Nyersen vagy főve?

A nyersen elfogyasztott étel többnyire egészségesebb; az volna az ideális, ha naponta 30-40 dekányi friss zöldséget és gyümölcsöt ennénk. A nyers ételek további előnye, hogy meg kell rágni, igénybe véve az ínyt, megdolgoztatva a fogakat.
Nem elhanyagolható, hogy egy étkezéskor mennyit és naponta hányszor fogyasztunk a különféle nyers élelmekből. A bevált napi öt étkezést figyelembe véve a dietetikusok javaslata egybehangzóan az, hogy a tízórai és az uzsonna álljon gyümölcsből, salátából. De ezeket is egyénre szabottan, szezonális szempontok szerint kell összeválogatni. Az sem mindegy, melyik évszakban milyen nyers ételt veszünk magunkhoz, nincsenek-e emésztési panaszaink, nem vagyunk-e túlsúlyosak, mivel ezek döntően befolyásolják táplálkozásunkat, jó közérzetünket.
A tavaszi primőrök, bármennyire csábítóan üdék, zömmel melegágyban, fólia alatt nevelkedtek, jelentős a nitrát- és egyéb vegyianyag-tartalmuk, de szűkölködnek vitaminban. Várjunk türelmesen, amíg a szabadföldi termesztésűek piacra kerülnek – ezek ugyan nem olyan zsengék, de jóval több vitamint és ásványi sót tartalmaznak. Ezért kora tavasszal sokkal hatásosabb, ha savanyú káposztát, hagymát, almát, déli gyümölcsöt eszünk.
Nyáron könnyebb, akkor bőkezű a természet, érnek a gyümölcsök, vég nélkül tömhetjük magunkba a salátákat, zöldségeket. Nem javasoljuk azonban a teljes mértékben nyers koszton alapuló táplálkozást! Mindenki tartson legalább heti egy „gyümölcsnapot”, mellette egy „nyersnapot” is. Nézzük meg, mennyire friss a gyümölcs, a zöldféle, ami az asztalunkra kerül. Akinek van kertje, jól tudja, milyen páratlan az íze a frissen, földből kiásott, fáról szedett termésnek, ám akadnak olyan zöldségek, amelyek nem fogyaszthatók nyersen.
Vajon csak az étel élvezhetőségéért főzzük meg nyers élelmeinket? Részint igen. Ha valaki álldogált már életében a lassan gyöngyöző húslevesnél, és megérezte, milyen a főtt sárgarépa illata, vagy magába szívta a vajon párolt spárga zamatát, a puha, omlós rizs gőzét, tudja, mi a különbség. Másrészt az emésztés is könnyebb, bizonyos enzimek jobban boldogulnak a főtt ételben, értékes anyagaikat könnyebben építik be szervezetünkbe.
Arra viszont törekednünk kell, hogy minél kevesebb ideig tartson a főzés, melynek során a zöldségek vitamintartalma 50, sütésnél 25, míg párolásnál körülbelül 10 százalékkal csökken. A hevítés az ásványi anyagokat (például a káliumot vagy a magnéziumot) nem károsítja, nagy részük azonban a főzővízbe vándorol. A párolás a legkevésbé romboló hatású, és erre a célra a modern konyhatechnikának köszönhetően már rendkívül sokféle eszközt használhatunk.

Kertészlány salátája

Sütőben, a rácson megsütünk 1 cső nyers zöldpaprikát, kicsumázzuk, a bőrét lehúzzuk, a húsát csíkokra vágjuk. Ezután megtisztítunk 15 deka csiperkegombát, vékonyan felszeljük, és citromot csöpögtetünk rá, nehogy megbarnuljon. Kimetsszük 3 szem keményebb paradicsom kocsányát, és cikkekre vágjuk, fél cukkinit vagy kígyóuborkát 3 milliméteres karikákra, 1 fej meghámozott vöröshagymát és egy csomó retket valamivel vékonyabb szeletekre szelünk. Majd 2 szál meghámozott sárgarépát a reszelő vastag lyukán lereszelünk, egy fél fejes salátát leveleire bontva, megmosva, féltenyérnyi darabokra tépünk.
Az így előkészített zöldségeket összeforgatjuk egy jókora salátástálban, és a következő öntettel locsoljuk meg: 1-1 mokkáskanálnyi sót és őrölt fekete borsot 2 evőkanálnyi tárkonyecetben kevergetve feloldunk, cseppenként beledolgozunk 6 evőkanál hidegen sajtolt olajt, végül meghintjük néhány felaprított bazsalikommal. Ásványvizet igyunk hozzá! 

Zsenge töksaláta

Amikor még egészen friss az idei tök, akkor a legjobb ez a saláta. Hámozzunk meg hatvan deka tököt, és finomra gyaluljuk le. Adjunk hozzá jócskán metélőhagymát és 2 csokor friss kaprot, mi több, hogy még „reformosabb”, rostban gazdagabb legyen, csíráztatott lenmagot vagy mustármagot, továbbá 1,5 deci kefirt.
Keverjünk hozzá egy kevés sót és 1-2 késhegynyi csemege pirospaprikát. Lazítsunk a salátán 1-1 kiskanál szójaolajjal és mézzel. Az egészet forgassuk össze, kóstoljuk meg, ha kell, citromlével ízesítsük pikánsabbra. A gyalult tököt azonban csak fél órával a tálalás előtt forgassuk bele.
Gazdagíthatjuk 1-2 szem hámozott, durvára reszelt almával vagy körtével, de aki jobban kedveli a markánsabb ízeket, vékonyra szelt lilahagymát és kígyóuborkát is adhat hozzá.

Ha még nem tudná…

- Az aszalt vagy szárított gyümölcsök a maximum 40 fokos felmelegítés miatt szinte minden létfontosságú anyagot megőriznek.

- Az anyagcserét a hús, a tojás, a sajt és általában az állati eredetű élelmiszerek fordítják savas irányba. A nyers koszt hatásos narancsbőrdiéta, hiszen a zöldségek és gyümölcsök a testen belül bázikus hatást fejtenek ki, így csökkentik a savak és ezáltal a raktározandó salakanyagok mennyiségét.

- Paradicsomot, uborkát, édesköményt gondolkodás nélkül fogyaszthatunk nyersen. A hüvelyesek, a burgonya, a spárga nem ehetők nyersen, mivel olyan természetes méreganyagokat tartalmaznak, amelyek enyhébb hasi panaszokat, görcsöt, de akár súlyosabb mérgezési tüneteket is kiválthatnak.

- A spárga és a padlizsán csak főzés, pirítás után ízletes, élvezhető és emészthető.

- A nyers koszt előnyei: sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, magas a folyadék- és rosttartalma. Kevés benne a kalória, erős lúgosító hatású. Kúraszerűen, néhány napra, hétre, esetleg hónapra kiváló méregtelenítő. A heti egy nyerskoszt-nap jól tehermentesíti az anyagcserét. A nyers koszt általában inkább átmeneti, ne pedig tartós legyen!

Járay Mari