Közös biztosítás a lakóközösségeknek

Érdemes a társasházaknak a lakásokra és a közös területekre egyaránt kiterjedő vagyonbiztosítást kötniük, így ugyanis jóval kedvezőbb díjat lehet elérni, mintha külön- külön szerződnének a lakók, illetve a társasház. Persze ahány ház és ahány biztosító, annyiféleképpen alakulhat a megállapított díj - mondta el Perlaki Gyula biztosítási szakember, az Aperto Független Biztosítási Alkusz Kft. vezetője a közös képviselők legutóbbi fórumán. Mint kifejtette: társasházak a biztosítási alkuszcégekkel is köthetnek együttműködési megállapodást, amelyek vállalják, hogy megkeresik a legkedvezőbb kondíciót nyújtó társaság ajánlatát, illetve a későbbiekben felülvizsgálják a már megkötött szerződést, hogy azt átalakítsák, vagy megszüntessék - időnként ugyanis a biztosítóváltással még alacsonyabb díjakat lehet elérni.

A díj mértéke jelentősen változhat ugyanannál a biztosítótársaságnál is, a szolgáltatások körétől függően - pluszköltség ellenében valamelyik társaság például azt is vállalja, hogy évente egyszer elvégezteti a tető szükséges javítását. Az épület állapota, illetve kora is befolyásoló tényező: egy tíz évnél fiatalabb háznál a fizetendő díj akár 30-40%-kal is alacsonyabb lehet egy ötven évnél idősebb épülethez képest. Nagy albetétszámú házaknál lakásonként kevesebb lesz a fizetendő összeg, mert a biztosító ezeknél nagyobb összbevételt realizálhat. A fixen rögzített kedvezményeken túl a társaságok további egyedi engedményeket is adhatnak az alkuszoknak, hiszen az új ügyfelek megszerzése igen fontos lehet számukra.

Perlaki Gyula hangsúlyozta: nemcsak a díjak csökkenhetnek, hanem a kárrendezés is egyszerűsödhet azáltal, hogy a lakások és a társasház is egy biztosítóhoz kerülnek, hiszen egy komplex kár esetén nem kell több biztosítótársaságnak egyezkednie. A biztosítási szakember hozzátette: abban az esetben, ha a társasház a lakásokra is kiterjedő vagyonbiztosítást köt, a lakóknak fel kell mondaniuk az egyénileg kötött biztosításukat. A közös társasházi biztosítások keretei között azonban a tulajdonosoknak általában van lehetőségük arra, hogy a lakásukban található ingóságok biztosítási értékét egyénileg határozzák meg.

A biztosítási ügyeket követően a jogi esetek kerültek terítékre - Szentmiklósi Péter ügyvéd a mostanában született precedensértékű bírósági állásfoglalásokat ismertette. Megtudhattuk például, hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB) egyik döntése értelmében határozatképtelenség miatt társasházi közgyűlést akár néhány perccel később is össze lehet hívni (de mindenképpen 15 napon belül), ami azonban csak akkor szabályos, ha a megismételt összehívás azonos napirenddel történik, és minősített többséget nem igénylő kérdésekről döntenek.

Érdekes döntés született egy 2004-ben kezdődött ügyben, amely azért indult, mert valaki nem kérte ki a társasház többi tulajdonosának engedélyét ahhoz, hogy a garázsát fi lmstúdióvá alakíthassa. A bíróság kimondta: a tulajdonostársak engedélyét nem kell kikérni, ha a rendeltetés megváltoztatása nem jár építésiengedély-köteles tevékenységgel, illetve e kérdésben nem rendelkezik másképp az alapító okirat. Egy másik LB-határozat szerint abban az esetben, ha egy építésiengedély-köteles munkálathoz hozzájárul a közgyűlés, ám e határozatot valamelyik tulajdonostárs megtámadja, még nem lehet a munkákat felfüggeszteni - ez csak bírói döntés nyomán lehetséges.

Az eddigi gyakorlattól eltérő ítéletet hozott a bíróság első fokon egy lakáseladási ügy kapcsán: bár a szóban forgó lakás vételárát nem négyzetméterben határozták meg, az eladónak utólag mégis fizetnie kellett a vevő számára, mert az általa közölt és a társasház alapító okiratában szereplő négyzetméterérték között eltérés mutatkozott. Szentmiklósi Péter szerint abban az esetben, ha a lakásunk valós méretéhez képest eltérő adat szerepel az alapító okiratban, érdemes azt kijavíttatni. Ez hivatalosan az alapító okirat kiegészítését jelenti, ami jóval egyszerűbb procedúra, mint az alapító okirat módosítása.