Tizenöt éves a Pannonia Sacra

A Pannonia Sacrát a XII. kerületi önkormányzat alapította négy helyi plébánia elvi támogatásával. Lovas Pál alpolgármester az évforduló kapcsán rendezett jubileumi bál megnyitóján megemlítette, hogy a „Pannonia Sacra” Mindszenty bíboros veszprémi püspöki jelmondata volt: Isten törvényei szerint élni akaró magyar családok lelki közösségét jelenti.

Az iskola először az Alkotás utca 45.-ben kapott helyet, ahol jelenleg a Budai Rajziskola található, a tanulói létszám növekedése miatt azonban 1995-ben átköltözött a Csaba és a Városmajor utca sarkán lévő épületbe. Az önkormányzat 1997-ben az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyének adta át a fenntartói jogokat, de közoktatási megállapodás keretében továbbra is támogatást biztosít az iskolának. Alapítványi formában komoly anyagi segítséget nyújtanak a szülők is.

A Pannonia Sacra normál, vagyis nem tagozatos iskola, de az ének-zenei nevelés kiemelt szerepet játszik. Minden diák tanul furulyázni, és három kórus is működik. A képző- és iparművészeti nevelésnek is nagy fontosságot tulajdonítanak az iskolában, de erre most kevesebb pénz jut, mint korábban. A hegyvidéki néptánctalálkozókon és a kerületi diákolimpián évről évre megméreti magát az iskola, teremfociban például idén a Pannonia Sacra csapatai szerepeltek legjobban. Az iskola jó kapcsolatot tart fenn a közeli városmajori plébániával: a tanulókat átviszik az ottani eseményekre, sok gyerek (regnumos, cserkész) él ott közösségi életet, és a plébánián kerül sor a liturgikus szertartásokra is.

Az évforduló alkalmából bált rendeztek az iskolában

Az iskola igazgatója a kezdetektől Gere György ének–magyar szakos tanár, aki annak idején az ELTE TÓFK Gyakorló Általános Iskola tanáraként kezdeményezte a Pannonia Sacra létrejöttét. Ókonzervatívnak vallja magát, ami nála a katolikus értékrend szigorú őrzését jelenti, bár Kaposi Gergely, az Opera és a Budapesti Kórus karnagya, akinek két gyermeke itt végzett, egy pedig ide jár, úgy véli, hogy ebben az önmeghatározásban lehet egy kis fricska is.

– Gere György személyisége sajátos keveréke a szigornak és az engedékenységnek – mondja. – Megengedte például, hogy a közös adventi program másnapján csak 9-re menjenek be a gyerekek, hogy kipihenhessék magukat, az iskolai rágógumizás és mobilozás ellen viszont könyörtelen hadjáratot folytat. Ő az iskola motorja, amivel nem akarom csökkenteni munkatársai szerepét. A zene és a népművészetek hangsúlyozása szélmalomharcnak tűnik, mert a legtöbb gyerek a tanulmányok elvégzése után eltávolodik a művészetektől, de megmarad egy mag, amely később „kikelhet”.

Az intézmény egyik régi diákja, Mohay Bence szerint a külvilág nem kívánt hatásainak kiszűrése azzal is jár, hogy a tanulókra az iskola elvégzése után rázúdulnak az új élmények (jók, rosszak egyaránt). Erre az igazgató csak annyit mondott, hogy a növények jó része is melegházban nő fel, hogy aztán megerősödve a szabadban éljen tovább.

Az intézmény épületében eredetileg fiúárvaház működött. Alapítója, Mayer Ferencz 1848-ban a budai országos főparancsnokság helyettes vezetője volt. Szobra az iskola előkertjében látható.

Az épület ma egy kissé "málló állagú": ki kellene cserélni a nyílászárókat, a vezetékeket, s a tetőcsere sem halogatható sokáig. Gere György egyik vágya, hogy a tetőtér beépítésével fedett zsibongóhoz jussanak. Az iskola jó hírnevét mutatja, hogy idén 80 gyereket akartak beíratni a szülők 56 helyre. Jelenleg 320 diák tanul, 28 pedagógus oktat-nevel a Pannonia Sacrában. A 22 nyolcadikosból 19 tanulót az első helyen megjelölt középiskolába vettek fel.

Kérész Gyula