Kerületi kisebbségi közmeghallgatások

RUSZIN KISEBBSÉG
Bejárták az országot Pénzszűke miatt kevés programot tud saját erőből megvalósítani a XII. kerületi ruszin önkormányzat, ám más önkormányzatokkal együttműködve azért sok közösségi eseményen jelen van, és segíti azok lebonyolítását – derült ki Erdős József elnök beszámolójából. A kerületi vezető a Jókai Klubban tartott közmeghallgatáson elmondta: legjelentősebb saját szervezésű programjukat a Csörsz utcai művelődési központban rendezték a ruszin nemzeti ünnep alkalmából. A rendezvényen fellépett a Gemini együttes, amelynek zenéjére éjjel fél kettőig táncoltak, mulattak együtt az emberek. Sokan voltak a felejthetetlen esten – még Oroszországból, Ukrajnából és Kazahsztánból is érkeztek vendégek.

Húsvétkor pászkaszentelést tartottak a ruszin görög-katolikus szertartás szerint. A májusi Hegyvidéki Napokon a Gesztenyés kerti főzőversenyen indultak, és második helyezést értek el. Nem ez az első ilyen sikerük: tavaly egy pomázi gasztronómiai versenyen 250 induló közül az első díjat vitték el. (A közmeghallgatás alkalmából ismét megcsillantotta Erdős József és felesége páratlan szakácstudományát, a beszámolót követően számtalan kreatív ételkompozíciót kóstolhattak meg a résztvevők.)

Komlóska az ország egyetlen faluja, ahol szinte csak ruszinok laknak

A hegyvidéki ruszin közösség számos más önkormányzattal együttműködik az országban. Ilyen mindenekelőtt az V. kerületi ruszin testület, amellyel kiváló kapcsolatot alakított ki. Az év eleji belvárosi Batyus-bál sikeréhez a hegyvidéki ruszinok a nemzeti ételek elkészítésével járultak hozzá – mintegy 250 vendégre főztek, akik a fővárosból, illetve Pest megyei településekről érkeztek. A Szent Efrém kórus Szent István Bazilikában tartott hangversenyének szervezési feladataiból szintén kivették részüket.

A VII. kerületben a Manajló művészcsalád kiállításának megnyitóján segédkeztek, a XI. kerületben egy balladaest szervezésében közreműködtek, míg a XIII. kerületi Nemzetiségi Napon bográcsban főzött ételekkel támogatták a vendéglátást. A Budapesti Nemzetközi Ruszin Konferencia rendezését szintén segítették – ennek fő támogatói a moszkvai ruszinok voltak. A szentendrei Skanzen meghívására részt vettek a Kisboldogasszony-napi ünnepségen, míg Budaörsön a Nemzetközi Folklór Show-n képviselték a Hegyvidéket.

A fővárostól távolabbi településeken is jártak. Ott voltak májusban a váci ruszinok által szervezett ruszin nemzeti ünnepen, amelyen Kocsis Fülöp görög-katolikus püspök celebrált szentmisét. Magyarország egyetlen, szinte kizárólag ruszinok lakta falujában, Komlóskán kétszer is vendégeskedtek: először a szokásos tavaszi nemzetiségi találkozón a Ruszin Kulturális Központban, majd pedig a falunapon. Miskolc-Görömbölyön ugyancsak kétszer jártak – itt egy családias hangulatú ökörsütésen, aztán azon a konferencián, amely Bacsinszky András ungvári görög-katolikus püspök emlékét idézte fel.

Egerben szintén hivatalosak voltak egy kétnapos ruszin kulturális rendezvényre. II. Rákóczi Ferenc születésének 333. évfordulójára Borsiban, Sárospatakon és Gyöngyösön emlékeztek – a ruszinokat kedvelő fejedelem szobrait a helyi kisebbségi önkormányzatok képviselőivel együtt koszorúzták meg.

z.

GÖRÖG KISEBBSÉG
Ésszerű gazdálkodás A szűkös anyagi lehetőségek ellenére az idei esztendőre tervezett valamennyi vállalását teljesítette a helyi görög kisebbségi önkormányzat – emelte ki a közmeghallgatáson Parragh Lászlóné elnök. Sikerként könyvelik el, hogy az állami támogatás mellett programjaik megvalósítására 113 ezer forintot nyertek el a hegyvidéki önkormányzat pályázatán. A görögök az idén is részt vettek a magyar, illetve a március 25-i és október 28-i görög nemzeti ünnepek megemlékezésein. A Budapesti Történeti Múzeumban április 2-án rendezték a „Görög örökség. Görög ortodox diaszpóra Magyarországon a XVII. és XIX. században” című kiállítás ünnepélyes megnyitóját, amelyen jelen voltak a rendezvényt támogató hegyvidéki görög önkormányzat képviselői is.

Több mint ötszázan vettek részt az április 18-án megtartott görög húsvéti ünnepségen, amelyet hála a hegyvidéki önkormányzatnak (amely egész évben támogatta a kisebbséget), ezúttal is a Fülemile úti ifjúsági táborban tarthattak meg. Parragh Lászlóné elmondta, hogy a vendégeket görög konyha és élő görög zene várta, míg a gyerekek szórakozásáról szabadtéri játékok gondoskodtak. Nagy sikerű zenés irodalmi estet rendeztek május 15-én a II. és VIII. kerületi görög önkormányzat támogatásával a Csörsz utcai művelődési központban.

A görög Theoharidisz Csilla képeit az önkormányzatban láthattuk

Mikis Theodorakis és Jannis Ristos mellett a Budapesti Kórus, Funtanellas Christot, Smuk Gábor, Nagy Kalliopé és Kapareli Theano is fellépett. A műsort követően a Mydros együttes zenéjére táncolhattak a jelenlévők, akik a kiosztott énekfüzet jóvoltából aktív résztvevői voltak az estnek. A kulturális események következő állomásaként, pünkösd tiszteletére, a kerületi és a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata „Kanun – a Kelet zongorája” címmel színvonalas népzenei estet szervezett a Barabás Villában. A koncerten az Athénból érkező Sofi a Lampropoulou kanun, míg Ourania Lampropoulou santur nevű hangszerén, Sztefopulosz Alekosz tuberlekin játszott, Sebestyén Márta énekelt, Szabó Dániel cimbalmozott. A programban az Ammos zenekar is közreműködött, a műsorvezetőénekes szerepét Vegrinyák Edit vállalta magára. A rendezvényt Balogh Kálmán cimbalomművész meglepetéskoncertje zárta.

Mint az elnök asszony elmondta, a kisebbségi önkormányzat ésszerű gazdálkodásának köszönhetően ezúttal lehetőség nyílt szociális támogatások kiutalására, valamint az idén is megajándékozták a kerületben élő görög származású idős embereket.

mm.

ÖRMÉNY KISEBBSÉG
A középpontban Ecsmiadzin A kerületi örmények büszkék őseikre, ápolják a múlt emlékeit, hogy továbbadhassák azokat a következő nemzedékeknek – emelte ki Csíkszentgyörgyi-Ficzus Margit, a kerületi örmény kisebbségi önkormányzat elnöke a közmeghallgatáson. Mint mondta, ennek szellemében dolgoztak az elmúlt évben. Igyekeztek jól sáfárkodni az állami, illetve a kerületi önkormányzattól pályázat útján elnyert támogatásokkal, így valamennyi tervezett programjukat sikerült megtartani.

Az esztendő legfontosabb eseménye a III. Örmény Kultúra Hete rendezvénysorozat keretében Ecsmiadzin kincsei címmel megrendezett kulturális est volt júniusban, ennek fővédnöke Lovas Pál alpolgármester volt. A nagyszabású, zenés, irodalmitörténelmi program részeként az Ecsmiadzin város remekeit és az Örmény Apostoli Ortodox Egyház műkincsgyűjteményét bemutató fényképkiállítással várták az örmény kultúra iránt érdeklődőket a Csörsz utcai művelődési központ kupolatermében.

Ecsmiadzin katedrálisa az egész keresztény világ egyik legrégebbi temploma, méltó helye azoknak a műtárgyaknak és relikviáknak, amelyeket az Örmény Apostoli Ortodox Egyház a világ minden tájáról ajándékba kap.

A kisebbségi önkormányzat anyagi lehetőségeihez mérten aktív szerepet vállal a kerület határain túlmutató, a magyarországi örménység egészét érintő kezdeményezésekben is. Támogatta a második Örmény Kultúra Hete konferenciakötet és a Kiss Ernő aradi vértanú családregényeként számon tartott Eleméri nemesség című könyv kiadását. Hozzájárult az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület havonta megjelenő lapja, valamint évkönyve nyomdai költségeihez. Segítséget nyújtott az eleméri templom, Kiss Ernő aradi vértanú nyughelye és Ady Endre érmindszenti, egész alakos szobra felújításához.

Az örmények legfontosabb rendezvényén Ecsmiadzin kincseit mutatták be

Az örmény önkormányzat a megalakulása óta hozzájárul az Orlay utcai templom fenntartási költségeihez. Ebben az esztendőben a fűtéskorszerűsítést, valamint a templom homlokzatára készített márványtábla elkészítését támogatta. Az emléktáblára Kiss Ernő és Lázár Vilmos aradi vértanúk, Czetz János 1848-as tábornok és Pongrátz Gergely 1956-os hős bronzplakettje került. A hagyományoknak megfelelően a kerületi örmények 2009-ben is támogatták a Fővárosi Örmény Klub karácsonyi ünnepsége megrendezését a Magyarok Házában.

Első alkalommal léptek fel örmények az Advent a Hegyvidéken rendezvénysorozaton: a Tigran zenekar örmény és erdélyi örmény karácsonyi zenei összeállítással vett részt a kulturális programokon. Csíkszentgyörgyi- Ficzus Margit végezetül köszönetet mondott a hegyvidéki önkormányzatnak, valamint Pokorni Zoltán polgármesternek és Lovas Pál alpolgármesternek az év során nyújtott anyagi és erkölcsi támogatásért.

SZERB KISEBBSÉG
Emlékmű a temetőnek? Tíz éve tartották a kerületben az első szerb kisebbségi közmeghallgatást, és húsz éve zajlott le a rendszerváltás, ami a magyarországi kisebbségek létére is hatást gyakorolt – Lásztity Demeter, a helyi szerb kisebbségi önkormányzat elnöke e két jubileumra emlékeztetett idei beszámolójában. A szerb önkormányzat tevékenységét bemutató közmeghallgatáson az elnök szólt arról, hogy néhány nappal korábban vitaestet rendeztek „A szerb kisebbség helyzete a rendszerváltozás előtt és után” címmel. A két előadó, Doncsev Toso kisebbségi szakember, az egykori Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal volt vezetője, illetve Lásztity Péró, a Szerb Országos Önkormányzat korábbi elnöke a beszélgetés során arra a következtetésre jutott, hogy 1989 után javult a magyarországi szerbek helyzete.

A szocializmus évtizedei alatt a szerb ortodox egyház padlóra került, iskolarendszere megszűnt, és megkezdődött a kisebbség intenzív asszimilációja. A rendszerváltást követően a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló 1993-as törvény teremtette meg a kisebbségi önkormányzatok megalakításának lehetőségét, amivel a szerbek 1998-ban éltek először. A XII. kerületben is ekkor alakult meg az első szerb kisebbségi önkormányzat, elsősorban az itt élő szerbek összetartásának, valamint a régi emlékek ápolásának céljával. Egyik legfontosabb teendőjük a Farkasréti temetőben található szerb sírok gondozása, amelyek még a TFpálya helyén álló egykori ortodox temetőből kerültek ide. Évek óta szeretnék elérni, hogy emlékművet állíthassanak e sírhelynek, kezdeményezésük azonban különböző nehézségek miatt eddig nem vezetett eredményre – ám nem mondtak le tervük megvalósításáról.

A szerbek az idén is elzarándokoltak a grábóci görögkeleti kolostorhoz

Lásztity Demeter elmondta, hogy az idén is megemlékeztek ortodox egyházi ünnepeikről. Májusban részt vettek a Szent György-napi búcsún, Szent Vid napján együtt emlékeztek a tragikus kimenetelű rigómezei csatára, valamint megünnepelték a szerb államiság megteremtője és a szerb ortodox egyház alapítója, Szent Száva napját.

Ebben az esztendőben is elzarándokoltak a Tolna megyei Grábócra, az egyetlen hazai görögkeleti kolostorba, valamint meglátogattak néhány fontosabb szerb emlékhelyet, például a nemrégiben felújított, az Orczykertben álló Illés-kutat, amely a XVII. század végén kapta nevét a próféta napján idezarándokoló pesti szerbektől. Az országhatáron túl is jártak egy alkalommal: koszovói szerv ortodox kolostorokat látogattak meg – amelyeket jelenleg szögesdróttal kell védeni.

A templomokról készített művészi képek anyagából sikeres kiállítást rendeztek a MOM Parkban. Mint a közmeghallgatáson kiderült, a kerületi szerbek – mindamellett, hogy jó a kapcsolatuk a hegyvidéki önkormányzattal – szoros viszonyt ápolnak az ortodox egyházzal, valamint a főváros többi szerb önkormányzatával. A kerületben működő más kisebbségekkel is együttműködnek, a szlovákokkal például az idén együtt utaztak Grábócra.

z–m