Mimó és Csipek a Hegyvidékért
Már tíz éve fáradhatatlanul küzd Mimó és Csipek, a két mesefigura, hogy a gyermekkorban végzett szemléletformálás által tegye élhetővé jövőnk környezetét. A színes bábok mögött álló emberekről, célokról, eredményekről és az idei év kihívásairól beszélgettünk Szűcs Krisztinával, az Európalánta Egyesület elnökével.
– Hogyan és milyen céllal jött létre az Európalánta Egyesület?
– Tíz évvel ezelőtt egy baráti társaságból alakult ki. Mindnyájan kisgyerekes anyukák voltunk, életünknek abban az időszakában, amikor a gyermekek születése megváltoztatja a szülők gondolkodását. Felismertük, hogy ha meg akarjuk mutatni nekik a minket körülvevő csodálatos világot, akkor a környezetvédelem kérdése nem megkerülhető. Mindannyian különböző szakmákban dolgoztunk, így összességében sokszínű és széles körű tudás, valamint tapasztalat és rálátás volt a birtokunkban. Én például, környezetvédelmi mérnökként, ezernyi cég auditálása során rájöttem, hogy amit csinálok, alig több tűzoltásnál. Ha a nyilvánvalóan fenntarthatatlan életvitelünkre szeretnénk megoldást találni, csak a szemléletformálásban bízhatunk. Az ebből a felismerésből fakadó közös tettvágy hozta létre az egyesületet.
– Kit céloz ez a szemléletformálás?
– Bár gimnazistáknak, felnőtteknek is tartunk előadásokat, a fő célközönségünk az óvodás korosztály. A gyerekeknél három- és nyolcéves kor között alakul ki és rögzül a környezeti értékrendszer. Ha ebben az időszakban magától értetődő lesz, hogy belenyúlnak a sárba egy szép kavicsért, megfogják, de nem bántják a bogarat, békát, vagy nem szemetelnek a természetben, akkor később sem kell magyarázni, hogy miért értékes a környezetünk, és miért kell vigyázni rá.
– Hogyan lehet hatékonyan elérni ezt a korosztályt?
– Ez a generáció nagyon más, mint mi, felnőttek, ezért speciális eszközrendszerre van szükség az üzeneteink tolmácsolásához. Ez a csatorna a Mimó és Csipek figurájával fémjelzett meseuniverzum, amely a gyerekek számára könnyen megérthető, elfogadható ismereteket közvetít. Az évek során Mimó és Csipek számtalan barátot kapott, akik egyes környezetvédelmi tárgyköröket személyesítenek meg, könnyen azonosulnak velük a gyerekek, így a legkülönfélébb témák feldolgozhatók az óvodapedagógiai foglalkozások keretében.
– Hogy jutott el a két bumfordi mesehős a Hegyvidékre?
– A környezetvédelmi kérdések jól feldolgozhatók egy bábelőadásban, vagy óvodai mesekuckóban, de a természetvédelmet legjobb a természetben bemutatni. Ezért az egyesületünk speciálisan gyerekeknek szánt meseösvényeket hozott létre. A Kis-Sváb-hegyen 2017-ben avattuk fel azt az ösvényt, amelynek a létrehozásában – mások mellett – a Hegyvidéki Önkormányzat zöld irodája és a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakemberei is segítettek. Olyan útvonalat terveztünk, ami egyszerre veszi figyelembe a gyakorlati természetvédelem és az oktatás céljait. Az első napon – amikor animátoraink játékos vezetést is tartottak, természetesen a mesehősök jelenlétében és részvételével – rengeteg hegyvidéki óvodás vette birtokba a meseösvényt.
– Innen egyenes út vezetett a környékbeli óvodákba is?
– Igen! Sokszor hívnak minket az óvodai ökonapok alkalmával, és a Klímatudatos Hegyvidék kampányban is részt vettünk. Az óvodai repertoárunk igen széles, az idei témák sem okoztak fejtörést: Potyka_béka és Cserke_róka segítségével az elsőre elég elvontnak tűnő vízvédelem és energiatakarékossági témákat is közel tudjuk vinni a gyerekekhez. Akár a fajvédelemre, vagy az élelmiszerpazarlásra is van programunk. Nagyon népszerű a társasjátékunk, amelyben a szél által összehordott hulladékkupacot kell szelektív kukákba válogatni a gyerekeknek. Jutalomként, ha minden szemét a helyére kerül, megmutatjuk, mi lesz a gyűjtött hulladékok újrahasznosításával. Nagy élmény, amikor meglátják, hogy akár a gumicsizmájuk, hátizsákjuk vagy a pulóverük is készülhet hulladékokból.
– Az idén elmaradt a személyes jelenlétet igénylő programok zöme. Hogyan hatott ez az egyesület munkájára?
– Nekünk is reagálni kellett a járványos időszakra. A programjainkat átalakítottuk biztonságos, online követhető élő műsorokra. Az óvónők visszajelzései alapján a gyerekek a vártnál lelkesebben fogadják ezeket az előadásokat. Azt tapasztaljuk, hogy több megkeresésünk van, mint korábban.
– Végezetül adna egy rövid értékelést az elmúlt tíz évről?
– Az igazi eredményeink nem most jelentkeznek, hanem majd amikor felnőnek a gyerekek. Már maga a tény, hogy működünk, siker. A környezetvédelem témájával évente háromezer gyerekhez és családjaikhoz jutunk el. Létrehoztunk öt meseösvényt Budán – a hatodikat nemsokára Óbudán avatjuk fel. Megjelent az ötödik tematikus mesekönyvünk, a figuráink vidámabbak és lelkesebbek, mint valaha. Persze a legjobb visszajelzés, amikor a szülők elmesélik, hogy gyerekeik Berkával vagy Pemzlivel alszanak, vagy amikor a gyerek egy plüss Cserke_róka bábbal szaladgál a lakásban, és leoltja a felesleges villanyokat. Sok rajzot is kapunk, amin megjelenik Mimó és Csipek figurája. Ők nyilvánvalóan a gyerekeket szimbolizálják, önmagukat látják bele a hősökbe, és lerajzolják, hogyan védik a környezetet. Ezek az impulzusok adnak lendületet a további munkánkhoz!
B.