A nyugdíj nem adomány!
A Hegyvidék rendszeres olvasói közül sokan keresték meg szerkesztőségünket, próbáljunk utánajárni a médiában az elmúlt hetekben felmerülő, nagy vitákat kiváltó „nyugdíjmodell” kérdésének. A kerületben élők egyharmada, mintegy húszezer időskorú számára vált nehezebbé a megélhetés az elmúlt években a nyugdíjak reálértékének folyamatos csökkenése miatt. Az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület szerint a gazdasági válságra hivatkozva aránytalanul nagy áldozatvállalásra kényszerítik az időseket.
Azok, akiknek jövedelméből évtizedeken át vonták a nyugdíjjárulékot, és ma a nyugdíjból élnek, azzal kénytelenek szembesülni, hogy egyre nehezebb kijönni a járandóságukból. Az ugyanis az elmúlt néhány évben nem tartotta a lépést a pénzromlás általános ütemével, különösen nem az úgynevezett nyugdíjas-inflációval, azaz az idősek „fogyasztói kosarát” meghatározó szolgáltatások, termékek, például a háztartási energia vagy a gyógyszerek drágulásával.
„Az életkörülmények romlásának megakadályozása érdekében legalább szinten kellene tartani a nyugdíjak reálértékét, azaz minden évben olyan mértékű emelésre lenne szükség, hogy a kapott összeg vásárlóértéke ne romoljon. A megélhetést biztosító nyugdíj nem adomány, hanem szerzett jog, amire az emberek »szerződést« kötöttek az állammal akkor, amikor aktív éveikben nyugdíjjárulékaikat befizették” – hangsúlyozza Zsák Jánosné, az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke, aki az Idősügyi Tanács tagjaként a kormány képviselőivel folytatott tárgyalásokon évek óta következetesen ezt az álláspontot képviseli.
Véleménye azonban nem érvényesült döntéshozatali szinten, amit jelez a 2007-ben megindult értékvesztés; a második Gyurcsány-kormány regnálása alatt 7,8 százalékos volt a reálérték-csökkenés. 2009-ben az eredetileg tervezett 5,6 százalékos emelést 3,1 százalékra fogták vissza, ezzel összesen 71 milliárd forintot spórolt meg az állam a nyugdíjasokon. Ezt tetézte a 13. havi nyugdíj elvétele, amivel 67 milliárd forintot vontak el a nyugdíjasoktól. Így a 80 ezer forint alatti nyugdíjak esetében együttesen 3-4 százalékos, a 80 ezer felettieknél pedig 7-8 százalékos reálérték-csökkenés történt. Noha 2010-re 4,1 százalékos emelésről döntöttek, ez csak a tavalyi év elvonásait kompenzálja, a korábbi évek reálérték-csökkenését egyáltalán nem ellensúlyozza.
Az önkormányzat népjóléti irodájának tapasztalatai szerint a munkanélkülivé vált aktívkorúak mellett a nyugdíjas korú segélykérők száma is növekszik, ami egyértelműen utal az idősek egzisztenciájának romlására. Müller Csaba irodavezető lapunknak elmondta: a házi segítségnyújtásban dolgozó kollégái egyre gyakrabban találkoznak szomorú élethelyzetekkel – a drága gyógyszereket megvásárolni képtelen betegekkel, a fűtésköltségeken kényszerűen spóroló, a lakásukban fagyoskodó emberekkel, vagy olyanokkal, akik az ételt vonják meg maguktól, csak hogy be tudják fizetni közüzemi számláikat.
Az önkormányzat természetesen igyekszik segítséget nyújtani ilyen és ehhez hasonló esetekben, a többi között gyógyszertámogatással, ápolási díjjal, eseti segélyekkel és élelmiszer-vásárlási utalványokkal, lakásfenntartási és lakbértámogatással, száraztüzelőanyag-támogatással, továbbá a nappali és az átmeneti ellátás, az étkeztetés, illetve a házi segítségnyújtás megszervezésével. Ám mindezek biztosítása egyre nagyobb terhet ró a kerületre, az ellátások finanszírozásához ugyanis évről évre kevesebb állami forrás vehető igénybe. Tavalyhoz képest például a házi segítségnyújtás központi támogatása 15%-kal csökkent, míg a szociális étkeztetést és az idősek nappali ellátását érintően 30, illetve 40%-os elvonás történt.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást kivonták a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok köréből, így annak normatív támogatása megszűnt. Minthogy a kerület szeretné fenntartani a meglévő ellátási formákat – sőt, lehetőség szerint fejlesztené is azokat –, a kieső finanszírozási összegeket saját erőből kell előteremtenie.
Zsák Jánosné úgy véli, nehéz gazdasági körülmények között a nyugdíjasok sem lehetnek kivételezett helyzetben, a nemzet felemelkedése érdekében a társadalom többi tagjával nekik is szolidaritást kell vállalniuk, az azonban elfogadhatatlan, ha a nyugdíjasokat aránytalanul nagy áldozatvállalásra kényszerítik. Mint mondta, a gazdaság rossz állapotára a nyugdíjkiadások csökkentése önmagában nem jelent megoldást, alapvetően az alacsony foglalkoztatottság problémáját kellene orvosolni, hiszen jelenleg 100 emberből mindössze 57 dolgozik az országban.
A gazdaság felemelkedéséhez munkahelyteremtésre és növekvő születésszámra lenne szükség – ha ez nem történik meg, valóban nem lesz fedezete a nyugdíjaknak. A kormány által beígért nyugdíjprémiumot is csak akkor kapják meg, ha a magyar gazdaság 3,5 százalékot meghaladó mértékben növekszik, erre azonban kizárólag akkor van esély, ha az említett gazdasági problémákra végre valódi válaszokat adnak.
z.