Új járulékfizetési kötelezettség

A főállású anyáknak nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük

Amennyiben a biztosítással nem rendelkező családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a minimálbér összegét, és szociális rászorultságát a lakóhelye szerint illetékes polgármester által kiadott hatósági bizonyítvánnyal igazolja - tehát nem a jegyzőnél kiváltható, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító igazolásról van szó -, csak az egy főre jutó jövedelem kilenc százalékát, de legalább az öregségi nyugdíjminimum (27 130 forint) kilenc százalékát kell járulékként befizetnie.

Nem kell ugyanakkor egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a kiskorúaknak, annak, aki rendelkezik tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal, táppénzt, gyermekgondozási vagy ápolási ellátást kap, aki álláskeresési támogatásban, munkanélküliek jövedelempótló ellátásában részesül, rendszeres szociális segélyt utalnak át számára vagy időskorúak járadékára jogosult. Szintén mentesül a fizetési kötelezettség alól a hajléktalan és a fogva tartott személy, akinek munkaképessége legalább ötven százalékkal csökkent, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt és jövedelme nem haladja meg a mindenkori minimálbér harminc százalékát (jelenleg 19 650 forint), valamint a polgármester által kiállított hatósági bizonyítvány szerint szociálisan rászoruló (akinek családjában az egy főre jutó jövedelem kevesebb, mint az öregségi nyugdíjminimum, egyedül élők esetében az öregségi nyugdíjminimum másfélszerese, és nincs vagyona, amibe nem számít bele az általuk lakott ingatlan, mozgáskorlátozottak esetében a gépjármű értéke).

Az új rendszerben a fentiek mellett nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő főállású anyáknak, a gyesen és gyeten lévőknek, illetve a más módon jogosultaknak. Fizetnie kell azonban a nappali oktatásból kikerülőnek már az első biztosítás nélküli naptól, illetve a pénzellátást nem kapó munkanélkülinek, ha szociális helyzete alapján nem rendelkezik jogosultsággal.

Tavaly ősztől az egészségügyi ellátásokhoz való hozzájárulásként minden nyugdíjas foglalkoztatott négyszázalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni, míg a nyugdíjas egyéni és társas vállalkozókat terhelő korábbi 5 százalékos baleseti járulék helyét átvette a tízszázalékos egészségügyi szolgáltatási járulék. Április elsejétől a nyugdíj mellett dolgozók, illetve egyéni és társas vállalkozók újabb elvonásra számíthatnak, hiszen járulékalapot képező jövedelmük után 8.5 százalék nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni.

Ráadásul az év elejétől a nyugdíj összege, adóterhet nem viselő bevételként, beleszámít az összevont adóalapba, ami még akkor is jelentős jövedelemcsökkenést eredményez, ha a nyugdíjra eső adó a fizetendő adó összegét csökkenti. Némi ellentételezésként a nyugdíj mellett munkát vállalóknak nyugdíjemelés jár minden olyan év után, amelyikben kifizették a többletjárulékot. E szerint esetükben évente az átlagos járulékalap 0.4 százalékával emelkedik a nyugellátás.