Kortárs kiállítás a száz évvel ezelőtti Földfogyatkozásról

1920. június 4-én magyar idő szerint 16.32-kor írták alá a trianoni békeszerződést Versailles-ban, a Nagy-Trianon kastély folyosóján, a La galérie des Cotelles-ben. Valójában egy diktátum született, amely megfosztotta Magyarországot korábbi területének 67, lakosságának több mint 50 százalékától.

A 3,3 millió magyart a határokon túlra száműző döntés századik évfordulójára emlékezik a Trianon 100 – Földfogyatkozás című csoportos képzőművészeti tárlat, amely a Magyar Mezőgazdasági Múzeum után egy hónapon át a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményben látható. A kiállításon jeles magyar kortárs képzőművészek Trianonról szóló és a történéseket különböző megközelítésekben értelmező műalkotásait, a többi között festményeket, plakátokat tekinthetnek meg a látogatók.

A megnyitón Földváry Gergely történész, a gyűjtemény szakmai felelőse mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az idén két nagyszabású tárlatot terveztek, azonban ezeket a vírushelyzet miatt el kellett halasztani. Így még nagyobb öröm, hogy sikerült elhozni a XII. kerületbe ezt a nem mindennapi vándorkiállítást.

A bemutatott alkotások szellemiségéhez méltónak nevezte a helyszínt W. Nemessuri Zoltán. Mint a kiállítás létrejöttében – Prutkay Péter és Veszely Ferenc mellett – kurátorként részt vevő író emlékeztetett, az 1880-as években épült lóvasútvégállomás-épület szinte már elpusztult, nemrégiben azonban az önkormányzat felújíttatta, egyúttal a szomszédságában létrehozta ezt az impozáns kiállítóteret.

„A lóvasút története nagyszerűen példázza, milyen teljesítményre volt képes a magyar nemzet Trianon előtt és napjainkban, amikor visszaállítja a régi értékeket. Jelkép ez is, hasonlatosan a kettős állampolgársághoz” – fogalmazott, majd az előzményekről szólva elmondta, hogy a címadás Prutkay Pétert dicséri, aki úgy gondolta, ha létezik napfogyatkozás, holdfogyatkozás, akkor a „Földfogyatkozás” kifejezés is megállja a helyét.

IV. Béla, Károly Róbert, Corvin Mátyás országot épített, Báthori István fejedelem erős Erdélyt hozott létre, ott voltak a Rákóczi-szabadságharc, a reformkor, a forradalmak, megannyi dicső tett. Hogy aztán jöjjenek a pártállami évtizedek, a szovjet megszállás, aminek mégis vége lett egyszer – sorolta W. Nemessuri Zoltán a történelmi példákat, ellentétbe állítva Trianon semmihez sem fogható sebével. S bár a rablóbékével megcsonkított ország magához tért, bízott a revízióban, a második világháború felülírt mindent. Újabb megcsonkítás és rémuralom következett. A rendszerváltás után a trianoni utódállamok összeomlottak, a nemzet azonban addigra megváltozott, meghasonult.

Horthy Miklós helyrehozta az ország gazdaságát, visszaemelte a kultúrát, eközben pedig a társadalom minden rétegére támaszkodhatott – folytatta gondolatait W. Nemessuri Zoltán. – Mert egység volt Trianon megítélésében és abban, hogy helyre kell állítani a történelmi Magyarországot. Ezért vállalta a magyarság a nehézségeket, ez okozta kierőszakolt részvételünket a második világháborúban. Magyarország a kora középkor óta nem indított területszerző háborúkat, és a faji előítéletek sem jellemezték. Ennek ellenére történt meg Trianon, ami után megannyi csodának lehettünk tanúi: idetartozik a kettős állampolgárság megadása, a határon túli magyarság támogatása és sok más kormányzati döntés.

„Az idén nemcsak a békediktátumra emlékezünk, hanem azokra is, akik a nemzet gyarapodásáért munkálkodnak határon innen és túl” – tette hozzá az író. Szerinte az uniós vívmányok sok mindenért kárpótolhatnak, ilyen a szabad mozgás, hiszen ez csökkenti a magyarság veszélyérzetét. Ugyanakkor erősödik az asszimiláció, a kultúravesztés a magyar területeken és jellemzően egész Európában. Létezik viszont kiút, adott a kilábalás lehetősége a szorongatott helyzetből, ez pedig a Balkánnal és a visegrádi országokkal, a V4-ekkel való együttműködés. Ahogyan fontos az is, hogy Trianon megmaradjon az emlékezetünkben, miközben ma még az oktatásban hiányos a tanítása.

Történelmünk legnagyobb katasztrófája alapos elemzést kíván, amibe beletartozik annak tudatosítása a diákokban, hogy sok millió honfitársuk él a határokon túl. Egységesen kell tanítani a Kárpát-medencei magyar kultúrát, megszívlelve Trianon tanulságait. W. Nemessuri Zoltán arra intett, hogy keserűségünket csillapítva tartsuk napirenden a határon túli magyar ügyeket.

sm.

A Trianon 100 – Földfogyatkozás című kiállítás október 22-ig látogatható a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményben (XII., Zugligeti út 64.).