Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Hegyvidéken
A járvány az élet sok területén kényszerű visszalépéseket, tétlenséget és várakozást hozott, de a kerékpáros közlekedés épp most kapott nagy lendületet. A városban feltűnően sok a biciklista, és ebből a tendenciából a speciális adottságú XII. kerület sem maradt ki. A fejlődés további lehetőségeiről kérdeztük Halász Áront, a Magyar Kerékpárosklub kommunikációs referensét, elnökhelyettes-szóvivőjét.
– Milyen év az idei a Magyar Kerékpárosklub életében?
– Csomó mindent máshogy kellett csinálnunk. Tavasszal megijedtünk, és az összes rendezvényünket lemondtuk, hogy ne veszélyeztessünk a személyes találkozásokkal. Aztán mindent át kellett tenni elektronikus csatornákra, amiből sokat tanultunk, és talán hatékonyabbak is lettünk. Aztán azon gondolkodtunk, hogy ebben a helyzetben mit tudnánk megvalósítani a Magyar Kerékpárosklub célkitűzései közül, hogy többen bringázzanak, ezáltal élhetőbbek, egészségesebbek legyenek településeink. De nem kellett sokat töprengeni, mert a vírus okozta leállásban a máskor a dugó ellenszereként említhető kerékpár a tömegközlekedés egészséges alternatívájának bizonyult. A városi biciklisták száma nemhogy csökkent, de szeptemberben 10-30%-kal még növekedett is.
– Mit ajánlana annak, aki – kicsit bizonytalanul még, de – most ízlelgeti a városi kerékpározás szépségeit?
– Rengeteg városi embernek van biciklije, de nem érzi komfortosnak, hogy a forgalomban tekerjen. Nekik azzal próbálunk segíteni, hogy az infrastruktúra fejlesztéséért dolgozunk, hogy biztonságosabbá tegyük a bringás közlekedést. Ilyen célt szolgál a sok éve megszervezett „Bringázz a munkába!” kampányunk is, amelyet az idén tavasszal le kellett mondanunk, egyszerűen azért, mert az emberek otthonról dolgoztak. Helyette olyan online kampányt indítottunk, ami a kerékpározás előnyeit mutatja be, kezdőknek ad hasznos tippeket kerékpárvásárláshoz és a közlekedés megkezdéséhez, sőt adománykerékpárokat is gyűjtöttünk egészségügyi dolgozóknak. Most pedig a „Bringázz hétköznap is!” kampányunkkal a szabadidős biciklistáknak próbáljuk megmutatni, hogy a hétvégi szórakozáson túl hétköznapi rutinná is válhat a tekerés.
– Mik azok a legalapvetőbb infrastrukturális feltételek, amik a városi kerékpározást racionális döntésből élménnyé formálják?
– Legyenek vonzók az utak a kerékpározáshoz! A vírus okozta közlekedési változások lehetővé tették, hogy sok olyan korábbi terv megvalósuljon, ami addig a fiókban porosodott. Így a Bartók Béla úton, a Villányi úton vagy a Tétényi úton is lett biciklisáv, és azonnal népszerűvé váltak. A sok vihart kavaró nagykörúti biciklisáv néhány hónap alatt – a budai Bem rakpart után – a főváros második legkedveltebb útvonala lett. Az Üllői úti kerékpársáv is bevált, csak a metrópótló buszok miatt kell megszüntetni – reméljük, időlegesen.
– A Magyar Kerékpárosklub szemszögéből milyen kerület a miénk?
– Sokan gondolják, hogy a Hegyvidék, domborzati adottságai miatt, sosem lesz bringás hely. Szerintünk azonban a kerület alsó része ugyanúgy bekapcsolható a város forgalmába, mint bármely más városrész. A valóban magasan fekvő részeken megoldást jelenthetnek a nálunk is egyre gyakoribb elektromos kerékpárok. A Magyar Kerékpárosklub kezdeményezésére októbertől – az elektromos autók mintájára – 90 000–150 000 forintos állami támogatás vehető igénybe az e-biciklikre. Hiszen amíg a környezetbarát üzemű elektromos autó nem oldja meg a dugók problémáját, addig a bringa igen!
– A klub szakmai tapasztalatai szerint hogyan lehetne fejleszteni a Hegyvidék kerékpáros közlekedését?
– Bel-budai tagszervezetünk javaslatai szerint sokat segíthetne az alsóbb részeken az egyirányú utcák kerékpáros kétirányúvá tétele. Ez az egyik legolcsóbb és legbiztonságosabb fejlesztési lehetőség, ami a nagy forgalmat ugyan nem tudja levezetni, de a helyi közlekedést nagyban segíti. A másik költségkímélő fejlesztés a közintézmények, népszerű úti célok elé telepített kerékpártámaszok. Klubunk javaslatai alapján – forgalomtól elzárt területeken – sok kerékpártárolót telepítettek a XIII. kerületben a közelmúltban, és ezek gyorsan kedveltek lettek a bringások körében. Az úthálózat fejlesztése nehezebb ügy, fontos lenne, hogy az útfelújításoknál ne csak a helyzet konzerválása történjen meg, hanem a kerékpározás is helyet kapjon. Régóta húzódik a Szilágyi Erzsébet fasor fejlesztése, a Hűvösvölgyi út és a Budakeszi út kapcsolatának megoldása, a Zugligeti úti kerékpársáv kialakítása, amivel a Libegő könnyebben megközelíthetővé válna, csökkenne a parkolási káosz. A Budakeszi úton is igény lenne kerékpársávra, ha felújítják, de ehhez a vízelvezető árkokhoz is hozzá kell nyúlni. Ma is sokan kombinálják a közösségi közlekedést és a kerékpárt, ám nagyobb és fedett biciklitárolók építésével a Déli pályaudvarnál, a Széll Kálmán téren vagy a BAH-csomópontnál még több hegyvidéki számára lenne vonzó, hogy autó helyett környezetbarát módon juthasson be a városba.
– A villanyrollerek korában a Bubinak van létjogosultsága? Fejleszthető a rendszer a Hegyvidéken?
– A Bubi jó eszköz lehetne a rövidebb távú közlekedésben a tömegközlekedés kiegészítésére, de például a MOM Parknál lévő állomás nem könnyen megközelíthető ezekkel a kissé nehézkes eszközökkel. Felmerült viszont, hogy a Királyhágó tér és a Városmajor irányában lehetne bővíteni a rendszert, és további zónákat bekapcsolni.
– Lapunk örömmel számolt be arról, hogy több kerületi BKK-járaton is lehet kerékpárt szállítani – ráadásul az év végéig, kísérleti jelleggel, ingyen. Várható a lehetőségek bővülése?
– A tapasztalatok szerint a tömegközlekedési járműveken a bicikliszállítás fontos, de nem tömegeket vonzó, inkább kiegészítő lehetőség egy defekt vagy váratlan helyzet esetére. Talán kivételt képez a fogaskerekű, amely a szabadidejükben kerékpározók mellett a lakosságot is a Hegyvidék felső részére szállítja. Habár a kerékpárok felakasztása egy teli bevásárlókosárral érkező városi biciklistának nem megoldás, ma mégis ez az egyetlen lehetőség, hogy a városból – többnyire – két keréken érjük el a Széchenyi-hegyi végállomást és onnan a Normafáig terjedő lakónegyedeket. Ennek a területnek a városi közlekedésbe történő bekapcsolása a Hegyvidék egyik kerékpáros szempontból fontos feladata lehet.
(Barta)