Tehetség, szorgalom, mentális erő
Egyéni képzés és tömegsport: első hallásra ezek a fogalmak nem illenek össze, főleg ha a labdarúgásról van szó. Pedig a Hegyvidék UFC-ben az utánpótlás-nevelés és a tehetséggondozás mellett azoknak is jut játéklehetőség, akiknek a foci megmarad kellemes időtöltésnek. Marosvári Róbertet, az egyesület technikai vezetőjét kérdeztük.
– Mielőtt a Hegyvidék UFC-ről beszélnénk, érdemes egy kicsit visszatekinteni az időben. Mit kell tudni a hegyvidéki egyesületi futballról?
– Közel tizenöt éves hagyománya van a kerületben a nagypályás focinak. Régebben a Hegyvidék Sportegyesület részeként működött a nagypályás labdarúgó-szakosztály, ehhez tartozott a női szakág és az utánpótlás. Külön szakosztályként működött a kispályás labdarúgás. A női csapatnak sikerült kétszer is feljutnia a legjobbak közé, a férfiak régóta a Budapest I. osztályban képviselik a Hegyvidéket, ami a lehetőségeket figyelembe véve igazán jó teljesítmény. Utánpótlásszinten még szebbek az eredmények, minden évben voltak kiugró sikereket elérő kerületi csapatok, és most sincs ez másként.
– Hány éves kortól foglalkoznak a gyerekekkel?
– A legfiatalabb játékosaink 2012–2013-as születésűek, ők alkotják az U7-es korosztályt. Ebben a korban még nem lehet beszélni a szó szoros értelmében labdarúgásról, inkább készségfejlesztésről van szó, persze, labdával. Azért ők is részt vesznek Bozsik-tornákon, amiken nem írjuk az eredményt, csak a játék a fontos. A cél az, hogy jól érezzék magukat a gyerekek.
– Mikortól számít az eredmény?
– Tizennégy éves kortól már van bajnoki tabella, de még ekkor is a képzés az igazán lényeges. Ez a Hegyvidék UFC – Gerrzo Kft. filozófiája: nem csapatban, bajnoki helyezésekben gondolkodunk, hanem az egyéni fejlesztésben. Egyébként sincs olyan, hogy egy egész utánpótláscsapatból egyszer csak felnőttcsapat lesz. A játékosok egyenként megugorhatják a lécet, és mi azon vagyunk, hogy ez minél többeknek sikerüljön.
– Mit jelent ez a gyakorlatban?
– A virtuozitás, az egyéni képességek javítása az alap. Mi nem jobbhátvédet, vagy csatárt nevelünk, hanem labdaügyes focistákat, ezért mindenki minden poszton játszik. Így értik meg a fiatalok a játék lényegét. Persze, tudjuk, melyik játékos védekezik jobban, ki a született szélső, és amikor elérik a megfelelő kort, hogy valamelyik akadémián folytassák a tanulást, ennek megfelelő ajánlást kapnak tőlünk. Csapataink futsalbajnokságokban is elindulnak. Úttörőnek számítunk abban, hogy az oktatási rendszerünk szerves része a futsal.
– Mi történik azokkal, akik nem tudnak, vagy nem akarnak továbblépni?
– Mindenki szabadidősportként kezdi nálunk a labdarúgást, vannak, akik soha nem játszanak komolyabb szinten, csak a játék örömét keresik. Amatőr sportolóink, korosztálytól függően, akár heti három-négy alkalommal is edzenek, bajnokságokban játszanak, tornákon indulnak. A topjátékosoknak lehetőségük nyílik arra, hogy egy szinttel feljebb lépjenek, ami legtöbbször a Vasas Kubala Akadémiát jelenti. Velük különösen jó a kapcsolatunk, és nem csak azért, mert a Gerrzo Kft. vezetője, Geress Zoltán egykor a Vasasban játszott. Sokkal fontosabb, hogy azonos a futballról alkotott filozófiánk, ami a már említett egyéni képzésre épül. Egyébként a Vasas Kubala Akadémia az arányokat tekintve tőlünk kapja a legtöbb játékost, ami nagy dolog, hiszen több mint ötven klubbal áll kapcsolatban. Az elmúlt egy évben tíz gyereket tudtunk továbbküldeni akadémiákra, belőlük könnyen első osztályú focisták válhatnak.
– Mi kell ahhoz, hogy valaki bekerüljön az akadémiai képzésbe?
– Tehetség, nagyon sok szorgalom és mentális erő. Ez utóbbi sokkal fontosabb, mint elsőre gondolnánk. El kell bírni a versenyhelyzetet a csapaton belül. Gyakorta előfordul, hogy nálunk egy játékos a korosztály legjobbja, az akadémián viszont csupa olyan vetélytárssal találkozik, aki legalább annyira jó, mint ő, vagy még jobb. Ezt nem mindenki tudja kezelni. Azokkal a gyerekekkel a legkönnyebb dolgozni, akiknek az élete a foci, ezzel kel, ezzel fekszik. Ugyanakkor el kell fogadni, hogy ma már nagy az elszívó erő, rengeteg más elfoglaltság, szórakozás közül választhatnak. Mi annyit tudunk ígérni, hogy mindenki jól érezheti magát. Az is, aki hobbiszinten akar focizni, és az is, aki komolyabban gondolja.
– Kik jöhetnek a Hegyvidék UFC-be?
– Elsősorban az öt-hat-hét éveseket várjuk, belőlük még bármi lehet. De nem zárkózunk el az idősebbektől sem. Ha valakiben megvan a szándék, találunk neki helyet.
– Hol zajlanak az edzések?
– A többi között az önkormányzathoz tartozó műfüves kispályákon, az Arany János iskolában és a Városmajorban. Az U10 feletti korosztályaink a Vasas pasaréti nagypályáján tréningeznek. Korábban a Testnevelési Egyetem (TE) Csörsz utcai sporttelepét is használhattuk, és ígéret van arra, hogy a most zajló fejlesztéseket követően visszatérhetünk oda. Már csak azért is, mert mi adjuk a TE kötelező utánpótlását, az edzőhallgatók a gyerekeinkkel sajátíthatják el a szakma alapjait.
– Szóba kerültek az önkormányzathoz tartozó focipályák. Milyen a kapcsolatuk a kerülettel?
– A Hegyvidéki Önkormányzat elismeri és támogatja a munkánkat. Tisztában van a kerületi szabadidő- és versenysport területén elért eredményeinkkel. Közel ötszáz gyerekkel, fiatallal foglalkozunk, döntő többségük a Hegyvidékről érkezik hozzánk. A TE pályájának átépítése miatt most kicsit nehezebb helyzetben vagyunk, ezért nagy segítség, hogy az önkormányzat hozzájárult a kerületi tulajdonú sportterületek nagyobb mértékű használatához.
sm.