Kullancsszezon: tények és hiedelmek

A kullancsszezon az időjárástól függően általában április közepén kezdődik, és egészen a fagyok beálltáig tart, ugyanakkor az általános felmelegedés miatt akár télen is gondot okozhat a kullancscsípés. Az apró vérszívók elsősorban a nyáron is hűvös, párás, dús aljnövényzetű helyeket szeretik, ezért leggyakrabban a lombhullató erdőkben, különösen a tölgyesekben, illetve csalánosokban fordulnak elő.
Egyre gyakrabban találkozni velük a fővárosi parkokban, zöldterületeken és a kutyafuttatókban is. Ennek oka, hogy a városba beköltöző erdei állatok, valamint a kutyák behordozzák a rovarokat eredeti élőhelyükről. Ezért fontos a kullancsriasztó nyakörv vagy folyadék alkalmazása, illetve a kirándulásból hazatérve a házi kedvenc bundájának tüzetes átvizsgálása.
Természetesen a kullancsvizitet magunkon is végezzük el, annál is inkább, mert ezzel súlyos betegségeket előzhetünk meg! A Magyarországon élő kullancsok akár közel harmada is fertőzött lehet a Lyme-kórt okozó baktériummal, míg a paraziták 0,05 százaléka hordozza az agyhártya-agyvelőgyulladást okozó kullancsencefalitisz vírust.
Az utóbbi ellen hatékony védelmet nyújt a bárki számára elérhető, három részből álló oltássorozat. Ennek első két dózisát egy hónap különbséggel adják be – a védettség a második oltást követő második hét végén alakul ki –, a harmadik oltásra pedig 6-12 hónapon belül kerül sor. A védettség fenntartása érdekében három év elteltével emlékeztető oltásra is szükség van. A Lyme-kórra egyelőre nem létezik vakcina, azonban a célzott antibiotikum-kúra szinte mindig hatásosnak bizonyul. Érdemes tehát a legkisebb gyanú esetén is felkeresni háziorvosunkat, a felmérések szerint ugyanis 2011-ben 38 kullancs miatt kialakuló agyhártyagyulladást és 1682 Lyme-kóros megbetegedést regisztráltak az egészségügyben.
A megelőzést szolgálja a megfelelő öltözék – a lényeg az, hogy erdőjárás közben ruhánk lehetőleg lefedje a teljes testünket. Kerüljük a bozótos területeket! Ez a parkokra, játszóterekre is igaz, a biztonság kedvéért még a városi részeken se engedjük a gyerekeket a bokrok közé.
Ha mégis kullancsot találunk a bőrünkbe fúródva, minél hamarabb távolítsuk el a vérszívót. Az állat általában a csípés után három-négy órával kezd el táplálkozni – ezt nevezik ablakperiódusnak –, azaz addig nem juttat kórokozókat a szervezetbe.
Használjuk a patikákban beszerezhető kullancscsipeszt (kullancskanalat), amivel elkerülhető, hogy a csavarás közben előforduló véletlen nyomással az állat gyomrából fertőző anyag kerüljön a testünkbe! A közhiedelemmel ellentétben nem szabad alkoholt, zsírt vagy bármilyen krémet az állatra kenni, ezzel ugyanis csak azt érjük el, hogy a fulladozó élősködő a nyílt sebbe öklendezi kórokozókat is tartalmazó nyálát.
Ha a csípés helye napokkal később is piros vagy duzzadt, illetve lázat, szédülést, izomfájdalmat tapasztalunk, mindenképpen szakemberhez kell fordulni. Az esetek többségében a panaszokat a kullancs visszamaradt részei okozzák, azonban a tünetek az egyébként akár három évig lappangó Lyme-kórra is utalhatnak. Ha a csípés helye négy-hat hét múlva már egyáltalán nem látható, akkor megnyugodhatunk.

em.

A kullancseltávolító kanál használata

1. A kullancs környéki bőrt ráncba emeljük úgy, hogy a kullancs a ránc legmagasabb pontján legyen.

2. A kullancsszúrás környékét körbetöröljük abszolút hatású fertőtlenítővel átitatott gézzel vagy vattával.

3. A kullancseltávolító kanál V-alakú vágatát a kullancs alá csúsztatjuk úgy, hogy a kullancs szúró-szívó szájszerve a vágat öblébe kerüljön.

4. A kullancseltávolító kanál nyelét megfogva, s ezzel a kanalat a bőrre nyomva, tengelye körül nyolcszor-tízszer jobbra-balra alternálva megpödörjük, ennek eredményeképpen a kullancs a kanál kávájába esik.

5. A kullancseltávolító kanalat kullancsostul megsemmisítjük.

6. A kullancscsípés helyét minden esetben fertőtlenítőszerrel kell leecsetelni.

 (Forrás: www.kullancsinfo.hu)