Sövények telepítése
Tiszteletet parancsoló sövényfal |
Bár sövényt magas egynyáriakból is ki lehet alakítani, a köztudatban mégis az évelő bokrokból ültetett sorokra gondolunk a szó hallatán. Ültetésnél a kiválasztott növény jellegét és a sövény funkcióját kell elsődlegesen figyelembe venni. A kerítéstől mért távolság és a tőtávolság meghatározásánál a növény kifejlett méretét kell számításba venni. A gyors takarás érdekében túl sűrűn ültetett egyedek akadályozni fogják egymást a fejlődésben, és végül lassabban érik el a kívánt hatást, mint a ritkábban telepítettek. Ahol a körülmények engedik, a két sorban, kötésben telepített sövények is szép látványt nyújtanak. Jobban takarnak, természetesebb hatásúak, mozgalmasabbak és változatosabbak az egyszerűen sorba ültetett növényeknél.
A sövények sokféleségéhez alkalmazkodva az ápolási munkák is a legkülönbözőbbek lehetnek. A természetes hatású, szabadon növekvő sövények igénylik a legkevesebb odafi gyelést. Metszeni csak ritkán kell, akkor is inkább csak az ifjítás érdekében. Hasonlóan igénytelenek az örökzöld sövények, ahol az egyes növények – például tuják – növekedése és alakja nem teszi lehetővé a metszést.
Terméseivel díszít a tiszafa |
Több a feladat a virágzó sövényekkel, a rózsák például értő gondozást igényelnek. A legtöbb vesződség a kert kiemelkedő látványosságát adó alacsony díszsövények ápolásával jár. Ezeket a leggyakrabban puszpángból (bukszusból) kialakított sövényeket rendszeresen nyírni kell az alak megőrzése érdekében. Tömött, egységesen zöld állományukat több évi rendszeres nevelés után érik el. Mint a legtöbb metszett sövénynél, itt is fontos, hogy a növényeket nem szabad a kívánt magasságig "felengedni" és aztán rendszeresen azonos magasságban vágni. A bokrosodás elősegítésére már a fi atal egyedeket metszeni kell, és fokozatosan szabad csak a végső magasságig engedni a növekedést.
Minden metszés után a megmaradó hajtások elágaznak, azaz egyre sűrűbbé válik a sövény. A legszebb, legegyöntetűbb akkor lesz, ha a felületén a lehető legtöbb fiatal hajtás növekszik, ez pedig csak fokozatos metszéssel érhető el. Fontos tudni, hogy a metszett sövények esetében a virágzás rendszerint elmarad, vagy csak részlegesen mutatkozik. A virágaiért ültetett növényeket ezért ne, vagy csak elvirágzás után metsszük alakra.
Díszsövény |
Manapság az elektromosan hajtott sövénynyírók a könnyen beszerezhető, viszonylag olcsó kerti gépek közé tartoznak. Beszerzésük előtt azonban érdemes felmérni, hogy a sövény mérete szükségessé teszi-e a használatát. Másrészről a gép nem vesz le minden gondot a kertész válláról, a vastagabb ágakat ugyanis nem vágja át, így csak a már "beállt" sövények karbantartására használható. A hagyományos sövényollók kisebb sövények esetében jobb megoldást jelentenek. A sövény kialakításához, ifj ításához és a vastagabb ágak átvágásához erős metszőollóra és ágvágóra is szükség lehet.
A leggyakrabban látható sövénynövények a tuják és a fagyal. Pedig a lehetőségek tárháza ennél sokkal szélesebb. Áthatolhatatlan sövény ültethető például a szúrós borbolyából vagy tűztövisből, amely ősszel vörös bogyókkal ékesíti a kertet. Kevés gondozást igénylő virágos sövényt állíthatunk össze a közkedvelt aranyvesszőből, a fehér virágú gyöngyvesszőből és a különböző színű orgonákból. A sűrű bokrok magas sövényként is gazdagon ontják tavaszi virágaikat. Örökzöld sövény nevelhető a szépen alakítható és több növekedési változatban is hozzáférhető tiszafából, amely ősszel piros magköpenyeivel hívja fel magára a fi gyelmet. Jól metszhető, de inkább dísz-, mint védősövénynek ajánlható a kerti hibiszkusz is.
Barta István