Van-e titka a pedagógus sikerének?

Mi volt a legutóbbi emlékezetes siker, amit tanítványaival elért?

– Tanítványaim, Czikkely Márton, Iványi Gergely Tamás és Márkus Tamás, a Városmajori Gimnázium diákjai augusztusban Svédországba utaznak. A hazai versenyen, amelynek védnöke Áder János köztársasági elnök volt, övék lett a győzelem, dolgozatuk címe The Secrets of Drinking Water (Az ivóvíz titkai) volt. A döntőben a „Stockholmi Ifjúsági Víz Díjért” küzdenek, fogadja őket a verseny védnöke, a svéd koronahercegnő, Viktória is. A siker ez esetben összetett kutatás eredménye, a diákok biológiai, fizikai, matematikai tudására egyaránt szükség volt hozzá. Leereszkedtek a szentendrei vízgyűjtő kutakba, meglátogatták a gellérthegyi barlangtárolókat, összehasonlították a budapesti csapvíz és néhány ásványvíz mikrobiológiai állapotát – a csapvíz bizonyult tisztábbnak.

Már ifjúkorában pedagógusnak készült. Kérem, meséljen az életpályájáról!

– Felmenőim között voltak neves biológusok, de engem fiatalon a zene érdekelt, orgonán tanultam, végül mégis győzött a biológia mint hivatás. Pályámat kutatóként kezdtem, miután végeztem az ELTE TTK biológia–kémia tanári szakán, két évvel később biológus diplomát is szereztem, és az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében helyezkedtem el. Növényélettannal és mikrobiológiával foglalkoztam, ezekből a kutatásokból készítettem a doktori dolgozatomat. Ekkorra két kisgyermekem született, nem tudtam folytatni a kutatómunkát – a mikrobiológiai kísérleteknél nemegyszer éjszaka is figyelni kell a kísérleti mintát. Így választottam a pedagógusi pályát. 1996-tól a Baár-Madas Református Gimnáziumban tanítottam, eközben még négy gyermeknek adtam életet. A gimnáziumban elkészítettem a speciális biológia tagozat tantervét, s közben elvégeztem a környezettan-tanári szakot is. 2012 szeptemberétől a Városmajori Gimnáziumban dolgozom. 2013 augusztusában „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díjat kaptam kiváló versenyfelkészítő tanárként. Részt vettem az új kerettanterv akadémiai változatának kidolgozásában és a biológiai háttéranyag összeállításában. Emelt szinten, tagozaton ma is ezt a B-tanterv-változatot tanítjuk.

Mennyire könnyen motiválhatók manapság a gyerekek?

– Iskolánkban minden osztályban van tíz-tizenöt tehetséges gyerek, persze nem csak a biológiában, vagy a matematikában. Legyen az irodalom, sport vagy zene, igyekszem segíteni nekik kiemelkedni.

Beszéltem egy régebbi tanítványával, Ács Orsival, aki ma már a doktori disszertációját írja a SOTE-n. Így fogalmazott: „Tizenhat-tizenhét évesen az ember még nem biztos magában, de a tanárnő »kiszerette« belőlem, hogy orvos legyek.” Ez hát a titok?

– Nincs titok, csak látják, hogy én magam szeretem a szakmámat. Nem nehéz sikereket elérni, mert a Városmajori Gimnázium jó iskola – a Baár-Madas is az volt –, jó képességűek a gyerekek. A Városmajori Gimnázium a Nemzeti Tehetség Program keretében kiírt tehetséggondozó pályázatokból háromban is nyert. Az egyiknek köszönhetően harminc diák részére négynapos tábort szerveztünk Sopronba és a Fertő-tó környékére, ahol a Fény Nemzetközi Évéhez kapcsolódóan számos programot megvalósítottunk. A másik nyertes pályázatunk módot adott a tizenkettedik évfolyamon a kiemelt matematikai tehetséggondozásra, részben délutáni foglalkozások, részben három csillebérci témanap, részben pedig egyéb programok – például a paksi atomerőmű meglátogatása ­– keretében. Annak is örülnek a gyerekek, hogy a férjem, aki szintén biológus, tud segíteni abban, hogy az iskolai közösségi szolgálatot az állatkertben, vagy épp a Magyar Madártani Egyesületben töltsék.

Óhatatlan a kérdés: hat gyermek mellett hogyan jut energiája a szakmájára?

– Már csak öten vannak otthon. Persze meg kell oldani a főzést, mosást, takarítást, előfordul, hogy csak négy órát alszom éjszaka. Mesterpedagógusként is órakedvezményem van, de ha kutató tanár lehetnék, ezt az időt kutatásra fordíthatnánk a diákokkal. Jó lenne!

Balajthy Anna