Egy kis agrometeorológia
Bár a városi hobbikertészek keveset törődnek az előrejelzésekkel – akkor is inkább csak amiatt, hogy kell-e ernyőt vinniük magukkal aznap –, az idei év sajátos tavaszi időjárása még annak is feltűnhetett, aki nem a kert növényein keresztül szembesült vele. Vajon évtizedes kitekintésben is szokatlan esztendőt élünk, és vajon folytatódik ez a tendencia?
Részben talán a járvány miatti tartós otthonlétnek köszönhetően most sokkal többen szembesültek azzal, hogy az életvitelünkkel együtt mintha a megszokott időjárás is felborult volna, ami kézzelfogható hatással van kertjeinkre, növényeinkre is. Van-e alapja ennek a szubjektív, de általános megfigyelésnek?
Induljunk ki a télből, amely a hőmérsékleti adatok alapján majd’ 3 fokkal volt melegebb, mint az elmúlt harminc év átlaga! Nem beszélhetünk tehát kemény fagyokról, amit az is alátámaszt, hogy a Hegyvidék közterületein kiültetett egynyári dísznövények több helyen átteleltek, és – például a körömvirágok – már március elején virágba borultak. A meleg tél értelemszerűen kevés havat hozott, a hóborította napok száma a tízet sem érte, ami a városban azt jelentette, hogy elő sem kellett venni a hólapátot.
A hómentességnek örülhettek a napelem-tulajdonosok, mert nem volt árnyékolás, és örülhetnek a kert- (és cipő-) tulajdonosok is, mert keveset kellett sózni. Szerencsére országosan nem volt hiány csapadékból, igaz, kerületünkben többlet sem, a 2019–2020-as tél hozta a sokéves átlagot.
A talaj tehát nedvességgel megtelve várta a vegetációs időszak kezdetét – gondolhatnánk, de sajnos nem egészen így alakult, mert a tél végi szelek és a sok napsütés szárító hatása csökkentette a vízkészletet. A február és a március napos időt hozott, ami nem sokban különbözött a tavalyitól, de meghaladta a sokéves átlagot. Ideális tél végi kertészkedési idő volt, amit a Hegyvidék erdeinek virágpompája is jól érzékeltetett.
A napos idő folytatódott áprilisban, a legbolondabb hónapban szinte nem is volt borongós nap. Ami azonban az ablakból nézve szép idő, az a kert és általában a mezőgazdaság szempontjából nem mindig az. A zavartalan napsütés ára a Hegyvidéken egy közel hathetes csapadékmentes időszak volt. Ekkortájt, bizony, a legfontosabb kerti munka az öntözés volt – az évnek egy olyan szakaszában, amikor inkább a pocsolyákat szoktuk kerülgetni. Míg az esztendő első három hónapjában a meleg-, addig áprilisban és májusban a hidegrekordok dőltek. A nap a felhők mögé bújt, aranyat érő májusi eső pedig továbbra is csak kis mennyiségben hullott.
Az erkélyekre, teraszokra kiültetett virágok szinte azt sem tudták, mihez kezdjenek. Sok növény alig fejlődött ebben a váratlan hűvösben és szárazságban. Különösen igaz ez a hagymásokra, amelyek a szokásosnál sokkal rövidebb ideig virágoztak. Ugyanakkor egyes kerületi fák majdnem egy hónapig megtartották virágaikat.
A kora tavaszi jó idő miatt már márciusban lehetett sóskát, vagy citromfüvet szedni, de például a muskátlik hiába kerültek ki korábban, nem virágoztak ki előbb, mint más években. A ballagásra nyíló orgonák már egy hónappal korábban illatoztak. Talán egyedül a pünkösdi rózsa volt pontos: ahol nem kifejezetten napos, meleg helyen fejlődött, ott éppen pünkösdre bontotta ki szirmait.
Sajnos az enyhe tél a kártevőknek is kedvezett. Ezt támasztja alá, hogy már április végén megjelentek az első levéltetűhordák, és május végére a tápnövényeket – s nem csak azokat – vastag fekete tetűréteg borította. Jó évnek néznek elébe az invazív harlekinkaticák is, mert lárváik mindenütt ott sütkéreznek a tetvek közelében. A poloskák még csak elvétve mutatkoznak, nekik kicsit több időre van szükségük a peték lerakására és a lárvák fejlődésére, de nem lehet kétségünk, hogy nagyobb számban térnek majd vissza, mint az előző évben.
Végezetül tekintsünk egy kicsit előre! A mezőgazdaságban elfogadottnak számít Dávid Mihály nyíregyházi mérnök időjárásnaptára, amelyet negyven év megfigyelési tapasztalatai alapján minden esztendőre kidolgoz. Ez a hosszú távú előrejelzés, persze, nem tartalmaz pontos fokokat és millimétereket, csak tendenciákat, de ha bejön a prognózis, akkor június második fele hűvös lesz, július eleje melegebb, míg a legmelegebb napok csak augusztus közepére várhatók. Jó hír, hogy az előrejelzés szerint nagy kánikulára nem kell felkészülnünk. Az év elején elmaradó csapadék várhatóan a máskor száraz júliusban érkezik meg. A kertben tehát kapkodhatjuk majd a fejünket, és mindig bőven lesz feladatunk, talán csak a legkíméletlenebb nyári szárazságot ússzuk meg az idén.
(BI.)