Cibere vajda és Konc király viadala

Az idők során változott a böjtölés szigorúsága. A katolikus falvakban, különösen az ország nyugati felében és Erdélyben, a többségében katolikus Csíkban az idősebb, vallásos asszonyok tartották, s tartják be mind a mai napig az előírásokat nagy fegyelemmel, míg a protestánsok körében szinte kizárólag nagypéntekre korlátozódik az étkekről való visszafogott lemondás ideje.
A hamvazószerdával kezdődő negyvennapos időszak első napja tájanként változó nevet kapott, utalva a feladatra, a nagy böjtölésre. Nevezték böjtfogadó szerdának, száraz- vagy aszalószerdának is. A hamvazószerda elnevezést azért kapta, mert a katolikus egyházaknál ekkor szokás hamvazkodni: a templomokban a mise végeztével az elmúlt évi szentelt barka hamuját a pap megszenteli, és keresztet rajzol vele a hívek homlokára.
Az asszonyok böjt előtt elmosták, kisúrolták a zsíros edényeket, amelyeket legközelebb csak húsvétkor vettek elő. Zsíros, húsos ételeket nem ettek, olajjal vagy vajjal főztek, olyan is akadt, aki napjában csak egyszer étkezett.
Jellegzetes böjti étel volt a cibereleves. Cserép- vagy faedényben rozs- vagy búzakorpát erjesztettek, forró vízzel leöntve. Az erjedt korpáról leszűrt savanykás lébe kölest, hajdinát, kukoricakását főztek, tejföllel, liszttel behabarták. Az aszalt gyümölcsből főtt mindenféle savanykás levest illették a cibere névvel.
Ezenkívül kenyeret, halat, száraz növényi eledeleket ettek, mást nemigen. Még a tejet, tojást is tiltotta az egyház, csak a reformáció terjedésekor, a pápa engedékenyebbé válásával enyhült a szigor.
Vízkeresztkor és húshagyókor meg is vívott egymással – jelképesen, maskarában – Cibere vajda, a böjtös étkek védelmezője és Konc király, a húsos, zsíros cupákok elszánt híve. Mondani sem kell, a viadalból Cibere került ki győztesen, aki persze Csíkmenaságon aszkétikusan sovány legény volt, míg Konc királyt természetesen egy kövér ember alakította.
Azok számára, akik tartják a böjtöt, vagy csak egészségesebben szándékoznak étkezni, íme, néhány szolid, de jóízű ételötlet!

Hajdinagombóc leves

Megtisztítunk 1 kisebb fej vöröshagymát, 2-2 sárga- és fehérrépát, a hagymát finomra, a zöldségeket karikára vágjuk. Megforrósítunk 4 evőkanál olajt, megfuttatjuk benne a hagymát, majd hozzáadjuk a zöldségeket, és együtt tovább pirítjuk. Meghintjük fél mokkáskanálnyi csemege fűszerpaprikával.
Felöntjük kb. 1 liter vízzel, sózzuk, felforraljuk. Ezután lefedjük, és kis lángon kb. 15 perc alatt puhára főzzük. Egy kevés vízzel simára keverünk 1 evőkanál zabpehelylisztet 1 deci tejföllel, és ezzel besűrítjük a levest. Néhány percnyi forralás után hűlni hagyjuk, turmixszoljuk, és átszűrjük.
Visszatesszük a tűzre, s amíg a zöldség teljesen megpuhul, addig 10 deka hajdinát enyhén sós, forrásban lévő vízbe szórunk, lefedjük, puhára főzzük, majd leszűrjük. Amint kissé kihűlt, merülő mixerrel pépesre keverjük. Fél fej vöröshagymát megtisztítunk, felaprítunk, fél csokor petrezselyemzöldet finomra vágunk, és 2 evőkanál olajon kevergetve mindkettőt megfonnyasztjuk. Hozzáadjuk a hajdinához, beleütünk 1 tojást, és összedolgozzuk 3-4 evőkanál morzsával.
Nedves kézzel apró gombócokat formázunk a masszából, majd a felforrósított levesben kb. 10 perc alatt kifőzzük. Ha netán a leves besűrűsödne, egy kevés vízzel lazíthatjuk, hígíthatjuk. Őrölt fekete borssal, egy kevés mustárral és fél citrom kifacsart levével pikánsabbá tehetjük a levest.

Olaszos-fóliás halfilé

Már csak a szívünket, keringésünket, koleszterinünket védő, őrző omega-3-ért is érdemes a tengeri halakból választanunk ehhez az ételhez. A mi édes vizeinkben egyedül a busában található meg ez a jótékony zsírsav.
Megvásárolunk négy egyenként kb. 15 dekás, szálka és bőr nélküli tengerihal-filét. Sózzuk, borsozzuk. Ezután 5 evőkanál olajjal enyhén megkenünk 4 alufólia lapot – a maradék olajt félretesszük, mert később elhasználjuk. Mindegyik fóliára egy-egy szelet halat fektetünk. Finomra vágunk fél csokor petrezselymet, 1 evőkanál bazsalikomot, 1 gerezd fokhagymát, és belekeverjük a maradék olajba.
Három milliméter vastag szeletekre felkarikázunk 3 közepes paradicsomot és 20 deka pizza mozzarella sajtot (lehetőleg jól olvadót vásároljunk, ne a lében eltett fajtát!). A sajtokat és a paradicsomokat váltakozva és egymást félig fedve ráfektetjük a halszeletekre. Meglocsoljuk a már elkészített fűszeres olajjal, s ráhajtjuk a fóliát, nehogy sülés közben kifolyjon a hal leve.
Az ízes, bebugyolált halakat tepsibe fektetjük, és közepesen forró sütőben (180 fokon) kb. 20 percig sütjük. Tálaláskor mindenki maga nyitja fel az asztalnál a fóliát, hogy a felszabaduló zamatból semennyi se illanjon el! Gombás rizs illik hozzá. Fahéjas kevert kocka

Először magában kikeverünk 25 deka szobameleg, puha vajat, majd habosra keverjük az apránként hozzáadott 25 deka fahéjas ízesítésű barnacukorral. Ezután 3 tojást egyenként beledolgozunk a vajas masszába.
Közben fél kiskanál szódabikarbónát beleszórunk 25 deka finomlisztbe, hozzáadunk 1,5 deci tejszínt, és belekeverünk 10 deka natúr napraforgómagot. Ezt a masszát diónyi vajjal kikent, kb. 30x20 centis tepsibe vagy tűzálló tálba simítjuk, és előmelegített sütőben, közepes lánggal (180 fokon) 30-35 percig sütjük. Kockákra vágva, porcukorral meghintve tálaljuk.

Járay Mari