Klímabarát Hegyvidék
A Hegyvidéki Klímaklub legutóbbi összejövetelén a készülő kerületi klímastratégia főbb elemeit mutatta be az egyik szerző, Antal Z. László, a Klímabarát Települések Szövetségét koordináló egyesület elnöke, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. A szakértő elmondta: a stratégia mindenekelőtt a globális felmelegedésért nagyban felelős üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését tűzi ki célul. Ezt az itt élők életmódbeli változtatásokkal, míg a kerületi intézmények a működésük átalakításával tudják elérni, de a közlekedés szabályozásával és a közvilágítás korszerűsítésével is sokat lehet tenni a cél érdekében.
Külön fejezet foglalkozik az alkalmazkodás kérdéseivel, a klímakutatók többsége szerint ugyanis a klímaváltozás hatásai (szélsőséges időjárási jelenségek, mint például a nagy viharok, áradások, vagy éppen a hosszan tartó aszályos időszakok) ma már elkerülhetetlenek, legfeljebb tompítani tudjuk ezeket a klímabarát módszerek elterjesztésével. Az alkalmazkodás része egyebek között a hirtelen lezúduló csapadék elvezetésére, esetleg a hoszszú csapadékmentes időszakokra való felkészülés, de egyéb biztonsági óvintézkedésekre is szükség van, például hőség- és UV-riadótervet kell kidolgozni.
A stratégia harmadik része a klímatudatosság erősítésének lehetőségeiről szól, arról, hogy milyen válaszokat lehet adni a Földön kialakult helyzetre, és hogy ebbe miképpen lehet bevonni a helyi közösségeket. Antal Z. László úgy véli, alapvetően értékrendbeli változásokra van szükség, a természettel való harmóniára kellene törekednünk, a külsőségek helyett a belső értékek felé fordulni, és az egyéni érdekek elébe a közösségi érdekeket helyezni.
A kerületi klímastratégia koncepciójával kapcsolatban a Klímaklubon több észrevételt is tettek a jelenlévők. Egy mérnök szerint a kerület legmélyebben fekvő részein víztartályokat kellene kialakítani, amelyekkel a nagy zivatarok idején könnyebben el lehetne vezetni a felgyülemlő esővizet, illetve száraz időszakokban a tartályok tartalmát fel tudnák használni az öntözéshez.
Az öntözés, illetve a fák védelmének fontosságára a Városmajori Parkbarátok egyik tagja is felhívta a figyelmet, hiszen a növények szén-dioxidot kötnek meg és oxigént termelnek. A fákat károsító téli sózás alternatívájaként Kálmán András, az Enveco Hungary képviselője egy folyadék formájában felhasználható, környezetbarát síkosságmentesítő terméket ajánlott az önkormányzat figyelmébe.
Kontur Tamás helyi önkormányzati képviselő szerint hasznos lenne, ha a kerületben felépülhetne egy olyan kísérleti ház, ahol mindenki számára be lehetne mutatni a takarékos energiafelhasználás módszereit. Kovács Lajos alpolgármester hangsúlyozta: az önkormányzat eddig is igyekezett előnyben részesíteni a környezetbarát megoldásokat, és különösen sokat tett az intézmények hatékonyabb energiafelhasználása érdekében (számtalan épületben kicserélték az elhasználódott nyílászárókat, a korszerűtlen kazánokat stb.), ám annak érdekében, hogy ezek a lépések ne ötletszerűen, hanem egy széles látókörű, távlati program részeként valósuljanak meg, szakembereket kértek fel egy stratégia kidolgozására.
Antal Z. László – aki Csete Máriával, Péter Mihállyal, Azbej Tristánnal és Orosz Lászlóval közösen dolgozik a klímastratégián – elmondta, hogy a kerületi koncepció reményeik szerint egy hónapon belül elkészül, így azt januárban egy fórum keretében már bemutathatják. A lakossági, illetve az újabb szakértői véleményeket igyekeznek beépíteni a munkaanyagba, amely akkor ölt majd végleges formát, amikor azt az önkormányzat képviselő-testülete elfogadja. Persze az önkormányzat klímastratégiáját nem „kőbe vésik”: a tervek szerint minden évben frissítenék, újabb és újabb konkrét cselekvési programmal bővítenék annak tartalmát.
z.