Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Sokáig szép gyepbeton

A probléma régóta ismert, mégsem könnyű jó megoldást találni: hogyan lehet szép gyepet nevelni ott, ahol rendszeresen autók parkolnak? Lehet-e egyáltalán?

A kertben – és gyakran a ház előtt is – mindenki szép, zöld füvet szeretne látni, de valahol az autót is el kell helyezni. Ha viszont éjszakára a gépkocsi a kertbe kerül, akkor a fű előbb-utóbb kopni kezd, majd végleg eltűnik. A helyén pedig az udvarokra jellemző, keményre taposott földfelszín bukkan elő.

 

A gondot az okozza, hogy a jármű kerekei tömörítik a talajt, és összetörik a fűszálakat. A gyep képes lenne regenerálódni, de nem tud reggeltől estig annyit fejlődni, hogy az éjszakai parkolást teljesen kiheverje. Ráadásul esős időben a föld felpuhul, a kerekek mély árkokat ásnak, és már nemcsak a leveleket, hanem a gyökérnyakat és a gyökereket is tönkreteszik. És mindez naponta pontosan ugyanazon a nyomvonalon történik, mert a Hegyvidéken ritka az akkora kert, ahol mindennap máshova lehetne beállni…

 

Hagyományos gyepbeton
Hagyományos gyepbeton

 

Gyepbeton
Hagyományosnak mondható megoldást kínál a gyepbeton. Ez – nevéhez hűen – olyan rácsszerű betonelem, amelynek közeiben a fűcsomók alkalmas életteret találnak. A betonelemek különböző méretűek és alakúak lehetnek, fő feladatuk a kerekek nyomásának elviselése és a fű védelmezése. A betontestek hézagaiban a föld felszíne egykét centiméterrel a betoné alatt marad, ezzel védett tér alakul ki. A túl magasra töltött gyepbetonból ugyanúgy kipusztul a fű, mint beton nélkül.

A gyepbeton gondozása nem kíván külön szakértelmet. A füvet ugyanúgy kell locsolni és trágyázni, ahogyan a kert más részein. Ugyanúgy és ugyanolyan gyakorisággal nyírható fűnyíró géppel. Előfordulhat, hogy a nyári hőségben a betonelemek felforrósodnak, és a köztük levő fűcsomók kiszáradnak, ilyenkor a gyakoribb öntözés segíthet. Beállt (vagyis már több éve zavartalanul fejlődő) gyepbetonban a fűcsomók gyökerei a betonelemek alatti talajba is lehatolnak, ezáltal ellenállóbbá válnak, mint a sekélyen gyökeredző tövek. Természetesen a téli sózást a gyep itt sem viseli el.

 

Gyep-, avagy fűrács
Esztétikusabb megoldást nyújt a gyeprács. A műanyag rácselemek méhsejt alakban kapcsolódnak egymáshoz. Alapjukból csak a függőleges falak emelkednek fel, ezek viszik a rájuk hajtó jármű súlyát. A zöld műanyag rács nem képez vízszintes felületeket a felszínen, és sokkal több helyet enged a fűnek, ezáltal kevésbé feltűnő.

 

Műanyag gyeprács
Műanyag gyeprács

 

A gyeprácsok választéka – a szín- és formagazdagságon túl is – igen széles, ezért telepítés előtt érdemes összegyűjteni a legfontosabb információkat. Az esztétikum mellett lényeges a méretezés is, hiszen a lerakott rácselemeknek hosszú távon el kell bírniuk a rájuk nehezedő terhelést. Egy „filigrán”, személyautóra méretezett rácsra pedig sosem állhat rá a költöztető vagy a bútorszállító kisteherautó, mert kijavíthatatlanul tönkreteheti azt.

 

Fűmagkeverék
Az alkalmazott keveréknél a kert adottságain túl figyelmet kell fordítani a meleg- és szárazságtűrésre is. Az igazán jó fűkeverék nem tartalmaz széles szálú csenkeszeket, amelyek viaszos levelei lassan bomlanak, és gyorsabban töltik a hézagokat.

 

A gyepbeton vagy gyeprács élettartamát és a benne élő fű esztétikai értékét a feltöltődés veszélyezteti. Ha a hézagokban lévő föld felszíne megemelkedik, és eléri a beton vagy műanyag szintjét, akkor az autók kitapossák a fűcsomókat. A feltöltődés elkerülhetetlen – de lassítható – folyamat, mivel a védett üregekből természetes módon nem távoznak el a por vagy a növényi részek.

 

Fontos, hogy mindig fűgyűjtő kosaras fűnyírót használjunk. Ez összegyűjti a levágott füvet, és szívóhatásával eltávolítja az egyéb feltöltődést okozó anyagokat (por, falevelek, kavicsok stb.). Érdemes az ősszel lehulló faleveleket is alaposan összegyűjteni.

 

Barta István