Első világháborús emlékmű lesz a turulszobor

A hegyvidéki önkormányzati képviselő-testület határozata értelmében első világháborús mementó lesz a második világháború XII. kerületi áldozatai emlékére állított turulszobor. A második világháborús áldozatok számára pedig a Csaba utca és a Maros utca kereszteződésénél, a városmajori templom melletti területen épül új emlékmű – azoknak az emlékére is, akiket a tavaly novemberben felkért történészbizottság újonnan felkutatott. Közéjük tartoznak a Maros utca 16. alatti kórházban, a Városmajor utcai Bíró Dániel Kórházban és az Alma utcai idősek otthonában legyilkoltak, közel 370 ember, továbbá az ellenállási mozgalom két kerületi születésű mártírja, Kálló Ferenc esperes és Kiss János altábornagy.

Az új szobor tervezésére az egyház tulajdonosi hozzájárulását követően pályázatot ír ki az önkormányzat, a megvalósításra a jövő évi költségvetés terhére 50 millió forint fedezetet biztosít. A testület döntése alapján a jelenlegi, második világháborús emlékműről – addig is, amíg az új emlékmű elkészül – lekerül azoknak a neve, akik a kutatási jelentés szerint nyilaskeresztes pártszolgálatosként bizonyíthatóan részt vettek fegyverrel elkövetett életellenes bűncselekményekben.

A hegyvidéki turulszobor a szimbolikája miatt nem alkalmas arra, hogy a második világháborús áldozatokra méltó módon emlékezzen – állapította meg a három történész, dr. Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, dr. Kovács Tamás, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója és dr. Ungváry Krisztián, a Magyar Tudományos Akadémia doktora részvételével működő bizottság. A jelentés szerint a turul „egyértelműen a katonai vitézség, illetve a hazáért önfeláldozó magatartást tanúsító személyek szimbóluma – a polgári áldozatok viszont nem magatartásuk miatt váltak áldozattá, hanem passzív elszenvedői voltak az erőszaknak, amit ráadásul a turulmadarat is használó nyilas pártszervezet tagjai követtek el velük szemben. […] A civilekre nézve ez a szimbólum félrevezető, a származásuk miatt üldözött személyek esetében pedig kifejezetten sértő.”

A képviselő-testületi tagok egyetértettek abban, hogy a második világháború áldozataira más módon kell emlékezni, ám arról vita alakult ki, mi legyen a turulszobor sorsa. Több ellenzéki képviselő is javasolta, hogy a szobor, annak leendő funkciójától függetlenül, máshol kapjon helyet, mivel a közelben, a Németvölgyi úton állt az egykori nyilasház, ahol számtalan gyilkosság történt.

A turulszobor eltávolítását a többség nem támogatta. Kovács Gergely (MKKP) kezdeményezésére ugyanakkor elfogadták, hogy a szoborpályázat bírálóbizottságában a Magyar Tudományos Akadémia képviselője is legyen tag – azzal a kiegészítéssel, hogy a Magyar Művészeti Akadémiát is vonják be a munkába. Pokorni Zoltán polgármester emellett befogadta Hajnal Miklós (Momentum) javaslatát, miszerint az önkormányzat kérjen bocsánatot a turulszobor felállításáról szóló tizenöt évvel ezelőtti rossz döntés miatt.

A polgármester szerint nem volt kegyeletsértő szándék az elődje, dr. Mitnyan György által vezetett önkormányzat határozatában. Elismerte viszont, hogy „konfúz helyzetet teremtettek” a turulszobor felállításával, emiatt sokan érezhették magukat sértve, illőnek tartja tehát a bocsánatkérést. Hozzátette, hogy a szoborállítás 2005-ben azonnal politikai viták tárgyává vált, ebbe csöppent bele 2006-ban, első polgármesteri ciklusa kezdetén.

„Elég szerencsétlen módon folytattam ezt a csatát, mert úgy éreztem, kötelességem megvédeni a turulszobrot ellenzéki polgármesterként” – emlékezett vissza a másfél évtizeddel ezelőtti helyzetre Pokorni Zoltán, aki ma már úgy látja, hogy a politikai küzdelem közepette „harctéri vakságában” meggondolatlan nyilatkozatokat tett az ügyről. Ám most sem tudja elfogulatlanul megítélni a kérdést, ezért úgy döntött, nem szavaz az emlékművel kapcsolatos határozati javaslatokról. A polgármester ezzel a kijelentésével a háború alatt meghalt, az emlékművön is feltüntetett Pokorni József szerepére utalt, akinek nyilas múltjára tavaly ősszel derült fény.

 

Beszámoló a járványhelyzetről

Az elmúlt hónapok járványügyi intézkedéseiről számolt be dr. Horváth Balázs, a fővárosi kormányhivatal XII. kerületi szervezetének vezetője. Elmondta, hogy illetékes hatóságként a XI. kerületi hivatal népegészségügyi osztálya 352 külföldről hazatérő ember esetében rendelt el hatósági házi karantént a Hegyvidéken. Járványügyi megfigyelésre 68 „szoros kontaktnál” volt szükség: ők azok, akik igazolt koronavírus-fertőzöttekkel tartózkodtak huzamosabb ideig egy helyen. Járványügyi elkülönítés 23 igazolt fertőzött esetében történt az érintettek otthonában.

A Szent János Kórházban és a Kútvölgyi karanténkórházban ápolt betegekkel együtt összesen 59 XII. kerületi lakosnál állapították meg a koronavírus-fertőzést, közülük kilencen hunytak el. A Hegyvidéken működő, időseket, gyerekeket és fogyatékkal élőket gondozó intézményekben egyetlen esetben diagnosztizáltak fertőzést – az egyik otthon elhalálozott lakójától vett minta lett pozitív.

Sztanyó István rendőr alezredes a XII. kerületi rendőrkapitányság elmúlt évi eredményeit ismertette. Mint elhangzott, a bűncselekmények száma az egy évvel korábbi 1067-ről 895-re csökkent. Jelentős arányú visszaesés tapasztalható a lakásbetörések, a személygépkocsi-lopások és a gépjárműfeltörések számában, ezek 62, 40 és 31 százalékkal csökkentek. A személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma kismértékben mérséklődött (2018-ban 89, 2019-ben 87 esetet regisztráltak), ezek között azonban két halálos kimenetelű volt tavaly (2018-ban egy halálos baleset történt). A kapitányságvezető az idei év legfontosabb célkitűzései között említette a vagyon elleni bűncselekmények terén elért eredmények megtartását, a nyomozások eredményességének további javítását, az eljárások felgyorsítását és a közúti balesetek számának további csökkentését.

 

Módosítások a költségvetésben

Elfogadta a testület a 2019. évi költségvetés zárszámadását és az idei büdzsé módosítását. Ez utóbbi kapcsán a polgármester elmondta, 198 millió forint bevételkiesést jelent az, hogy a gépjárműadó teljes egészében a központi költségvetésbe kerül, míg az elmúlt három hónapos díjfizetés nélküli parkolási időszak 270 millió forint bevételkiesést okozott. Szűtsné Kiss Zsuzsanna, a polgármesteri hivatal költségvetési tervezésért felelős munkatársa hozzáfűzte, hogy az Egészséges Budapest Program keretében 300 millió forintot kapott az önkormányzat a Kútvölgyi úti szakrendelő fejlesztésére és a Szilágyi Erzsébet fasori háziorvosi rendelő felújítására.

Az alapanyagok drágulása miatt a gyermekétkeztetés intézményi térítési díjai átlagosan tíz százalékkal, míg a szociális étkeztetés díjai nyolc százalékkal emelkednek szeptember 1-jétől. Fonti Krisztina alpolgármester hangsúlyozta, hogy továbbra is megmaradnak az eddigi kedvezmények, díjmentességek.

Az új építési szabályzat megalkotásáig változtatási tilalmat rendelt el az önkormányzat a Normafa út 26., 28., 30., 32. számú ingatlanokra. Szabó-Kalmár Éva, a városrendezési és főépítészi iroda vezetője szerint erre azért van szükség, hogy a területen ne jelenhessen meg új, a lakó-pihenőövezeti utca forgalmát ellehetetlenítő funkció.

Hozzájárult a képviselő-testület, hogy a Sándy Gyula közben, a Széll Kálmán tér és a Csaba utca között szintbeli gyalogosátjáró épüljön. A beruházást a Magyar Nemzeti Bank projektcége finanszírozza, amely az egykori Postapalota épületében pénz- és banktörténeti múzeumot, látogatóközpontot hoz létre.

A megváltozott fővárosi keretszabályozáshoz igazodva módosította parkolási rendeletét az önkormányzat. Augusztus 1-jétől a XII. kerületi parkolási zónákban egységesen 440 forint lesz az óránkénti várakozási díj, emellett a fizetőövezet kiegészül a Diós árok–Józsa Béla köz–Alsó Svábhegyi út–Kútvölgyi út által határolt területtel.

 

Fejlesztés a Böszörményi úton

Napirendre került a Böszörményi út 20–22. és 24., valamint a Beethoven utca 7. szám alatti, egymással szomszédos, többségében önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok fejlesztése is. A polgármester tájékoztatása szerint az ingatlanokon található irodaépületek elavultak, nem fejleszthetők gazdaságosan, ezért a helyükre célszerű lenne új épületeket emelni. A környék parkolóhiányos állapotának enyhítésére mélygarázs épülhetne, az új házak földszintjén üzlethelyiségek jöhetnének létre, a többi részen pedig közfunkciók, irodák, lakások kaphatnának helyet.

A projekt most induló első szakaszában a koncepciótervek optimalizálása, véglegesítése zajlik. Ezután kezdődhet az engedélyezési, majd a kivitelezési tervek készítése, végül pedig a megvalósítás. Minden egyes szakaszról külön-külön egyeztet majd a képviselő-testület. Pokorni Zoltán az ellenzéki képviselők érdeklődésére elmondta: nem tervezik magánszereplők bevonását, az önkormányzat saját forrásból és hitelfelvétellel valósítaná meg terveit.

 

Intézkedések az átláthatóságért

„Ez a minimum!” címmel az Átlátszó.hu, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország korrupció elleni és átláthatósági programot hirdetett, Kovács Gergely pedig a tavaly novemberi testületi ülésen kezdeményezte, hogy ehhez a Hegyvidéki Önkormányzat is csatlakozzon. Ennek alapján javasolta Pokorni Zoltán, hogy az említett program szempontjai szerint tekintsék át az önkormányzat és gazdasági társaságai, költségvetési szervei átláthatósági gyakorlatát.

A felülvizsgálat megtörtént, az intézkedések közé tartozik, hogy mostantól a Hegyvidék Televízió élőben közvetíti a nyilvános képviselő-testületi üléseket. Szeptembertől az önkormányzat honlapján megtekinthetők lesznek a szavazások eredményei, képviselőkre lebontva, továbbá az adatigénylők hozzájárulása esetén a közérdekű adatkérések és az arra adott válaszok. A civil szervezetek támogatására vonatkozóan új, egységes szempontok szerinti pályázati rendszert dolgoz ki az önkormányzat 2021. május végi határidővel.

Hajnal Miklós letette képviselői esküjét: a szintén momentumos Matisz Károly helyét foglalta el a testületben. Kovács Gergely javaslatára megszűnt a kevés feladatot ellátó összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat-ellenőrző bizottság, amely jogszabályi okok miatt csak a vagyonnyilatkozatok leadását tudta ellenőrizni, a nyilatkozatokban szereplő tények vizsgálatára nem volt lehetősége. Feladatkörét a jogi és ügyrendi bizottság veszi át, amely dr. Péczely Attila (Fidesz–KDNP) bizottsági elnök kezdeményezésére négy képviselő taggal egészül ki. A bővítésre az elnök szerint a két bizottság összeolvadásán túl a nemrégiben hozzájuk került, közbeszerzésekkel kapcsolatos többletfeladatok miatt van szükség.

z.