Soha nem látott képek Budapest ostromáról

„Az ostrom meghatározó élménye a Hegyvidéken élőknek mind a mai napig, hetvenöt év múltán is köztünk él ez a trauma” – mondta Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere az Ostrom 75 című szabadtéri tárlat Kapisztrán téri megnyitóján. Felidézte, hogy az önkormányzat által néhány évvel ezelőtt meghirdetett „Mesélnek a Hegyvidék házai” című novellaíró pályázatra is túlnyomórészt az ostromról szóló művek érkeztek. A mostani kiállítás pozitívumaként említette, hogy az nem elveket hangoztat, hanem személyes történeteket mond el a lakóhelyünkről – ahogyan a húsz évvel ezelőtt kezdeményezett holokauszt-emléknap kapcsán is az volt a cél, hogy személyesen átélhetővé tegye az eseményeket.

Minden családnak megvan a maga emlékezete és története az ostrom idejéről. Ezek látszólag akár ellentmondhatnak egymásnak, szemben állhatnak egymással, ám valójában mindegyik egyszerre, egymás mellett és együtt is érvényes – erről Váradiné Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere beszélt. Hozzátette: eltagadhatatlan és elvitathatatlan mindenkitől a maga fájdalma, a kiállítás pedig lehetőséget ad arra, hogy a korabeli képeket végignézve „megbeszéljük egymással a fájdalmainkat, és megkíséreljük megérteni egymást”.

Őrsi Gergely II. kerületi polgármester arra emlékeztetett, hogy a második világháború végén Budapest lakosságának nagy részét feláldozták azért, hogy meghosszabbítsák egy totális diktatúra agóniáját. „Akik ma hősies tettként ünneplik a kitörést, nem tudják, miről beszélnek” – jelentette ki. 1944–45 hőseinek azokat a magyarokat nevezte, akik életük kockáztatása árán bújtatták üldözött honfitársaikat, és akik a háború poklában is megmaradtak embernek. Úgy véli, a most bemutatott dokumentumok segítenek pontosan és tárgyilagosan megismerni, mi történt Budán, és kik voltak a valódi hősök.

Budapest ostroma kapcsán nem rangsorolhatjuk, kinek a szenvedése volt fontosabb – hangsúlyozta a kiállításmegnyitón Karácsony Gergely főpolgármester. Szerinte a mostani megemlékezés, a három budai kerület különböző pártállású polgármestereinek közös fellépése, a történelemmel való közös szembenézés arra mutat példát, hogy a politika ki tud lépni a „lövészárkokból”, ahová az elmúlt évtizedekben behúzódott.

„Nem az én sorsom volt, de én éltem át” – idézte a kiállítás kurátora, Ungváry Krisztián történész az irodalmi Nobel-díjas holokauszt-túlélőt, Kertész Imrét, arra utalva, hogy Budapest ostroma idején ugyanezt érezhette a 38 ezer civil áldozat. Vannak azonban olyanok is – fűzte hozzá –, akik a saját sorsukat élhették meg a döntéseikkel: emlékeznünk kell azokra a hősökre, akik másokat mentettek, de azokra is, akik önként ölték halomra saját polgártársaikat.

Az Ostrom 75 című rendhagyó tárlaton bemutatott archív fotók többsége – amiket a szovjet hadsereg készített dokumentációs céllal a főváros elfoglalásakor – most először volt látható Magyarországon. A tervek szerint hamarosan az interneten is elérhető lesz a kiállítási anyag.

*

Megemlékezésre gyűltek össze szélsőjobboldali csoportok a Városmajorban. A „Becsület napja” 1997 óta a magyarországi szélsőjobboldal egyik legnagyobb éves eseménye. A rendezvény ideje alatt a kordonon kívül roma szervezetek, valamint antifasiszta csoportok ellentüntetést tartottak. Egy kisebb incidenst leszámítva – amikor az antifasiszták közé keveredő néhány fekete ruhást megrángattak – a megemlékezés komolyabb összetűzések nélkül ért véget, annak köszönhetően, hogy a rendőrök mindvégig igyekeztek egymástól jól elválasztani a két csoportot.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság, akárcsak tavaly, az idén is betiltotta a rendezvényt, mert az „alkalmas másokban félelemkeltésre, riadalom okozására”. Ezúttal azonban mégis meg lehetett tartani, mert a bíróság egy felülvizsgálati kérelem alapján hatályon kívül helyezte a rendőrség tiltó határozatát.

A kitörés évfordulóján, az Ostrom 75 című kiállításhoz kapcsolódva, közös sajtóközleményt adott ki az I., a II. és a XII. kerületi önkormányzat. Ebben azt írták, elhatárolódnak minden olyan rendezvénytől, ami az eseményeket nem egységében, minden fél szempontjait figyelembe véve, hanem valamely oldal szenvedéseit idealizálva, szélsőséges módon mutatja be. Közölték továbbá: elfogadhatatlannak tartják, hogy önkényuralmi jelképek viselésével, félelmet keltő ruházatot viselve bárki meggyalázza az áldozatok emlékét.

„Budapest ostromában körülbelül 120 000 katona és közel 40 000 civil vesztette az életét. Emlékük ápolása közös érdekünk, az áldozatokra emlékezni magától értetődő kegyeleti gesztus. 75 évvel később a túlélőknek és a leszármazottaknak egy fontos dolguk van: emlékezni és figyelmeztetni. Emlékezni mindenkire, aki a harcok során pusztult el, és figyelmeztetni, hogy hová vezet a szélsőséges ideológia és a gyűlölet” – olvasható a három budai önkormányzat közleményében.

sz.