A kerület legjelentősebb, ma is élő és működő temetője a Németvölgyi temető. A nagy kiterjedésű, lejtős
területen 1894. április 1-jén megnyitott, eredetileg 54 holdas temető mára gyakorlatilag megtelt, és már
nem áll rendelkezésre további tartalék terület. Utoljára 1921-ben bővítették, amikor a Hóvirág út-Denevér
út közötti háromszög alakú részt hozzácsatolva 72 holdasra növekedett. A Németvölgyi út-Érdi út-Hóvirág
út-Hó utca-Bürök utca között ma már lakótelkekkel bezárt terület. Egykor természetes vízfolyások, árkok,
dűlőutak határolták a dimbes-dombos, fákkal borított területet. Ma három, kerítésekkel szétválasztott nagy
egységre tagolódik, az alsó és felső temetőre, köztük az izraelita temetővel.
|
A Farkasréti temető halottasházának és sírboltjának terve
|
|
Megnyitása idején még egy rendkívül impozáns, nagyméretű, szimmetrikus, kétszintes, tornyos,
eklektikus stílusú halottasházat szándékoztak építeni Hegedűs Ármin építész tervei alapján, 1899-ben. Az
épületet árkádos sírboltok vették volna körül. Ez a terv azonban nem valósult meg. A főbejárattal szemben
1913-ban állították fel Horvay János Jó pásztor című szobrát, amely a második világháború idején itt zajló
súlyos csaták során megsemmisült. A fehér kőszobor álló Krisztus-alakot ábrázolt, juhaival körülvéve.
Helyére 1989-ben került Mészáros Mihály Főnix madár című alkotása.
A temetői építmények közül az első megvalósult létesítmény az Érdi úti kerítés mentén 1900-ban kivitelezett
kétszintes sírboltegyüttes volt, melyben föld alá süllyesztve nagyobb méretű sírkamrák sorakoztak felülről
világított folyosók mentén. Terepszint feletti része neoromán stílusú, árkádos épület, melyhez szabadon
álló, díszes családi sírbol tok csatlakoznak. Az építményt észak-itáliai előképek alapján tervezték. A
szinteket összekötő korszerű, egyedi szállítószerkezetet Freissler Antal tervezte. A második világháború
idején súlyos károkat szenvedett, azóta is elhanyagoltan áll, és mára életveszélyes állapotba került.
Felújítása és gondos helyreállítása nem odázható tovább.
Szervatiusz Jenő síremléke
|
|
|
A főbejárat közelében 1938-ban épült fel az országos tervpályázat nyertesei, id. Módos Ferenc és
Krassói Virgil építészek tervei alapján a véglegesnek szánt temetői templom, a hozzá csatlakozó árkádos
ravatalozóval és kriptasorral. Az épületegyüttes a kor modern irányzatának szép példája volt, belsejében
Molnár-C. Pál nagyméretű oltárképével. A temetőben 1944 karácsonyától 1945 februárjáig, a budapesti ostrom
során súlyos harcok folytak, és a templom is óriási károkat szenvedett. A romeltakarítások után csak a
kriptákat befogadó altemplom maradt eredeti állapotában. A romos tornyot visszabontották, a templomteret
felülről nyitott urnatemetővé építették át. A ravatalozót 1975-77-ben Makovecz Imre építész és Mezei Gábor
belsőépítész tervei alapján biomorf organikus stílusban alakították ki.
A Farkasréti temető az eltelt évszázad folyamán fokozatosan vált Budapest második legjelentősebb nemzeti
sírkertjévé. Kezdetben a bezárt budai temetőkből áttelepített díszsírhelyek jelentették a fő
nevezetességeit. A Tabáni, a Vízivárosi és a Németvölgyi temetőből felszámolásuk után számos régi
síremléket, fekete gránit obeliszket, sírtáblát és szobrászati alkotást mentettek át ide.
|
A Farkasréti temető felső kriptaépülete
|
|
A temető történetében a döntő változást mégis az a kormánydöntés hozta, amellyel a Fiumei
(Kerepesi) úti sírkertet - nagyrészt ideológiai megfontolásból - bezárták, a kevésbé jelentősnek ítélt
sírok nagy részét felszámolták, a nevezetesebb személyek síremlékeit tömörítve átcsoportosították. Azzal,
hogy a Fiumei úti sírkertben a munkásmozgalmi panteon kivételével megtiltották a további temetéseket, a
Farkasréti temető értéke rendkívüli módon megnőtt. A jelentősebb színészeket, írókat, zeneszerzőket,
politikusokat, képzőművészeket, tudósokat ettől kezdve ide temették, nyughelyeik felett jeles szobrászok
művészi értékű síremlékeinek sokaságát helyezték el. Rövidesen ez a temető vált a nemzet első számú
jelenkori sírkertjévé. A temetőben funkcionálisan elkülönülve alakultak át bizonyos parcellák
"művészparcellává", az akadémikusok köröndjévé, régi tábornoki katonai temetővé és a szocialista tisztikar
csillagos sírjainak parcellájává.
Sír az izraelita temetőben
|
|
|
A Farkasréti temetőben található jeles személyek neveit és síremlékeit - nagy számukra való
tekintettel - jelen cikkben terjedelmi adottságok miatt lehetetlen lenne felsorolni. Az utóbbi évek
szakirodalma részletes, tudományos feldolgozását adja a témának: Tóth Vilmos és Zsigmond János 2003-ban a
Budapesti Negyedben, három kötetben adta közre a temető történetét és a síremlékek pontos adatait, a Mi
Budapestünk sorozatban 1999-ben jelent meg egy kiadvány a budapesti temetőkről, valamint 2003-ban látott
napvilágot egy képes album Farkasrét címmel. De bizonyára sokan emlékeznek Muzsay Andrásnak a Hegyvidék
hasábjain 2004-ben közreadott, személyes emlékekkel színesített cikksoroza tára Az én Farkasrétem címmel, s
magam is hozzájárultam néhány írással ehhez a témakörhöz. Mégis mindenkinek az jelentheti a legnagyobb
élvezetet, ha a temetőben sétálva maga csodálkozhat rá az ismert személyek gyönyörű síremlékeinek hallatlan
gazdagságára.
|
Kodály Zoltán síremléke Farkasréten
|
|
Sajnálatos módon azt is meg kell jegyezni, hogy a díszes síremlékek egyelőre nem, vagy csak igen
csekély mértékben élveznek műemléki védettséget - sokszor még a legismertebb személyek sírjai sem.
Építészeti értékeink mellett jó lenne a jeles síremlékeknek is hasonló védettséget nyújtani! Már több
százra tehető azoknak a megszüntetett, elbontott síroknak a száma, amelyekben egykor nevezetes hazánkfi ai
aludták örök álmukat, vagy sírjukon egészen kiváló művészi alkotások álltak. Sokszor még az is
szerencsésebb, ha újrahasznosítják ezeket a műveket.
A Farkasréti temető elkülönített, kerítéssel, fallal különválasztott részén található a Márton Áron térről
megközelíthető Farkasréti izraelita temető. Ennek bokrokkal, fákkal benőtt jelentős részét sokáig szinte
lehetetlen volt megközelíteni. Mára jórészt megtisztították a vadon nőtt buja növényzettől, így újra szépen
érvényesül néhány gyönyörű síremlék.
A Farkasréti temető ravatalozójának mennyezete
|
|
|
A temető korát tekintve fiatalabb a Csörsz utcaihoz képest, és ennek megfelelően stílusa is sokkal
frissebb, változatosabb. A XIX. század végi fekete gránit obeliszkek és egyszerűbb feliratos sírtáblák,
eklektikus díszítésű síremlékek és vázamotívumok mellett szép számmal láthatók a szecesszió stílusában
fogant különleges sírkápolnák is. Rendkívül impozáns a két világháború közötti magyar építészet kiváló
alakjának, Vágó Lászlónak az épületdomborművekkel, magyaros motívumokkal díszített síremléke.
Különlegességnek számít néhány magyaros faragással gazdagon díszített fejfa szokatlan megjelenése. De a
legújabbak között egészen modern síremlékeket is megfigyelhetünk, mint Vértes György vagy Szabolcsi Miklós
absztrakt hatású sírját.
Kerületünk temetői, mint látható, az egyre sűrűsödő beépítések miatt az évszázadok során sokszor adták át
helyüket sportpályáknak, parkoknak, középületeknek, vagy - mint a Csörsz utcai temető - lakóépületek közé
zárva, álomba szenderülve vegetálnak. Szeretnénk remélni, hogy a nemzeti sírkertté váló Farkasréti temető a
telítettsége és fejleszthetetlensége miatt nem jut hasonló sorsra, és hogy a régi temetőktől eltérően a
maiak védelmét valóban biztosítják majd, hogy a jövő nemzedékek is leróhassák tiszteletüket régmúlt korok
hazánkfi ainak sírjai fölött.
Rosch Gábor