Részvételi csúcs a népdalversenyen
Az elmúlt tizennégy év legnépesebb mezőnye gyűlt össze a Hunniareg Budai Módszertani Központ kerületi alsós énekversenyén. Az ELTE-tanítóképző épületének dísztermében százötven kisiskolás adta elő a legszebb magyar népdalokat.
„És mint az ékszer is holt kincs a láda fenekén, életet kap akkor, ha viselik: a népdal is mennél többeké lesz, annál nagyobb lesz világító és melegítő ereje” – írja Kodály Zoltán a Zene mindenkié című munkájában. Évtizedek óta e gondolat jegyében tanulják a népzenét és népdalt a hegyvidéki iskolákba járó gyerekek, akik a Hunniareg Budai Módszertani Központ jóvoltából kerületi dalos találkozókon adhatnak számot tudásukról. A sorozat népszerűségét jelzi, hogy a februári alsós versenyt a nagy érdeklődésre való tekintettel a korábban állandó helyszínnek számító Jókai Klub helyett az ELTE-tanítóképző dísztermében rendezték meg.
„Nagy örömünkre minden eddiginél több, közel százötven fellépő adta le a nevezését, ez pedig a szülőkkel együtt már akkora létszám, ami meghaladja a Jókai Klub befogadóképességét. A költözés jó döntésnek bizonyult, hiszen az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték az ELTE központi dísztermét” – mesélte a versenyt 1998 óta szervező Zámbó Éva. A Hunniareg Budai Módszertani Központ szaktanácsadója szerint a mennyiségi növekedés nem ment a minőség rovására, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekek évről évre egyre színvonalasabb produkciókkal lepik meg a zsűrit.
„Azt szeretnénk, hogy a népdalverseny igazi ünnep legyen, ami kedvet csinál a további énekléshez, ezért nem állítunk fel sorrendet a színpadra lépők között. Annál is inkább, hiszen a zenei produkciók nem feltétlenül jelenítik meg a valós tudásszintet, könnyen lehet, hogy egy nappal később teljesen más eredmény születne. Éppen ezért mindenki arany, ezüst vagy bronz minősítést kap, míg a legjobb előadásokat tavaly óta »kiemelt arany« minősítéssel jutalmazzuk. Ezzel érezhetően levesszük a terhet a gyerekek válláról, akik sokkal nagyobb kedvvel jönnek el” – mondta Zámbó Éva, aki az énektudás mellett a hagyományok ápolásának fontosságát is kiemelte.
Ezt bizonyítja, hogy a fellépők ezúttal is kivétel nélkül az alkalomhoz illő öltözékben jelentek meg, sokan a megszólaltatott tájegységnek megfelelő ruhát viseltek. A verseny rangját emelték az ízléses, az évszázados folklórt felidéző saját rajzokkal díszített jelentkezési lapok, amelyeken a műsorszámokat is feltüntették a gyerekek.
A felkészítő tanároknak köszönhetően változatos népdalcsokrok álltak össze, a legnépszerűbbnek a gyermekdalok, a párcserélő és a leánykérő játékok, valamint a tréfás dalok bizonyultak. Többen választottak a tantervben nem szereplő gyimesi, moldvai és galgamenti énekeket, és Bartók Béla felsőiregi gyűjtéséből is elhangzottak részletek.
A zsűri végül a huszonhét egyéni, illetve csoportban előadott műsorszámból hét produkciónak ítélte oda a kiemelt arany minősítést, továbbá tizennégy arany és hat ezüst minősítés született.
Ám.