Szakmai tájékoztató fórum a Normafáról

Szeptember végén fogadta el a parlament a Normafával kapcsolatos törvényjavaslatot, amely lehetőségeket nyit, ugyanakkor nem ír elő kötelezően megvalósítandó dolgokat – erről Pokorni Zoltán beszélt a terület rehabilitációjával foglalkozó fórum felvezetéseként. A polgármester elmondta, hogy a kerület határozhatja meg a törvényi keretek között, mi valósuljon meg, míg a kivitelezés költségeihez a kormány biztosítana forrásokat.
Azzal, hogy szabad-e élni a törvény adta lehetőséggel, a természetvédelmi hatásvizsgálatok eredményei adnak majd választ – a kötelezően előírt Natura 2000-es elemzések mellett a vízre, levegőre gyakorolt hatással, továbbá a fény- és zajszennyezéssel is foglalkoznak a vizsgálatok. Ezek alapján megvalósíthatósági tanulmányban dolgozzák ki a természetvédelmi szempontoknak megfelelő ötleteket, például hogy hol jelölhetnek ki pályákat a futóknak, kerékpárosoknak, sízőknek, szánkósoknak, hol lehetne felvonót építeni, és hová telepíthetnének hóágyúkat. A kész terveket teljes részletességében bemutatják az itt élőknek, ugyanis a hegyvidékieké a végső szó: a projektről népszavazáson dönthetnek a kerület lakói.

Helyet biztosítanának a hiányzó funkcióknak

Vincze P. Márton, a Normafa fejlesztését koordináló miniszterelnöki megbízott előadásában az alapvető célokat ismertette. Szólt arról, hogy rendezni kell a környéken élőket rendkívüli módon zavaró közlekedési és parkolási problémákat. Megoldást jelentene a fogaskerekű vonalának meghosszabbítása, amely a Széll Kálmán tér és a Normafa között közlekedne; a Harangvölgy felől induló ülőlift kialakításával és a Fácánosnál biztosítható parkolóhelyek kiépítésével pedig lehetővé válna, hogy a völgyben is le lehessen tenni az autókat, onnan is kényelmesen megközelíthetővé váljon a Normafa.
A miniszterelnöki megbízott kitért arra is, hogy a látogatók biztonsága érdekében különválasztanák a síelőket és a szánkózókat, a kerékpárosokat és a gyalogosokat. A síelők a már említett ülőlift mellett két csákányos liftet használhatnának.
Felújítanák a Libegőt, amely alatt egy kerékpáros downhillpályát építenének. A Jánoshegyi út burkolatát is rendbe tennék, hogy a kerekes székesek, babakocsisok, görkorcsolyázók is akadálymentesen közlekedhessenek. Az út mentén, valamint a sípályánál kiépítenék a közvilágítást. A régi MHK-pályán tanösvényt jelölnének ki, valamint újjáépülne a meglévő erdei tornapálya.
Játszótér-felújítást terveznek az Anna-réten, s ugyanott kondicionáló parkot is létrehoznának a felnőtteknek. A sportolókat, turistákat kiszolgáló, régóta hiányzó funkcióknak – öltöző, nyilvános illemhely, sportszerkölcsönző – is szeretnének helyet biztosítani.

Eltűntek a rétek az elmúlt hatvan évben

Rendszeres helyszíni bejárásokkal zajlanak a Natura 2000-es hatásbecslések 2013 májusától 2014 májusáig – tájékoztatta a fórum résztvevőit Musicz László. A környezetvédelmi hatásvizsgálatok projektvezetője elmondta, hogy a természetvédelemben dolgozó szakemberek közreműködésével élőhelytérképet készítenek, kiemelten vizsgálják a védett és a Natura 2000-es területek jelölő növény- és állatfajait, a jelenlegi területhasználat intenzitását, valamint becsléseket dolgoznak ki a tervezett rehabilitáció hatásairól.
A környezet- és természetvédelmi szakértő megemlítette, hogy az elmúlt hatvan év legszembetűnőbb változása a rétek elcserjésedése, beerdősülése. A Magyarországon egyedül itt élő csíkos boglárka megőrzése szempontjából előnyös lenne a síelők, szánkósok korábbi pályáinak kitisztítása, hiszen a fokozottan védett lepkefaj a gyepeket kedveli.
Musicz László szerint a rehabilitáció egyes elemeiről már most kijelenthető, hogy természetvédelmi szempontból semlegesek, illetve pozitív hatásúak – idesorolható például a Jánoshegyi út és a játszótér felújítása, a hegyi futó- és sífutópálya, az illemhelyek létesítése, vagy a történelmi épületek, műemlékek rekonstrukciója. További vizsgálatok szükségesek viszont egyebek mellett a hóágyúzás, az ülőlift és a csákányos felvonók, a sí- és szánkópályák bővítése, a bobpálya, downhillpálya vagy a közvilágítás kialakítása kapcsán.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója, dr. Halmos Gergő arra hívta fel a döntéshozók figyelmét, hogy egy rendkívül változatos természetvédelmi területről van szó, számtalan védett növény- és állatfajjal. Úgy vélte, a város szomszédságában lévő helyen a természetvédelmi szempontok összeegyeztethetők a mérsékelt sporthasznosítással (a természetes havat kihasználó téli sportokkal, a kirándulással, túrázással, szabályozott kerékpározással), valamint a gyepek hagyományos módon történő kaszálásával. Szerinte ugyanakkor az előbbi szempontok alapján problémás az ülőlift, a bobpálya, az éjszakai világítás és az új területeket igénylő infrastruktúrák kialakítása.

Mintaként szolgálhat a zempléni fejlesztés

Egy már működő, szintén Natura 2000-es területet érintő sportközpont tapasztalatairól számolt be Csorbáné Bolega Erika, a sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandpark igazgatója. Kiemelte, hogy a 2009-ben nyílt központ nem okozott kárt környezetében, a kulturált kikapcsolódási lehetőségek megteremtését sikerült összeegyeztetni a természetközeliség megőrzésével. Egyértelműen pozitív változást hozott náluk a parkolás, valamint a hulladékkezelés problémáinak megoldása, illetve az a fontos körülmény, hogy valódi gazdája lett a területnek.
Kaszó Klára, a Magyar Sí Szövetség ügyvezető elnöke és az Európai Síszövetség elnöke a síelés egészségmegőrző hatását hangsúlyozta, mint mondta, ez kiváló, a gyerekek számára is élvezetes, aktív testmozgást igénylő téli sportág. Szerinte a Normafa rehabilitációja a sísport szempontjából is óriási lehetőség, és a legrosszabb, ami történhet, hogy elmarad a fejlesztés.
Monspart Sarolta szintén a rendszeres testmozgás fontosságát emelte ki. „A természet a világ legkiválóbb sportstadionja” – fogalmazott a világbajnok tájfutó, aki szerint a Normafa környékén sokfajta szabadtéri sport űzhető. Úgy vélte, a legtöbb sportoló, kiránduló örülne, ha lenne itt WC, öltöző, olcsó büfé, elegendő szemetes, ivókút, csomagmegőrző és sportszerkölcsönző.

Kérdések és válaszok

A környékbeli lakók kérései közt elhangzott, hogy a Hegyhát úton ne az úttesten jelöljék ki a fogaskerekű új szakaszát, mert az zavarná az ott élőket. Pokorni Zoltán elmondta, hogy ezt egyik tervváltozat sem tartalmazza, az új pálya közvetlenül a gyermekvasút mellett haladna, és vagy az Eötvös út, vagy a Konkoly-Thege Miklós út felől közelítené meg a Normafát.
A hóágyúzásra, illetve az új futópályára vonatkozó kérdés kapcsán Vincze P. Márton kijelentette, a hóágyúzás során nem használnának semmilyen adalékanyagot, hó készítésére csak akkor kerülne sor, ha megfelelőek a hőmérsékleti viszonyok. A futópálya miatt nem kell új utat építeni, a felújítandó Jánoshegyi út két szélén alakítanának ki rekortánburkolatot.
Miért nem vonják be a fejlesztésbe az egykori csillebérci úttörőtábor területét? – kérdezte egy jelenlévő. A polgármester válaszából kiderült, hogy jogilag vitatott a központ tulajdoni helyzete, hosszú évek óta zajlik a per, hogy visszaszerezzék köztulajdonba a rendszerváltás idején jogszerűtlenül eladott területet. Másvalaki a fejlesztés gazdaságosságáról érdeklődött. Pokorni Zoltán hangsúlyozta, hogy gazdasági tanulmányterv is készül, hiszen senkinek sem érdeke egy olyan fejlesztés, ami veszteséget termel az önkormányzat számára.
A parkká alakítás veszélyeire hívta fel a figyelmet Gálhidy László, a WWF erdővédelmi programjának vezetője, aki szerint a Normafa érzékeny terület. Egy rossz beavatkozás az ökoszisztéma egyensúlyának felborulásával fenyeget. A polgármester válaszában kiemelte, hogy a törvény nem minősítette át közparkká a területet.

Nincsen párbeszéd?

Sipos Péter, a Párbeszéd Magyarországért képviselője kifogásolta, hogy az összes eddig megismert fejlesztési terv azokat a helyszíneket célozza meg, ahol már most is zsúfoltság van, illetve a futók véleményére hivatkozva feleslegesnek nevezte a tervezett rekortánpályát. Szerinte ahelyett, hogy egy leendő népszavazás alkalmával kész tervekről kérdezik meg az embereket, már az első körben arra lenne szükség, hogy az önkormányzat konzultáljon azokkal, akik a környéken élnek, akik a területet használják. Ehhez az állásponthoz csatlakozva többen is feltették a kérdést: miért nem a lakosságot kérdezik meg elsőként a fejlesztések szükségességéről?
Pokorni Zoltán megjegyezte, hogy a most rendezett fórum is a párbeszédről szól. Azután, hogy a parlament néhány hete megteremtette egy törvénnyel a fejlesztés lehetőségét, már valóban érdemes beszélni arról, ki és mit szeretne megvalósítani.
A polgármester cáfolta a Párbeszéd Magyarország képviselői által az elmúlt hónapokban terjesztett rémhíreket – például azt, hogy hoteleket akarnának építeni, vagy háromhektárnyi erdőt kellene kivágni. Véleménye szerint a párt eddigi megnyilvánulásai azt tükrözik, hogy politikai kampánytémává szeretnék tenni a Normafa komplex fejlesztésének témáját, amivel már közel nyolc éve foglalkozik az önkormányzat.
Egyébként – mint ahogy arra Pokorni Zoltán még a bevezetőjében utalt – a párbeszéd jegyében a rehabilitációt korábban indulatosan kritizáló két képviselőt, Szél Bernadettet, a Lehet Más a Politika társelnökét, valamint Szabó Rebekát, a Párbeszéd Magyarországért politikusát is meghívták a fórumra, ám ők nem vettek részt azon, így nem hallgathatták meg a tájékoztatókat és az eddig elvégzett környezetvédelmi vizsgálatok eredményeit.