A keserű narancs édes története

Tény, hogy a narancslekvár íze kesernyés, ám a története annál édesebb! A skótok a 18. század derekától nagy nemzeti találmányukként tartják számon. Akkoriban egy John Keiller nevű élelmes kereskedő a nagy haszon reményében megvásárolta a skóciai Dundee-nál bajba jutó spanyol hajó egész narancsrakományát, de az annyira keserű volt, hogy nem tudta eladni a boltjában.

Találékonyságáról híres felesége – hogy mentse, ami menthető – sok cukorral megpróbálta a gyümölcsöt valamiféle lekvárrá összefőzni. Miután elkezdték árulni, kiderült, ízlik a helybélieknek, és gyorsan olyan népszerű lett, hogy azóta a narancsdzsem nem hiányozhat a britek reggelizőasztaláról. Persze, John családja is jól boldogult az üzletből, olyannyira, hogy 1797-ben már narancslekvárgyártó és forgalmazó üzemet alapítottak, a világon az elsőt, amelyet a fiukról, Jamesről neveztek el.

Hogyan főzzünk skót narancsdzsemet? A válasz kiábrándító: sehogy. Ugyanis a hozzá való keserű, egyébként ehetetlen narancsfajtát itthon nem lehet megvásárolni. Ha mégis megpróbálkoznánk a kapható narancsból dzsem készítésével, csakis bionarancsot vegyünk!

A recept szerint 2 kiló narancs héját burgonyahámozóval lehámozzuk, vékony csíkokra vágjuk. A gyümölcs fehér, keserű bundáját lefejtjük, eldobjuk. A narancsot felszeleteljük, kimagozzuk, és egy hasonlóan elkészített citrommal együtt fazékba dobjuk. Annyi vízzel öntjük le, amennyi ellepi, és megfőzzük. Ha a héj is teljesen megpuhult, 1,2 kiló cukrot szórunk rá, és még 15-20 percig kis lángon forraljuk, kevergetve. Forrón kis üvegekbe töltjük, csavaros tetővel lezárjuk, 5 percre fejre állítjuk, majd visszafordítjuk, és szárazgőzben hagyjuk kihűlni.

Pákozdi Judit