengedte nekik, hogy az évi négy nagy ünnepi vásáron felül még egy vásárnapot tartsanak.
A két Eszterházy-kastély, amelyek közül az egyik reneszánsz, a másik neogótikus stílusban épült, ma is a turisták kedvelt célpontja. További nevezetessége Galántának, hogy gyermekkorában itt lakott Kodály Zoltán, és az itteni népzene ihlette a Galántai táncok című művét. A zeneszerző szobrát 1982-ben avatták fel az egyik Eszterházy-kastély kertjében.
Trianont megelőzően Galánta lakossága túlnyomó részben magyar volt: az 1910-es adatok szerint 3274 lakosból 2933-an voltak magyarok, 202-en szlovákok és 115-en németek. A magyar lakosság felét a második világháborút követően a csehszlovák állam kitelepítette. A 2001-es népszámlálás adatai szerint 16 365 lakosból 9877-en vallották magukat szlováknak, 6022-en magyarnak. Továbbá 175 cigány nemzetiségű és 114 cseh lakost is nyilvántartásba vettek Galántán hat évvel ezelőtt.
Balázs Attila