Újdonságok a társasházi törvényben

Könnyítéseket vezetett be a külső vizsgálók alkalmazásában az új társasházi törvény. A működés és gazdálkodás ellenőrzése továbbra is a számvizsgáló, illetve az alapesetben szintén a tulajdonosokból álló számvizsgáló bizottság feladata. Újdonság ugyanakkor, hogy a szervezet munkájában a bejelentett lakcímmel rendelkező lakók is részt vehetnek. Amennyiben nem sikerül feltölteni az előírt létszámot, lehetőség van megfelelő végzettségű külsős ellenőr alkalmazására. Nincs szükség külsős tagra, ha a társasház mérlegképes könyvelőjének vagy könyvvizsgálójának megvan a szükséges képesítése. Amennyiben a közös képviselő OKJ-s képesítést szerzett, szakember bevonása nélkül is elvégezheti a könyvelési feladatokat. Az ötvenlakásosnál nagyobb vagy húszmillió forint feletti bevétellel működő társasházaknál ugyanakkor kötelező a gazdálkodást felügyelő külsős ellenőr segítségét igénybe venni – minderről a Budapesti Társasházi Közös Képviselők Egyesületének legutóbbi ülésén esett szó.
Fontos tudnivaló, hogy a beszámoló közgyűlést május végéig kell megtartani, az ismételt közgyűlés összehívásának szabályai ugyanakkor megváltoztak: határozatképtelenség esetén az eredeti napirendi pontokkal akár fél órával későbbi időpontra is ki lehet írni a következő gyűlést. Nem lehet „trükközni” a szavazatokkal: ha a törvény egy döntést a tulajdonosok összességének bizonyos hányadához köt, akkor ezt a megismételt közgyűlésen figyelembe kell venni.
A társasház ügyeivel foglalkozók védelmében arról is szó esett a rendezvényen, hogy gyakran nem különböztetik meg egymástól a közös képviselői, társasház-kezelői és ingatlankezelői tevékenységet, holott ezek szétválasztására mindenképpen szükség lenne. A társasházkezelő ugyanis a beruházások, fejlesztések bonyolításával foglalkozik, a közös képviselő feladata pedig a tulajdonosok érdekeinek képviselete. Mivel a két munkakör a legtöbbször összefonódik, érdemes a konkrét feladatokat és az ezekkel járó felelősség kérdését írásban is rögzíteni.
Alapjaiban változott meg a rendkívüli közgyűlés összehívásának rendje. Az új szabályozás szerint a konkrét téma megjelölésével már a tulajdonosok tíz százaléka kezdeményezheti a közös képviselőnél a közgyűlés harminc napon belüli megtartását. Amennyiben ez nem történik meg, a számvizsgáló bizottságnak tizenöt nap áll rendelkezésre, hogy saját hatáskörében – a korábban megadott napirendi pontokkal – összehívja azt. Sikertelenség esetén immár a közgyűlést kezdeményezők közül bárkinek lehetősége van a tulajdonosok összehívására, amire a törvény újabb tizenöt napos határidőt állapít meg. Mindez azt jelenti, hogy hatvan napon belül mindenképpen lezajlik a rendkívüli közgyűlés, így a tulajdonosok a közös képviselő együttműködése nélkül is meghozhatják a szükséges döntéseket.
Az ülés végén még egy lényeges változás szóba került, amely az adóváltozásoknak köszönhető. A jövőben többletbevételt jelent a társasházak számára, hogy az ingatlan-bérbeadás után fizetendő huszonöt százalékos forrásadó januártól tizenhat százalékra csökkent.

knp.