A grépfrút olyan citrom, ami kapott egy lehetőséget

GRÉPFRÚT, A TÖKÉLETES ELŐÉTEL

Grapefruit az angol neve, de mi az egyszerűség kedvéért úgy írjuk, ahogy ejtjük: grépfrút. Oscar Wilde mondta egyszer, hogy a grépfrút egy olyan citrom, ami kapott egy lehetőséget. Ám általa mi is kaptunk egy esélyt, hogy természetes úton erősítsük meg az immunrendszerünket. A grépfrút ugyanis rendkívül gazdag C- és B-vitaminokban, bioflavonoidokban, folsavban, ráadásul pillanatok alatt finom, étvágygerjesztő előételeket tudunk belőle varázsolni.

 

Hozzávalók (4 személyre)

2 nagy, piros színű grépfrút

 

Szép nagy gyümölcsöket válasszunk, mert személyenként csak egy felet kínálunk majd, és lehetőleg pirosat, mert annak édesebb a húsa. A félbevágott gyümölcsöt a hártyái mellett kis, éles késsel bevagdossuk, hogy a gyümölcshús, az ún. filé könnyen kiemelhető legyen kanállal. Tálaláskor a gyümölcsöt vagy egy kis kehelybe állítjuk, vagy a domború feléből levágunk egy lapocskát, hogy stabilan megálljon a kistányéron, mert úgy könnyebb fogyasztani. Kiváló étvágygerjesztő, és a szépen terített asztal dísze is lehet. Ha van rá módunk, érdemes recés szélű kiskanalakat beszerezni, ezeket kifejezetten a grépfrút fogyasztásához gyártják. Ha van ilyenünk, nem kell előre körülvágni a filéket, erre való a kanál széle.

AVOKÁDÓ–GRÉPFRÚT-SALÁTA

A körte alakú avokádó a látszat ellenére nem zöldség, hanem déligyümölcs. Kitűnő antioxidáns, immunerősítő, mára valóságos táplálkozási csodaszernek számít. Húsa könnyen elválik a magjától, jól hámozható, formázható, íze semleges, ezért csak a fantáziánk szab határt annak, mivel házasítjuk.

 

Hozzávalók

2 nagyobbacska, érett grépfrút

1 evőkanál fehérborecet

3 evőkanál extra szűz olívaolaj

só, őrölt bors

1 érett avokádó

fél citrom leve

díszítésül valamilyen zöld saláta: fejes-, madársaláta, rukkola

 

A grépfrútot megmossuk, meghámozzuk. A héjából levágunk kétujjnyi darabkát, és nagyon alaposan lefejtjük róla a fehér bundát. Az egyiket gyufaszálnyi csíkokra metéljük, és leforrázzuk. A másikat finomra vágjuk, és összekeverjük a borecettel, az extra szűz olívaolajjal, megsózzuk, megborsozzuk, majd állni hagyjuk, mert ebből lesz az öntet. A meghámozott grépfrútot egy tál fölött kifilézzük, vagyis a gerezdeket elválasztó vékony hártya mentén bevágva a gyümölcs húsát – az ún. filéket­ – kiemeljük. A filézés után visszamaradt rostos hártyából is kinyomkodjuk a levet, és azzal együtt, ami filézés közben a tálba csöpögött, az ízes olajhoz öntjük. Az avokádót félbevágjuk, kiszedjük a magját, a húsát kanállal egyben kiemeljük a héjból, vékonyan felszeleteljük, és citrommal azonnal meglocsoljuk, majd a grépfrútgerezdekkel váltogatva szépen, legyező alakban tányérokra rakjuk. Meglocsoljuk az olajos öntettel, megszórjuk a csíkokra metélt héjjal. Zöldsaláta-levelekkel díszítjük.

 

TIPPEK

• A héjából kiemelt avokádót citrom helyett a filézésnél keletkezett grépfútlével is meglocsolhatjuk, nehogy megbarnuljon.
• Válasszunk minél édesebb grépfrútot, hogy a gyerekek is szívesen megegyék.

CITROMLEVES

A citrom valószínűleg Indiából vagy Kínából származik, de az biztos, hogy a Krisztus utáni 10. századtól kezdve az arab törzsek terjesztették el a Földközi-tenger medencéjében. Amit ennél is fontosabb tudni róla, hogy az immunrendszert erősítő C-vitamin-tartalma mellett hatóanyagai serkentik a fehérje-anyagcserét, fokozzák a teljesítőképességünket, és elősegítik a testsúlycsökkenést.

Hozzávalók

csipetnyi fahéj
5 szem szegfűszeg
késhegynyi só
cukor
2 nagy biocitrom
2 dl tejföl
3 tojássárgája
1 evőkanál étkezési keményítő

Egy fazékban tűzre te­szünk 1,2 liter vizet, fahéjjal, szegfűszeggel fűszerezzük, megsózzuk, és cukorral nem túl édesre ízesítjük. A citromokat megmossuk, elfelezzük, és az egyikből levá­gunk 2 karikányit. Ezeket a fűszeres vízbe dobjuk, és felforraljuk, 5 per­cig főzzük, majd le­húzzuk a tűzről. Egy tálban a tejfölt a tojások sárgájával és az étke­zési keményítővel, habverő­vel simára keverjük, és a le­vesbe öntjük. Visszatesszük a tűzre, és állandóan kevergetve felforraljuk. Ezt követően kidobjuk belőle a citromkarikákat. Amikor már krémesen sűrű, elzár­juk a lángot, és tovább keverve belecsorgatjuk a citromok kifacsart levét. Mentalevéllel és citromkari­kával díszítve tálaljuk.

 

TIPPEK

• Csak kezeletlen, azaz biocitromból készíthető.
• Hide­gen is kínálhatjuk.

ROPOGÓS BANÁNFALAT

A banán a trópusok igazi ajándéka, praktikus, laktató és finom gyümölcs. Könnyen hámozható, bőségesen tartalmaz szénhidrátokat, van benne A-, C- és B-vitamin is. Krémessége, édessége miatt ideális desszertalapanyag, de sós ízekkel is meglepően harmonizál.

 

Hozzávalók (12 darabhoz)

3 nagy, nem túlérett banán

12 szelet vékony húsos szalonna (sliced bacon)

2 evőkanál méz

1 kiskanál currypor

1 evőkanál ketchup

1 kiskanál zöldbors

 

Ehhez a fogáshoz fontos, hogy még kissé kemény banánokat válasszunk. Mindegyiket meghámozzuk, és négy egyforma darabba vágjuk. A mézet elkeverjük a ketchuppel és a curryporral, így pikáns, szép színű mártást kapunk. Ebben körös-körül forgatjuk a banándarabokat, majd egyenként körültekerjük egy szelet húsos szalonnával. Talpra állítjuk, és díszítésül néhány szem zöldborsot dugdosunk a kilátszó részébe. A szalonnás tekercseket grillsütőbe tesszük, és néhány percig sütjük (5, maximum 10 percig, mialatt végig figyeljük). Amikor látjuk, hogy a szalonna pirulni kezd, már csak rövid ideig hagyjuk a grillben, nehogy a banánok túlpuhuljanak, és elveszítsék szép „tartásukat”. Igaz, úgy is finomak, csak kevésbé mutatósak.

 

TIPPEK

• A zöldbors az éretlen borsszemek sós lében tartósított változata, így nem feketedik meg, az íze is enyhébb, mint fekete vagy fehér rokonáé. Egészben elfogyasztható, friss, fűszeres, kissé kesernyés ízű.
• A zöldborsot helyettesíthetjük kapribogyóval is. A nagyobbat ketté is vághatjuk. A kapribogyó pikáns íze kitűnően illik az édes-sós banánfalathoz.
• Ebben a fogásban a húsos szalonnának nem kell egészen ropogósra sülnie, elég, ha a zsírja kicsordul, és kissé megpirul.

NARANCSOS KARAJ

Akármilyen hihetetlen, a narancs az a ritka növény, amit Kolumbusz nem hozott, hanem vitt Amerikába. Noha már a görögök is találkozhattak vele Nagy Sándor hódító hadjáratai során, a ma ismerthez hasonló gyümölcsöt portugál hajósok hozták a 16. században Dél-Kínából Európába, ezért hosszú ideig kínai aranyalmának nevezték.

 

Hozzávalók (6 személyre)

1 kg kicsontozott sertéskaraj

só

3 evőkanál olaj

5 dkg vaj

4 narancs

2 dl fehérbor

1 mokkáskanál durvára őrölt fekete bors

2 csipetnyi reszelt szerecsendió

 

A húst körös-körül besózzuk. Egy széles, nagy lábasban megforrósítjuk az olajat, belefektetjük a karajt. Kb. 10 perc alatt körös-körül megpirítjuk, majd áttesszük egy tepsibe, rálocsoljuk a zsírját, rámorzsoljuk a vajat. Burgonyahámozóval vékonyan meghámozunk két narancsot, és gyufaszálnyi csíkokra metéljük. A meghámozott narancsokról lefejtjük a fehér bundát is, majd a gyümölcsöt egy tányér felett kifilézzük, hogy megőrizzük a levét. Ezt összekeverjük a maradék 2 narancs kifacsart levével. A felét félretesszük, a többit felforraljuk a borral, a borssal, a szerecsendióval, majd a húsra öntjük, és alufóliával letakarva, előmelegített sütőben, közepes lánggal (180 °C, légkeveréses sütőben: 165 °C) 1 órán át sütjük. Félidőben levesszük a fóliát a pecsenyéről, hogy a teteje szépen megpiruljon. A csíkokra vágott narancshéjat egy kis vízben 2-3 percig forraljuk, lecsöpögtetjük, és a félretett narancslébe szórjuk, hozzáadjuk a narancsfiléket, és így együtt további 2-3 percig főzzük. A megpuhult pecsenyét 10 percnyi pihentetés után felszeleteljük, majd leöntjük a narancsos mártással.

 

TIPPEK

• A filézés lényege, hogy a narancsgerezdeket éles késsel kimetsszük a hártyák közül.
• Ha sűrűnek vagy kevésnek találjuk a mártást, még csavarhatunk bele narancslevet.

BANÁNOS MUFFIN

A banános muffin kétszeresen is „bevándorló” a magyar konyhában. Mind a gyümölcs, mind a sütemény idegenből érkezett hozzánk, de tény, hogy mindkettő meghonosodott, és nem csak a gyerekek kedvelik. Nagy előnye, hogy gyümölcstartalma miatt több napig finom puha marad.

 

Hozzávalók

3-4 érett banán

30 dkg finomliszt

4 csapott kiskanál sütőpor

1 kiskanál szódabikarbóna

5 dkg vaj

2 tojás

12 dkg porcukor

1 kiskanál vaníliás cukor

1,5 dl tej

5 dkg kókuszreszelék

 

A banán héját lehúzzuk, a húsát összetörjük egy villával. A lisztet, a sütőport és a szódabikarbónát egy tálba szitáljuk. A felolvasztott vajat simára dolgozzuk a tojással, a cukorral, a vaníliás cukorral és a tejjel, majd belekeverjük a többi hozzávalót. Muffinformákba öntjük a tésztát, kókuszreszelékkel megszórjuk a tetejét, és előmelegített sütőben közepes lánggal (200 °C, légkeveréses sütőben: 185 °C) 25-30 percig sütjük. A formából kiborítva, porcukorral meghintve kínáljuk.

 

TIPPEK

• Ehhez a süteményhez a már kevésbé szép, túlérett banán is felhasználható.
• Várjuk meg, amíg kihűl, csak aztán kínáljuk.

  Pákozdi Judit