Elkészült a Hegyvidék klímastratégiája

A természet változása a mai társadalmakat arra kényszeríti, hogy minden eddiginél komolyabban keressék a természet és a társadalom közötti harmonikus együttélés lehetőségét. Ez a már több évtizede folyó – de eddig kevés eredményt hozó – küzdelem az elmúlt években az éghajlat radikális változása miatt új szakaszához érkezett. Az éghajlatváltozás ma már az egyik fontos gazdasági, társadalmi és politikai témává vált, és a tudományos előrejelzések alapján a jövőben még fontosabb, megkerülhetetlen kérdésnek számít majd. A klímaváltozás következményei ugyanis minden országot és települést közvetve vagy közvetlenül már most érintenek, és az elkövetkező években még komolyabban érintenek majd. E felismerést követően nemzetközi, nemzeti és helyi szinten is egyre többen vesznek részt a lehetséges megoldások keresésében, kapcsolódnak be a programok kidolgozásába és a megvalósításba.
A Hegyvidéki Önkormányzat 2008 decemberében csatlakozott a Klímabarát Települések Szövetségéhez. A szervezet tagjaként a kerület önként kötelezettséget vállalt arra, hogy elkészíti saját éghajlat-változási stratégiáját. A stratégiát – elsőként a fővárosi kerületek között – mostanra megalkotta az önkormányzat, ami mindenekelőtt abban különbözik más, önálló vidéki települések koncepcióitól, hogy itt figyelembe kellett venni a főváros és a kerületek közti bonyolult feladat- és hatáskörmegosztást.
Kovács Lajos alpolgármester, aki a Klímabarát Települések Szövetségének munkájában a Hegyvidéket képviseli, érdeklődésünkre elmondta: a stratégia négy fő szempont szerint foglalkozik a klímaváltozással kapcsolatos kihívásokkal. Az első és legfontosabb célként a klímatudatosság erősítését jelölték meg, ennek elérése érdekében a jövőben pontos és részletes tájékoztatást szeretnének nyújtani a hegyvidéki polgároknak a kialakult klímahelyzetről. A tájékoztatást klímavédelmi programok, illetve egy tanácsadó iroda szolgálná, ezeket pályázati támogatásból kívánják elindítani.
A kerület éghajlat-változási stratégiája az alkalmazkodás kérdéseire is választ keres. Például arra, hogyan lehet az egyre szélsőségesebb időjárás miatt egyre nagyobb mennyiségben, hirtelen érkező csapadékot a Hegyvidék magasabb részein megfogni, annak érdekében, hogy a lezúduló víz ne okozzon óriási károkat az alacsonyabban fekvő területeken.
Külön fejezet foglalkozik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével és az energiaellátás biztonságának, függetlenségének kérdéseivel, tehát az energiatakarékossággal, a meglévő fogyasztóberendezések korszerűsítésével, valamint a megújuló energiák hasznosításának reális alternatíváival. A klímastratégiában megfogalmazott megoldások teljes mértékben a realitásokból indulnak ki – ennek jegyében a szerzők önálló fejezetben részletezték, hogyan és milyen forrásokból lehet megvalósítani a felvázolt terveket.
Kovács Lajos hangsúlyozta, hogy a most elkészült stratégia nem környezetvédelmi program, hanem egy kifejezetten a klímaváltozással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó dokumentum. Ezek a témák az önkormányzat számára nem idegenek – például eddig is voltak energiatakarékossági beruházások vagy a klímatudatosságot erősítő programok –, de eddig hiányzott egy olyan átfogó terv, amely hosszú távú szemlélettel foglalja rendszerbe a teendőket.
A klímastratégia a kerület megbízásából az MTA Szociológiai Kutatóintézetének szakmai felügyelete alatt, dr. Antal Z. László, az Éghajlatváltozás Kutatóműhely vezetőjének irányításával készült. A terveket az önkormányzat honlapján, a www.hegyvidek.eu címen találhatják meg az érdeklődők.

z.