Minden huszadik gyerek túlsúlyos

Mi is a célja a XII. kerületi iskolákban a mozgásszervi szűrésnek?

Egyrészt a szűrés egészséges, vagy magukat egészségesnek gondoló tanulók vizsgálatát jelenti, amelynek az a célja, hogy egyszerűen elvégezhető, a vizsgált személy számára kellemetlenséget nem okozó, alkalmas módszer segítségével kimutassák a rejtett, tüneteket és panaszokat még nem okozó betegségeket.

Másrészt a már korábban diagnosztizált mozgásszervi elváltozás ellenőrzése, valamint a jelenlegi tünetek alapján megfelelő terápiával annak karbantartása, javítása.

A szűrővizsgálat eredménye a következő:

A fent említett iskolák 5. és 9. osztályában, már gyógy-testnevelésre járó 1-12. osztályos, és a Fekete István Kisegítő Általános Iskola tanulói közül az iskolai védőnők segítségével (965-, 162-, 82) összesen: 1209 fő tanulót (a kijelölt összlétszám 78,6%-át) vizsgált meg Doktornő.

Az 5. és a 9. osztályosok között 430 tanulónál (44,6%), nem talált a vizsgálat idején semmilyen elváltozást, illetve a korábbam már gyógy-testnevelésre járók közül további

7-nél, őket visszairányította normál testnevelésre. Mintegy 19,2%-ban valamilyen fokú gerinc deformitást, 59 gyermeknél scoliosist (a gerinc oldal irányú kóros görbülete), további 13-nál lúdtalppal együtt, 80-nál M. Scheuermannra utaló elváltozást (fokozott, kötött háti görbület, váll extensió elmaradás, kéz-talaj távolság fokozódása), további 13-nál lúdtalppal együtt, illetve 21 esetben ezek együttes előfordulását, (további 3 esetben lúdtalppal együtt) észlelte az elváltozást. A diagnózis pontos felállításához, szükség lenne röntgen vizsgálatra is. Mivel ez az iskolákban végzett szűrővizsgálat természetéből adódóan nem történhet meg, az észlelt elváltozásokat továbbra is csak gyanújelként értékelhette a Doktornő.

A már gyógy-testnevelésre járóknál ebben az évben is a scoliosist észlelte a Doktornő leggyakrabban kezelést indokoló tünetként, de a M. Scheuermannra utaló elváltozás is alig maradt el mögötte. A már gyermekkorban észrevehető tünetek feltárásával és a lehetséges kezelés alkalmazásával a korai háti fájdalmak megelőzése biztosítható. Ezek a tanulók legtöbb esetben gyógy-testnevelésre, nagyobb fokú görbületek esetén ortopéd vizsgálat után intenzívebb, egyénre szabott gyógytornakezelésre, esetleg fűzőviselésre szorulnak, miközben az iskolai testnevelésen való részvételtől csak a legritkább esetben kerülnek eltiltásra. Az Egészségügyi Minisztérium és a Magyar Gerincgyógyászati Társaság által kezdeményezett és ajánlott mindennapi iskolai testedzés, ill. iskolai tartásjavító torna nagy segítség, elsősorban a megelőzésben. 148 esetben az 5. és 9. osztályos tanulók között hanyagtartást, azaz olyan elváltozást talált, ahol az alapvetően rossz tartás még nem rögzült, a gerinc fokozott görbületei aktív izomerővel, valamint műfogással korrigálhatók. A helytelen tartás izomerősítő gyakorlatokkal egyensúlyban tartható romlása megakadályozható. Korrigálása a rendszeres torna, a sportolás: az úszás, labdasportok javasoltak a gyermek fokozatosan emelt terhelésével. A gyógy-testnevelés jótékony hatását az is bizonyítja, hogy a gyógy-testnevelésre járók között az idén 40-nél „csak” hanyagtartást rögzíthetett a Doktornő elváltozásként, közülük 15-t vissza tudott irányítani rendes iskolai testnevelésre. Legtöbbjüket évről-évre ellenőrizve lett, ezért a súlyosabb fokú M. Scheuermannra utaló tartási rendellenesség a gyógy-testnevelés hatására folyamatosan enyhébb formájú hanyagtartássá „szelídült”. A váll kötöttség-, a kéz-talajtávolság csökkent, a gerinc mobilitása fokozódott.

(A Doktornő megjegyezte, hogy az irodalmi adatok alapján a „magára hagyott”, nem kezelt elváltozás sohasem javul, hanem minden esetben romlik. )

A tanulók kb. 18,9 %-ánál észlelt talpboltozat süllyedést, népies nevén lúdtalpat, ami elszomorító, mivel a legtöbb esetben lábtornával, megfelelő-, kemény kérgű-, jó felépítésű cipő viselésével egyensúlyban tartható lenne. Ma már nagyon sok jó, megfelelő felépítésű és kérgű cipőt lehet kapni, a gyermekek mégis az iskolában –ahol idejük legnagyobb részét töltik -, kéreg nélküli vászoncipőben vagy szandálban vannak. Korához és magasságához képest kb. 4,6 %-át találta túlsúlyosnak, 0,7 %-ban más típusú elváltozást észlelt (fejlődési rendellenesség, sérülés utáni állapot stb.), elsősorban a már gyógy-testnevelésre járó tanulók között.

Napjainkban, amikor a gyermekek szabadidejét az iskolai elfoglaltság után nagyban csökkentik a különböző különórák megterhelése, igen nagy szükség van az iskolai napi rendszeres testedzésre, tartásjavító tornára.

A szűrővizsgálatok eredményének tükrében elmondhatjuk, hogy az eddig vizsgált tanulók kb. felének sajnos továbbra sem elég a preventív iskolai tartásjavító torna, hanem célzott gerincjavító tornára, szorosabb ellenőrzésre lenne szükségük.

A 2009/2010. tanévben a Zugligeti iskola 1. osztályos 29 tanulóját, a KIMBI óvoda 22 fő és a TÁLTOS óvoda 44 fő nagycsoportosát is vizsgálta a Doktornő.

Az elsőosztályosok között 21 tanulónál nem volt említésre méltó eltérés, 2 gyermeknél scoliosist, 3 gyermeknél M. Scheuermannra utaló elváltozást (egynél lúdtalppal együtt), 1 hanyagtartást és 1-1 lúdtalpas illetve túlsúlyos gyermeket talált a Doktornő.

A KIMBI óvoda 22 fő nagycsoportosa között 1 scoliosisos, 4 hanyagtartásos (egy közülük lúdtalpas is) gyermek volt.

A TÁLTOS óvoda 44 fő nagycsoportosából 1-1 gyermeknél scoliosist illetve M. Scheuermannra utaló elváltozást talált. 10 gyermeknek volt hanyagtartása, ebből 6-nak lúdtalpa is, ezen felül 13 gyermeknél észlelt lúdtalpat és egy gyermek közülük túlsúlyos is volt.

A Hegyvidéken önkormányzati támogatásból megvalósuló ortopédiai szűrővizsgálat során 1538 tanuló lett megvizsgálva, így megállapítható a szűrés hasznossága és eredményessége. Mint az köztudott, az utóbbi években a tanulók egészségi állapota országos szinten sem javult, így különösen fontos, hogy az Önkormányzat által nyújtott lehetőségeken belül közösen a szülők és az iskola is tegyen meg mindent az ifjúság egészségi állapot javulása és az egészségvédelem érdekében...

Budapest Hegyvidék, 2009. december 15.