Rácz Aladár, a cimbalom Liszt Ference

Rácz Aladár Jászapátiban született 1886. február 28-án. Hallás után tanult meg cimbalmozni cigány származású brácsás apjától, és igen hamar, tizenhat évesen lehetőséget kapott, hogy Pesten, a híres EMKE kávéházban játsszon. Visszaemlékezése szerint elbűvölte a kávéház szemkápráztató fényessége, hiszen ő addig petróleumlámpás helyiségekhez szokott.Tehetségére hamar felfigyeltek, és felajánlották, hogy a francia közönséggel is megszerettetheti a különleges hangszert. Bejárta Franciaországot, Svájcot, sőt Skóciába és Egyiptomba is eljutott. Ekkor már a cimbalom Liszt Ferenceként emlegették, s olyan neves zeneszerzők mutatkoztak be neki, mint Sztravinszkij, aki megkérte őt, hogy tanítsa meg a hangszerén játszani. Tudásának és híres pártfogóinak köszönhetően a nyugat-európai zenebarát közönség általa hallhatta először Bach, vagy Scarlatti műveit cimbalmon megszólalni.
Rácz Aladár teljesen autodidakta módon képezte magát. Jellemző erre a korszakára, hogy egyszer az egyik antikváriumban vásárolt egy nagy halom kottát, és azon kezdett el kísérletezni. Ekkoriban már saját szerzeményeit is lejegyezte. Felesége, Yvonne Barblan, akivel Svájcban találkozott, számos koncerten kísérte játékát zongorán.
1935-ben tért vissza Magyarországra, és 1938-tól 1958-ban bekövetkező haláláig a Zeneakadémia tanáraként dolgozott. Utolsó éveiben betegsége miatt már nem tudta elhagyni Torbágyi út 100. alatti házát, ott fogadta tanítványait, sőt a rádió több esetben is onnan közvetítette játékát.A művészvilág számos kiválósága megfordult otthonában, mások mellett Gadányi Jenő festőművész is, aki több portrét festett Rácz Aladárról; az egyiket a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Már halála évében róla nevezték el egykori lakóhelyének utcáját.
A Rácz Aladár út a Farkasréti temető mellett halad felfelé, a Széchenyi-hegy irányába. A 2-es számú ház homlokzatán található az az emléktábla, amelynél február 26-án koszorúzási ünnepséget tartottak. Csiki István történész, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény munkatársa Rácz Aladár életútjának fontosabb momentumait elevenítette fel, majd Fonti Krisztina alpolgármester a Hegyvidék képviseletében, valamint Farkas Ferenc, Jászapáti polgármestere helyezett el koszorúkat.Yvonne Barblannal közös személyes tárgyaikból, levelezéseikből állította össze az emléküket őrző alapítvány azt a vándorkiállítást, amely Budapesten elsőként a Hegyvidék Galériában látható. Rácz Aladár XII. kerülethez való kötődését emelte ki a megnyitóünnepségen Sikota Krisztina, az önkormányzat oktatási és kulturális bizottságának elnöke, felidézve azokat az éveket, amikor a zenész kerületi otthona izgalmas művészeti fészekké változott, ahol a cimbalomórák mellett „éjszakába nyúló délutánokat” szervezett a művészbarátoknak.
A kiállítást Rácz Aladár egykori tanítványának felesége, Gerencsérné Szeverényi Ilona Liszt Ferenc-díjas cimbalomművész nyitotta meg, aki személyesen ismerte a művészt. Ha ő nincs, akkor ma nem lenne cimbalom szak a Zeneakadémián, ahová szerte a világból érkeznek zenészek, hogy megtanulhassák ennek a speciális hangszernek a használatát – mondta Gerencsérné. Emlékeit felidézve kiemelte, hogy Rácz Aladár zenéjében a függetlenségtudat, a bátorság és a technikai tudás hármasa biztosította azt a színvonalat, amivel világhírnévre tett szert. Cimbalomjátékából minden alkalommal kitűnt, milyen jó humora és szinte gyermeki álmai voltak.
A most megnyílt kiállításon a zeneművész életútja mellett szakmai munkájáról is érdekes kulisszatitkokat ismerhetnek meg az érdeklődők, sőt megtekinthetik A cimbalom nagy művésze című kétrészes riportfilmet, amit a Magyar Televízió készített vele. A tárlathoz kvízjáték kapcsolódik, a megfejtők között a szervezők értékes jutalmakat sorsolnak ki.

Balázs Attila

A kiállítást március 18-ig lehet megtekinteni a Hegyvidék Galériában (XII., Városmajor utca 16.). Nyitva: hétfőtől péntekig 10.00–18.00 óráig.