Jégpálya a Moszkva téren

A XIX. századi magyar történelem egyik legfontosabb eseménye, az 1867-es kiegyezés nem kizárólag politikai szempontból hozott jelentős változást hazánk életében. Ekkorra tehető ugyanis Budapest sportéletének fellendülése is, sorra alakultak a kisebb-nagyobb klubok, egyletek. A legtöbb ebben az időben létrejövő szerveződés azonban kérészéletűnek bizonyult, mivel pusztán a kezdeti lelkesedés nem volt elegendő a működéshez. Így sok sportszervezet kénytelen volt megszüntetni működését.

A Budai Torna Egylet is a csőd szélére került, azonban egy határozott egyéniség, Bély Mihály megmentette, és Budapesti Budai Torna Egylet (BBTE) néven hosszú évtizedekig meghatározója volt Buda sportéletének. Kezdetben a meghatározó sportág az atlétika, a vívás és a torna volt.

Eközben azonban már javában működött a Pesti Korcsolyázó Egylet, amely 1870-ben nyitotta meg a Városligetben ma is működő jégpályát. Akkoriban a tó partján felállított kéthelyiséges fabódé volt a melegedő. Ez néhány év múlva leégett, ekkor készült el a ma is látható, Lechner Ödön által tervezett épület. A korcsolyázási lehetőségnek hamar nagyon nagy sikere lett, és hét év múlva ki kellett bővíteni a pályát.

Szollás László olimpiai bajnok, a kerület egykori lakosa

Felbuzdulva a hatalmas érdeklődésen a Budapesti Budai Torna Egylet vezetői úgy döntöttek, Buda sem maradhat jégpálya nélkül, az itteni polgárok is megérdemlik, hogy lakóhelyükhöz közel hódolhassanak a széles körben terjedő sportág örömeinek. Sikerült megszerezniük a mai Moszkva téren működő téglavető telket, és minden télen jégpályát alakítottak ki azon a helyen, ahol ma a villamosforduló található. A pálya hamar konkurenciát jelentett a városligetinek. Ezerötszáz klubtagja volt, akik mindennap megtöltötték a jeget. Élükön a századforduló idején Demény Károly állt, akit amellett, hogy posta- és távírda-igazgató volt, a legkitűnőbb korcsolyázók között tartottak számon. A kortársak elismerően nyilatkoztak a jégpályáról, és kiemelték azt is, hogy a szélvédett terület miatt sokkal jobb a jege, mint a pesti „vetélytársé”.

Hamarosan tágas épületet emeltek, amely mind a polgárok, mind a főúri vendégek kényelmét kielégítette. A Neuschloss Ödön és Marcel testvérpár által tervezett és épített csarnok eredetileg a sörgyárosok pavilonja volt az ezredéves millenniumi kiállításon. Ezt alakították át és szállították a mai Moszkva térre.

Az épületben melegedő, társalgó, ruhatár, büfé működött, valamint orvosi és irodai szobák is helyet kaptak benne, sőt, külön korcsolyafelkötő helyiségek álltak a női és a férfi vendégek rendelkezésére. Az emeletet úgy alakították ki, hogy a szórakoztatásról gondoskodó katonazenekar tagjainak kellő helyet tudjanak biztosítani. Az épület mellett, a jégpálya szélén külön korcsolyakötő terasz várta a sportolókat. Érdekessége a pálya történetének, hogy unokája társaságában Széll Kálmán miniszterelnök is korcsolyázott itt, akiről később, 1929-ben elnevezték a teret.

A budai jégpálya fennállása alatt végig nagy érdeklődésnek örvendett. Végül a BBTE-nek 1938-ban kellett Óbudára költöznie, amikor elkezdték építeni a villamosvégállomást.

B. A.