Elkészült a Normafa építési szabályzata

Elfogadta a képviselő-testület a Normafára vonatkozó kerületi építési szabályzatot (KÉSZ), amiben általánosan közel 90%-kal léptek vissza a Normafa törvény által 2013-ban megteremtett beépítési lehetőségekből. E jelentős változás hátteréről Váczi János alpolgármester elmondta, hogy az eddigi egyeztetések, valamint az egy évvel ezelőtti helyi népszavazás tapasztalatai alapján a legelső elképzelésekhez képest jóval visszafogottabb tervek születtek a terület rehabilitációjára. A csökkentett műszaki tartalomhoz igazították tehát a KÉSZ-t, ehhez hasonlóan pedig a Normafa-törvényben is szűkebbre szabhatják a beépítési szabályokat, amiknek a módosítása már folyamatban van.
A mintegy 380 hektáros területet lefedő KÉSZ megalkotása során alapvető szempont volt, hogy ne kerüljön sor természeti erőforrások többlet-igénybevételére, új beépítésre szánt terület kijelölésére – hangsúlyozta Váczi János. Hozzátette: kiemelten kezelték a természetvédelem és a környezetvédelem szempontjait, a Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció megállapításait, valamint a környezettel kapcsolatos közösségi jogszabályokban rögzített előírásokat.
Egyes területeken, köztük a Harangvölgyben 0%-ra csökkentették a beépíthetőséget, az erdőterületeken pedig 0,1%-ot írtak elő. Ez a minimális beépítési lehetőség is csak azt szolgálja, hogy alapvető kiszolgálólétesítményeket, például illemhelyet, pelenkázót helyezhessenek el.
Jelentős fejlesztések várhatók a gyermekvasút–Eötvös út–Konkoly-Thege Miklós út által határolt területen. A volt Olimpia szállót lebontanák, a helyén közparkot alakítanának ki, amely közvetlen gyalogos összeköttetést teremtene a Normafa és a Széchenyi-hegy között. Az Eötvös út Normafa út és síház közötti szakaszának forgalmát a gyermekvasút nyomvonala melletti új útra szeretnék áthelyezni, míg a Konkoly-Thege Miklós út felső részén parkolóhelyeket alakítanának ki – ez teszi majd lehetővé, hogy megszüntessék a Normafa Síház melletti parkolót és buszfordulót. Az Eötvös út 48-as számú védett villaépületben hoznák létre a Normafa információs központját, s ennek közelében épülne ki a fogaskerekű vasút új felső végállomása. A fogaskerekű vonalára már elfogadott építési szabályzat előírásai teljes egészében beépültek a Normafára vonatkozó KÉSZ-be.Szabó-Kalmár Éva, a városrendezési és főépítészi iroda vezetője elmondta, hogy a KÉSZ-ről egyeztető tárgyalást folytattak az állami főépítésszel, aki az önkormányzat kezdeményezésére a korábbi egyeztetéssorozatban részt vevő összes civil szervezetet meghívta a tanácskozásra. Az így született állami főépítészi szakvélemény javaslatait beépítették az építési szabályzatba. A Normafa Természetesen civil koalíció észrevételeire is pontról pontra választ adtak a záró szakmai tárgyaláson. A civilek egyik felvetése kapcsán Pokorni Zoltán polgármester megjegyezte, hogy a képviselő-testület júliusi ülésén tesznek majd javaslatot a sípálya-rekonstrukció tervezését és későbbi kivitelezését felügyelő szakértői bizottság létrehozására.
Komáromi Zoltán (Együtt) és Martinez Gábor (Jobbik) képviselő kérdéseire válaszolva a polgármester elmondta, hogy javaslatot tettek a lebontandó, közpark számára kijelölt Olimpia szálló ingatlanának és a mellette található két másik teleknek a kisajátítására, az Eötvös út és a Konkoly-Thege Miklós út találkozásánál lévő magántulajdonú ingatlanok esetében pedig kikötötték, hogy értékesítés esetén az önkormányzat elővásárlási jogot élvez. A Natália nővér követői által kezdeményezett templomépítés kapcsán az önkormányzat Erdő Péter bíboros állásfoglalását követte, s úgy döntött, hogy a Normafa-törvényben szereplő 500 négyzetméteres beépítési maximum lehetőségét visszaveszi 150 négyzetméterre. Ezzel együtt a katolikus egyház részéről eddig nem született döntés a templom felépítéséről.

Tervezik az új budai sürgősségi centrumot

A fővárosi egészségügyi ellátórendszert érintő kormányzati elképzelésekről beszélt a képviselő-testületi ülésen dr. Cserháti Péter miniszteri biztos. A kormány már nemcsak egyetlen budapesti szuperkórház megvalósítását vizsgálja, hanem azt is, hogy három nagyobb centrumot hozzon létre a fővárosban – ez utóbbiak összköltsége nagyjából megegyezik a szuperkórházéval, de sokkal szimmetrikusabb, szakmai szempontból előnyösebb rendszer alakulhatna ki. A centrumok közül kettő Pesten (Dél-Pesten a Szent István és Szent László Kórház, Észak-Pesten a Honvédkórház területén), egy pedig Budán jönne létre.
A budai helyszínről még nincs döntés, de vizsgálják annak lehetőségét, hogy a fizikailag is összekapcsolható Szent János Kórház és a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömbje, továbbá a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika együttműködésével új centrumot alakítsanak ki. A János kórház területén új sürgősségi tömb épülhetne, ahová a traumatológia, az idegsebészet és több más szakterület kapacitásai áthozhatók lennének, a volt pszichiátria–neurológia helyén pedig gyermekgyógyászati tömb jöhetne létre. A Kútvölgyi tömbje lehetőséget biztosíthatna arra, hogy kialakítsák benne a hegyvidékiek járóbeteg-szakrendelőit.
A miniszteri biztos megjegyezte: jelenleg még komoly vita folyik arról, hol lehet a budai sürgősségi központot kompromisszumok nélkül megvalósítani, de ez év december 15-i határidővel ebben a kérdésben is dönteni akarnak, jövőre pedig már elindítanák a beruházásokat.
Pokorni Zoltán a beszámoló kapcsán kiemelte: az önkormányzat számára az egyik legfontosabb cél, hogy megvalósuljon a kerületi betegek elkülönült járóbeteg-szakellátása, mert ez a mai formában, a János kórház fekvőbeteg-ellátásaiba integrálva, nem tartható fenn. A polgármester a lezajlott szakmai egyeztetések alapján úgy látja, hogy a Kútvölgyi tömbje alkalmas lehet a járóbeteg-rendelések infrastruktúrájának kialakítására.

Kapacitásbővítés az iskolákban

A képviselő-testület elfogadta az önkormányzat 2015. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót, majd az ez évi költségvetés módosítása következett. Pokorni Zoltán polgármester elmondta, hogy a Tamási Áron iskola bővítésével korábban három új osztálytermet terveztek kialakítani, ám a túljelentkezés mértéke miatt úgy döntöttek, hét teremmel bővítik az oktatási intézményt, ezzel együtt pedig 381 millióról 650 millióra növelik a beruházásra szánt pénzügyi keretet. A beruházás a tervek szerint jövő őszre készül el, de addig is, hogy a kapacitásproblémákat orvosolni tudják, újabb ideiglenes konténerépületet helyeznek el az udvaron.
Jóváhagyták a képviselők, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ négy iskola esetében megemelje a maximálisan felvehető gyerekek létszámát. Fonti Krisztina alpolgármester hangsúlyozta, hogy a létszámemelés nem igényli új tanterem kialakítását a Németvölgyi Általános Iskola, valamint a Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola esetében. A Zugligeti Általános Iskolában kisebb átalakításra van szükség, míg a Virányosban egy új tantermet hoznak létre. A munkálatok költségeire már elkülönítették a szükséges összeget a 2016. évi költségvetésben.
A Svábhegyi Bölcsődét két csoporttal, összesen 48 férőhellyel bővítenék, ehhez európai uniós forrású pályázaton igényelnének támogatást – szólt Váczi János az újabb tervekről. A bölcsőde telke korábban a szomszédos Jókai-kert része volt, de az ingatlan 2013-ban önálló helyrajzi számot kapott. A telekosztás ugyanakkor nem járt együtt a bölcsőde területére is vonatkozó, „megörökölt” műemléki és természetvédelmi védettség megszüntetésével, ezért ez most történhet meg a bővíthetőség érdekében.
Az önkormányzat és az Emberi Erőforrások Minisztériumának együttműködésével megvalósulhat a kerületi Fejlesztő Napközi Otthonban ellátott fogyatékos felnőttek szüleinek régi vágya: gyermekeik a napközbeni ellátáson túl bentlakásos ellátásban is részesülhetnek, amennyiben ők már nem tudnának gondoskodni róluk. A képviselő-testület határozata értelmében az önkormányzat vállalja, hogy megfelelő ingatlant biztosít az úgynevezett támogatott lakhatáshoz, amelynek fenntartói, üzemeltetői feladatait az állam látná el.

Teret nevezhetnek el Mádl Ferencről

A képviselő-testület arra tett javaslatot a fővárosi közgyűlésnek, hogy a hegyvidéki polgármesteri hivatal előtt kialakított új teret Mádl Ferenc köztársasági elnökről nevezzék el. Váczi János alpolgármester elmondta, hogy a főpolgármester eredetileg a Hegyalja út átnevezését javasolta, ez azonban jelentős adminisztrációs terhet rótt volna az érintett I., XI. és XII. kerületi lakókra, csak a Hegyvidéken közel ötszáz ember okmányait kellett volna lecserélni a lakcímváltozás miatt. Ezért ajánlják a főváros számára, hogy a Böszörményi útból kiszabályozásra kerülő tér viselje Mádl Ferenc nevét, ami így egyetlen lakó számára sem járna adminisztrációs teherrel.
A szakmai zsűri javaslata alapján a Papp László-szoborpályázatra beadott művek közül az önkormányzat Fekete Géza szobrászművész tervének megvalósításáról határozott. A 2003-ban elhunyt, posztumusz kerületi díszpolgárrá avatott olimpiai bajnok ökölvívót ábrázoló alkotást a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) Csörsz utcai székháza előtti zöld területen állítanák fel. A megvalósítás költségeihez az önkormányzat mellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a MOB és dr. Csötönyi Sándor, a MOB felügyelőbizottságának tagja járul hozzá.
A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévében az önkormányzat emléktáblát kíván avatni Kádár Gyula vezérkari ezredesnek, a Ludovika Akadémia tanárának, aki 1944–45-ben a Gestapo foglya volt, majd 1945-től tíz évig szovjet kényszermunkatáborban tartották fogva. A katonatiszt tábláját a tervek szerint szeptemberben avatnák fel egykori lakóhelyénél, a Márvány utca 33-as szám alatti házon.

Nőtt a műszaki mentések száma

A XII. kerületben végzett elmúlt évi tevékenységükről tartott beszámolót Nagy Gábor, a II. kerületi hivatásos tűzoltó-parancsnokság tűzoltóparancsnoka. Mint elmondta, tavaly 1370 alkalommal riasztották az egységüket, ezek közül 348 kapcsolódik a Hegyvidékhez: 209 műszaki mentés és 139 tűzeset. A műszaki mentések számában növekvő tendencia figyelhető meg, a szélsőséges időjárási helyzetek, elsősorban a viharok utáni kárelhárítás évről évre több munkát adnak a tűzoltóknak.
Jelentős nagyságú kövek hullottak az önkormányzat vagyonkezelésében álló, Béla király út 59/e szám alatti, egykori BM-kiképzőközpont lőterének partfalából a szomszédos, kempingként üzemeltetett ingatlanra. Mivel a fal helyreállításának tervezett összköltsége több mint 88 millió forint, ezért a kerület vis maior támogatási igényt nyújt be a Belügyminisztériumhoz.

z.