Újjászülethet a műemlék
Az önkormányzat helyrehozatja az egykori lóvasút-végállomás épületét. A műemlék rekonstrukcióját végző Zoboki–Demeter és Társai Építésziroda építészével, Reppert Bélával beszélgettünk a zugligeti ház jelenlegi állapotáról és arról, mekkora munkával jár a felújítása.
Milyen állapotban van most az egykori lóvasút-végállomás?
– Nem túlzás azt mondani, hogy az utolsó pillanatban ragadta meg a lehetőséget az önkormányzat az épület megmentésére. Néhány esztendeje, 2011-ben az irodánk készített egy tanulmánytervet az egykori végállomás hasznosítására. A közel huszonöt éve lakatlan épület bejárásakor érzékelhető volt a teljes elhanyagoltság – a házhoz a hetvenes évek óta nem nyúltak, bizonyos részeihez talán a második világháború vége óta sem –, de az általános lepusztultságon is átragyogott az a szépség, amivel egykori építői felruházták. Akkor azt mondtuk, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk – elkezdett tönkremenni a tetőszerkezet, a rendezetlen felszín és az eltűnt esőcsatornák miatt a falak több helyen nedvesedtek, a belső tereket az önkormányzat erőfeszítései ellenére rendszeresen hajléktalanok használták –, s azóta további négy év telt el mindenféle beavatkozás nélkül. A fedélszerkezet végzetes romlásnak indult, tavaly eltűnt a főbejárati pavilon díszkorlátja, a falszerkezetek néhol már teljesen átáztak.
Mennyi munkával jár a felújítás?
– Minden meglévő szerkezeti és díszítőelemet gondosan fel kellett mérni. A kivitelezés során minden darabot meg kell vizsgálni. Amelyiknek engedi az állapota, restaurálás, konzerválás után visszakerül az eredeti helyére. Amelyik olyan mértékig károsodott, hogy már nem megmenthető, helyette azonos anyagból, azonos formában legyártva, másolat készül. Az eredeti utasváró tér lefedése egyedi mérnöki konstrukció. Itt a megmaradt fedélszéket elemeire kell szétszedni, majd alapos vizsgálat után, az előbb vázoltak alapján eljárva, megújítjuk a teljes szerkezetet. Az engedélyezési terv 2013-ban készült, akkor még megvolt a gyönyörű kovácsoltvas korlát. Ennek pótlása a részletes felmérések alapján szerencsére megvalósítható, így eredeti szépségében csodálhatjuk majd ezt is.
Mire kell figyelniük a rekonstrukció során?
– Rendkívüli alapossággal kell eljárni a felújítás, valamint a térrekonstrukció sikere érdekében. Az újonnan beépítendő területek és megjelenő elemek kivitelezésekor nem sérülhetnek a meglévő értékek. Olyan módon kell együtt élnie a házban a jelen és a múlt értékeinek, hogy az utóbbi maradéktalanul érvényesülhessen. Ennek érdekében egy kis „hamisítás” is belefért a tervbe: a két pavilonépület eredetileg csaphornyos födémmel, vakolt mennyezettel készült, viszont komoly mértékű megerősítésekre lett volna szükség a károsodások miatt. A két épületrész fedélszerkezete olyan szép mérnöki konstrukció, hogy azt mindenképpen szerettük volna bemutatni. A műemléki hatóság végül elfogadta az érveinket, és hozzájárult a fedélszék megnyitásához. Így látványos belső tereket sikerült kialakítanunk. A Hunyad-orom lábainál fekvő épületet egészen különleges mikroklíma veszi körül, az erdő szinte befolyik a házba. Ezt is mindenképpen meg akartuk őrizni. Az épület feléledését támogató koncepció új kiegészítő terek létrehozásával is számolt. Az ezeket befogadó új épületrészek kapcsolódnak az eredeti épülethez. Ezek a föld alá, valamint a hegyoldalba kerülnek – kialakításuk során nem csorbulhatnak a környezet értékei!
Építészként mekkora kihívást jelent az épület felújítása?
– Azért készítettük a tervet 2011-ben, hogy az épületet felébresszük „Csipkerózsika-álmából”, megmentsük az enyészettől. Örülök, hogy aktív közreműködésemmel újjászülethet a ház, és a mai kor követelményeihez igazítva újra felragyoghat egykori szépsége.
B. M.