Nem szűnik meg a Sportkórház
Eloszlani látszanak a fekete fellegek az Országos Sportegészségügyi Intézet, ismertebb nevén a Sportkórház
felett. Ha csökkentett ágyszámmal is, de úgy tűnik, megmarad az intézmény. A jelenlegi helyzetről dr.
Berkes István főigazgató főorvost kérdeztük.
|
- Bár egyelőre nincs végleges döntés, a legutolsó javaslat szerint negyven aktív és ötven "krónikus" ágyat
kapna az intézmény. Mivel jelenleg ötven sportsebészeti, harminc belgyógyászati és hatvan "krónikus" ággyal
működünk, a csökkentéssel gyakorlatilag megszűnne a belgyógyászati ellátás. Száz körüli ágyszám mellett még
tudunk megfelelő munkát végezni, így a legutolsó javaslat számunkra elfogadható. Persze ha belegondolunk,
hogy 1996-ban még háromszázhatvan ággyal működtünk, óriási a visszalépés.
Eddig milyen keretek között működött az intézmény?
- Tíz évvel ezelőtt jelentős profiltisztításon ment keresztül a Sportkórház. Ennek keretében számos
osztály, a többi mellett a szülészet is megszűnt. Jelenleg kondicionáló belgyógyászat, sportsebészeti és
sportrehabili tációs osztály, kutatóosztály, huszonegy szakrendelést magában foglaló járóbeteg-ellátás,
diagnosztikai részleg és doppingellenőrző laboratórium tartozik a kórházhoz. Ez a sajátos struktúra
gyakorlatilag lefedi a sport által támasztott igényeket. Emellett az intézmény látja el az Országos
Sportegészségügyi Hálózat, a válogatottak mellett működő egészségügyi személyzet szakmai, módszertani
irányítását, felügyeletét. De itt folyik az ország egész területéről beérkezett minták doppingellenőrzése,
a sport szakorvosi továbbképzés, illetve 2001 óta a Semmelweis egyetemmel közösen sportrehabilitációs
tanszék működik. Az évek során az egész világon páratlan rendszert sikerült kialakítani, amelyben egy
helyen valósul meg a járó- és fekvőbeteg-ellátás, a megelőzés, a kutatás és az oktatás egysége. Most az a
legfontosabb, hogy ez a páratlan intézményrendszer megmaradjon, méghozzá a jelenlegi helyén.
Mennyiben gátolja ezt a reményteljes fejlődést az ágyszámcsökkenés?
- A javaslatban szereplő csökkentés komoly kihívás, azonban mégis megnyugvást jelent, hiszen korábban a
teljes megszüntetés is napirenden volt. Bízunk abban, hogy a Regionális Egyeztető Tanács helybenhagyja a
javaslatot, így továbbra is el tudjuk látni küldetésünket, az egyetemes magyar sport szolgálatát. Ebbe
beletartozik a verseny- és tömegsport, s minden olyan szabadidős tevékenység, amely az egészségmegőrzéssel
kapcsolatos. Évi nyolcezer fekvő-, négyszázezer járó beteget lát el a Sportkórház, négyezer műtétet
végeznek szakorvosaink, további közel háromszázhetvenezer embert lát el a sportorvosi szolgálat.
Milyen konkrét újításokat terveznek?
- Hogy az intézménytől megszokott színvonalat tartani tudjuk, az eddiginél is hatékonyabb struktúrát kell
felállítani. Ebbe beletartozik például az egynapos sebészet bevezetése, illetve a járóbeteg-ellátás
továbbfejlesztése. Nemrégiben szerződést kötöttünk a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvánnyal. A megállapodás
értelmében az idei évtől az üdülési csekk a sportorvosi hálózat keretein belül különböző vizsgálatok
igénybevételekor is beváltható.
Mindemellett milyen továbblépési lehetőségeket lát?
- Sajnos a jelenlegi infrastruktúra már egyre kevésbé képes megfelelni a fokozott követelményeknek. Ezért
is tűnt óriási előrelépésnek, hogy 2002-ben az állam szerepvállalásának köszönhetően megindulhatott egy új
épületszárny kialakítása az Alkotás utca felőli szakaszon. Eredetileg 2004 decemberében kellett volna
átadni az épületet, azonban a kezdeti lendület hamar alábbhagyott, a ma látható készültségi fok alig
hatvanszázalékos. Pedig nagy reményeket fűztünk a fejlesztéshez, hiszen ha megvalósul, az intézmény Európa
egyik kiemelt regionális egészségvédelmi, népegészségügyi és sportorvosi centruma lehetne. Az új
épületszárnyban valamennyi funkció egy helyre összpontosulna, míg a javarészben műemléki védettség alatt
álló régi épületek más egészségügyi, vagy azzal rokon feladatokat kapnának.
(KN)