Március 15-e példája utat mutat

Pokorni Zoltán polgármester és Lovas Pál alpolgármester a megemlékezésen

"Ha az ünnep elérkezik az életedben, ünnepelj egészen..." - ez a Márai Sándor-idézet mottóként végigkísérte a március 15-i megemlékezéseket. A központi ünnepség az oktatási intézmények műsorával kezdődött a XII. Kerületi Művelődési Központ nagyszínpadán: zene, tánc és próza váltotta egymást, felcsendültek forradalmi dalok és hangszeres művek, elhangzottak versek és naplórészletek, néptáncosok adtak ízelítőt hagyományainkból.

Ezt követően Pokorni Zoltán polgármester szólt az egybegyűltekhez. "Szabadság nélkül rend nem lehet", állította párhuzamba Kossuth szavait a mai közállapotokkal, majd rámutatott: az ünnep mindig az emlékezeté, alkalmat szolgáltat, hogy megerősítse önazonosságunkat, közös értékrendünket. Különösen igaz ez március 15-ére, hiszen alig van ünnepünk, amelynek ennyire világos lenne az üzenete. Nemzeti ébredésünk eme dicső napján vér nélkül győzött a magyar szabadság; nem tarthatott sokáig, de példája utat mutat, és biztatásként szolgál a ma viharaiban is - emelte ki a polgármester. Van, aki azt mondja, maradjunk otthon, mintha a politikától való elfordulás egyet jelentene a magunkba fordulással. De mi lett volna nemzeti függetlenségünkkel, ha így gondolkodik a magyar '48-ban vagy '56-ban? - tette fel a kérdést Pokorni Zoltán. Mert a forradalomnál fontosabb a részvétel, a demokrata pedig részt vesz a haza közös dolgaiban. Ezért is öröm, hogy Hegyvidék polgárai nagy számban megjelentek az önkormányzati megemlékezésen - jelentette ki a kerület első embere.

A Tamási Áron iskola énekkara és zenekara a központi ünnepségen

Pokorni Zoltán szerint '48 ünnepe a nemzet állapotának fokmérője, megmutatja, milyen állapotban van a demokrácia. Másfél évszázad alatt volt, hogy tiltották, volt, hogy meghamisították az ünnepet. Ma demokrácia van, mégsem ünnepelhetett derűvel a nemzet - emelte ki Pokorni. Tizennyolc éve azt hihettük, megvalósulhat a 12 pont, ma már illúziónk sem maradt - mondta a polgármester, majd kijelentette: igazi fejlődés csak akkor indulhat meg, ha az alapvető szabadságjogok végre a magyar demokrácia részévé válnak.

Az ünnepi beszédet követően a jelenlévők megkoszorúzták a '48-as obeliszket a Gesztenyés kertben.

A Jókai néptánccsoport is műsort adott

Aktuális pontok

Immár hagyomány, hogy minden évben Kovács J. honvéd Pethényi úti sírjánál tart megemlékezést a Ráday család és a Kissvábhegyi Egyesület. Idén, a megszokottól eltérően, tekintettel a közállapotokra, nem vettek részt az ünnepségen Földessy Margit színésziskolájának növendékei, illetve a városmajori Kós Károly iskola énekkara. Ott volt viszont Végvári Tamás színművész, hogy felolvassa Széchényi Miklós naplójából a márciusi eseményeket idéző fejezetet, valamint Kéri László politológus, aki ünnepi köszöntőjében kiemelte: a 12 pontból legalább hat ma is aktuális napi gondjaink leírására, ami jól példázza, hogy közállapotaink javításra szorulnak. Ennek egyik jele, hogy Kovács J. honvéd köztéri sírján kívül a mai napig nincs felvésve egyetlen emlékműre sem a szabadságharcban elesett hősök neve. A beszédeket követően Sebestyén Márta '48-as nótákat adott elő, közös éneklésre buzdítva az egybegyűlteket.

Dicső sport

Hagyományosan március 15-én adják át az idén tizedik alkalommal odaítélt "XII. kerület Sportjáért" díjakat. A rangos kitüntetést tízen - sportolók, sportvezetők, edzők és testnevelők - vehették át. A művelődési központban rendezett eseményen Lovas Pál alpolgármester kiemelte: olyanok részesültek az elismerésben, akik kitartó, megalkuvást nem tűrő munkájukkal dicsőséget szereztek maguknak és sportáguknak. Õk azok, akik tudnak valamit, amit kortársaik közül sokan soha nem tapasztalnak meg: a sport és az elért eredmény okozta örömet. Hegyvidék éppen azért hozta létre a díjat, hogy újabb győzelmekre inspiráljon, ezzel gazdagítva a sportolót, sportvezetőt, és velük a magyar nemzetet.

Kovács J. honvéd sírja

Jókai szerepe

A Hegyvidék Galériában Fábri Anna művelődéstörténész Jókai Mór szabadságharcban betöltött szerepét mutatta be az író művein keresztül. Miközben politikai elkötelezettségét többször megváltoztatta, a fejlődést lelkesen fogadó Jókai mindvégig hű maradt értékeihez. Forradalmi gondolkodóból vált konzervatív politikussá, miközben ragaszkodott a szabadságjogok feltétlen tiszteletéhez, a véleményalkotás és -nyilvánítás szabadságához, a törvény előtti egyenlőség és a magánélet szentségéhez.

A magyar érdek volt számára a legfontosabb, azonban éppen ezen a ponton változott legtöbbet a véleménye. Üdvözölte a pozsonyi országgyűlés vívmányait, a felelős magyar minisztérium felállítását, de a trónfosztásig kitartott a birodalmon belüli önállóság mellett. Március 15-én az események sodrában találjuk, amire többféleképpen emlékezik. Íróként szívesen keveri a fikciót a valósággal, mégis: a '48-as események nemzeti emlékezetbe történő rögzítéséért senki sem tett többet nála.