Világversenyeken bizonyítana a karatéka

Egy lány esetében óhatatlanul felmerül a kérdés: miért éppen a karate? Korábban más sportokkal is megismerkedtél, vagy ez volt a „szerelem első látásra”?

– A karate remek sport, fegyelemre, kitartásra tanít. Erőt ad, segít a mindennapjaim rendezettebbé tételében. Erre most nagy szükségem van: szeptembertől már gimnazista leszek. Mindemellett új barátokra is szert tettem, és a világban nagyon sok olyan helyen jártam, ahová különben nem jutottam volna el. Korábban ugyan kipróbáltam mást is – például különböző labdajátékokat, amiket még mindig nagyon kedvelek –, de anyukám biztatott, hogy a karate éppen nekem való, mert megerősít testben és lélekben egyaránt. A döntésemet egy pillanatig sem bántam meg, sőt a nővéremet is rábeszéltem erre a sportágra. Mára mindketten a magyar válogatott tagjai vagyunk, én pedig részt vehettem világ- és Európa-bajnokságon is.

Fontos számodra, hogy versenyeken mutasd be a tudásod?

– Mivel már az első edzések után úgy tűnt, hogy tehetséges vagyok, elég hamar belekóstoltam a versenyzés világába. Sokat köszönhetek édesanyámnak és az edzőmnek, akik támogattak, biztattak, és a nehéz időkben is mindvégig mellettem álltak. Sportpályafutásomat a Senshi Karate Clubban kezdtem, Horváth Éva Sensei, valamint Büchler Zsolt Sensei – aki egyben a magyar karateválogatott szövetségi kapitánya – vezetésével. Később az edzéseim irányítását teljes egészében Büchler Zsolt vette át. Azóta folyamatosan javul a teljesítményem, fejlődnek a formagyakorlataim. Ma is ő az edzőm, bár már az MTK igazolt versenyzője vagyok.

Melyik stílus áll hozzád a legközelebb?

– A Hayashi-ha Shito-Ryu stílusban kezdtem el a sportolást, ezt azóta is a magaménak érzem, nem szeretnék váltani. A World Karate Federation rendszerének követelményeihez is ez áll a legközelebb, tehát viszonylag népszerű az egyébként államilag nem igazán támogatott sportágban. A választott stílusomon belül formagyakorlatokkal – ez a „kata” – versenyzek. Ezek megmutatják a karate önfegyelemre és kontrollra épülő technikáját. A kata célja nem a közvetlen harc, hanem a mozgás szépségének kiemelése.

A karatéban az öv színe mutatja a tudásszintet. Melyik fokozatnál tartasz?

– Jelenleg a 2. kyus – 2. barna öv – szinten vagyok, nyáron már a 3. kyura vizsgázom, ami, remélem, ugyanolyan szépen sikerül, mint az eddigiek. Ha eredményes leszek – amiért mindent megteszek –, akkor a fekete öv megszerzése a következő lépcsőfok.

Fokozatosan lépdelsz előre a ranglétrán, a versenyeken is egyre jobban szerepelsz. Mire vagy a legbüszkébb?

– Ahogy említettem, a kata nem csupán önfegyelmet, kitartást tanít és kíván meg a versenyzőtől, hanem egyúttal a legkiválóbb eredményekre ösztönöz. Ennek tükrében a legbüszkébb arra vagyok, hogy tavaly megnyertem a magyar bajnokságot, és kijutottam a novemberi, jakartai világbajnokságra.

Hogyan tudod összeegyeztetni az iskolát és a sportot?

– Mivel a koncentrált figyelem, az edzések, a versenyzés, a tanulás és a családdal, a barátokkal eltöltött szabadidő összeegyeztetése csak akkor lehetséges, ha hatékonyan tudom beosztani a rendelkezésemre álló időt, ezért olyan sportiskolába jelentkeztem, ahol kiemelten foglalkoznak a jól sportoló és tanuló tizenévesekkel. Remélem, a gimnáziumi éveimet nagyrészt a karaténak szentelhetem, mindamellett, hogy a tanulásban is jól akarok teljesíteni.

Mi az, amit mindenképpen szeretnél elérni sportolóként?

– A karate kitölti az életemet: sport, versenyzés, életstílus. Eleve versenyző alkat vagyok, motivál a győzelem lehetősége, meg az, hogy a családom, a csapattársaim és nem utolsósorban az edzőm mind-mind büszkék legyenek rám. Titkos vágyaim között szerepel, hogy korosztályos, majd később felnőtt világversenyen felállhassak a dobogóra. A végső cél az olimpiai szereplés, amire 2024-ben lehet esélyem.

Bár talán még korai erről kérdezni, de hogyan képzeled a majdani „civil” életed?

– Nem szeretnék elszakadni a sporttól, de vonz a jogi pálya is, így nem elképzelhetetlen, hogy sportjoggal foglalkozom majd.

(mm.)