Nem minden adatunkat kérheti az OTP

A közismert nevén taj-számot és az adóazonosító jelet semmiképp ne adjuk meg, hiába kérik, mivel ezek személyes adatok, és aki a pénzével takarékoskodni kíván, azt a személyi igazolványával önmagában is megteheti (szerződést köthet).

Levélben feltett kérdéseinkre az adatvédelmi biztos, dr. Péterfalvi Attila megerősítette, hogy mivel ezeknek az adatoknak a valódiságát nem jogosult ellenőrizni a pénzintézet, ezért üzleti érdeke sem fűződhet ahhoz, hogy az ügyféltől elkérje és nyilvántartsa azokat. Adóazonosító jelet is csak akkor lehetséges kérni, ha a banki kifi zetéssel a magánszemélynek adófi zetési kötelezettsége keletkezik. Mivel korábban sokkal szélesebb körű volt az indokolatlan személyes adatkérés, ezért 1999 decemberében az akkori adatvédelmi biztos ajánlásában – egyebek mellett – az alábbi megállapítást tette: „A taj-szám alkalmazása a bank ügyfél-azonosítási rendszerében sérti az állampolgárok alkotmányban biztosított információs önrendelkezési jogát.”

Dr. Péterfalvi Attila válaszában leírta, hogy mivel az elmúlt időszakban ugrásszerűen megnőtt a hivatalába érkező, a személyazonosító igazolványoknak a hitelintézetekben való fénymásolását kifogásoló panaszbeadványok száma, ezért konzultációt kezdeményezett dr. Nyers Rezsővel, a Magyar Bankszövetség elnökével, és ennek lezáró állásfoglalását szintén elküldte. Ebből csupán néhány gondolatot emelünk ki.

Egyrészt minden adatnak, amit a hitelintézet kér, „célhoz kötöttnek” kell lennie, tehát „csak úgy”, általánosságban nem hivatkozhatnak a bankok a működési szabályzatukra. Már csak azért sem, mert ezek helyességének az ellenőrzésére nem feltétlenül van jogszerű lehetőségük a pénzintézeteknek. A személyazonosító igazolvány és az útlevél az „A” kategóriába tartozó biztonsági okmányok közé tartozik, amelyek jogszerűtlen vagy rendeltetésellenes használata bűnügyiigazgatási érdekeket sérthet, ezért fénymásolása aggályos.

A fénykép másolása és tárolása nem szükséges sem szerződéskötéshez, sem a személy beazonosításához, mert arra ott vannak az eredeti okmányok. Egy bank mint adatkezelő csak az adott hitelintézeti tevékenységéhez, szerződéses jogviszonyhoz szükséges adatokat kezelheti, beleértve ebbe a pénzmosás megakadályozásával kapcsolatos adatkezelést, a Pénzügyminisztérium szabályai szerint. Kétséges, hogy az ügyfélkör igazolványainak fénymásolása és tárolása a kialakult gyakorlat szerint alkalmas eszköze-e a pénzmosás és a terrorizmus elleni harcnak. A jelenlegi szabályok szerint is jobb, ha a hitelintézetek az okmánymásolás helyett adatlap kitöltetésével oldják meg ezt, és mind az ügyfél, mind az alkalmazott ezen nyilatkozik a leírtak valódiságáról. Tehát a fénymásolás megtagadása ne járjon együtt a banki szolgáltatás megtagadásával, mert akkor már semmiféleképpen nem önkéntes a másolásba való beleegyezés!

K. I.