Közösségi ház az Apor Vilmos téren

Fontos, hogy legyenek templomaink, „szent helyek, melyeket kiszakítunk a profán térből, azért, hogy az imádságnak és az istentiszteletnek házai legyenek”, ugyanakkor jó, ha a közösségnek van olyan háza is, ahol „a vidám együttlét, a kultúra, a barátság” kaphat helyet. Így lehet teljes az egyházközségi élet, amelyben „a szent és a profán nem állnak szemben egymással, hanem szerves egységet alkotnak” – mindezeket Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mondta a felső-krisztinavárosi templomban bemutatott ünnepi szentmisén, abból az alkalomból, hogy felépült a plébánia új közösségi háza az 1941-ben megkezdett, de a második világháború miatt félbehagyott nagytemplom alapjain.

Az Apor Vilmos Közösségi Ház avatásán Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy az épület története őrzi a kommunizmus gaztetteit, azt, hogy elvette a közösségtől épülő templomát, és őrzi a korábban itt működő éjszakai mulatóban önként vagy kényszerűségből dolgozó nők nyomorúságát, valamint az őket kihasználók bűneit is. De most már benne van annak a közösségnek az ereje is, amelyik birtokba veszi – tette hozzá.
„A ház eszköz, hogy közösséggé formálódjunk, összetartson bennünket. Az önkormányzat dolga is az, hogy a közösségek életét segítse” – emelte ki köszöntőjében Pokorni Zoltán polgármester, aki hangot adott annak a meggyőződésének, hogy az új közösségi tér jól be tud majd illeszkedni a kerület kulturális életébe. Kitért rá, hogy az elhunyt Kossuth-díjas építész, Makovecz Imre ide tervezett nagyszabású temploma is biztosan megvalósul valahol, a kormány ugyanis elkötelezett, hogy megtalálja ennek a helyét.
Györgydeák Márton plébános elmondta, hogy az egyházközség 1998-ban 240 millió forintért vásárolta vissza az ingatlant. A korábbi épület feleslegessé vált részeiből 710 tonna törmeléket és 120 tonna vasat hordtak ki, a bontási költségek elérték a 45 millió forintot. A közösségi ház építése 310 millió forintba került. A közel 600 millió forintból megvalósuló beruházást saját forrásból, a hívek adományaiból, továbbá az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, a Magyarok Nagyasszonya Társaság, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Hegyvidéki Önkormányzat támogatásával finanszírozta az egyházközség.
A Müller Ferenc építészmérnök által tervezett közösségi ház két és fél év alatt készült el. Az egyszintes, több mint 500 négyzetméter alapterületű épületben három terem van, ahol a jövőben közösségi programokat, esküvők, keresztelők utáni összejöveteleket tartanak. A ház műszakilag kész, a berendezése és közvetlen környezetének parkosítása van még hátra.

z.