Hópótlás a Normafán – válaszok az aggályokra

1. A hazai sípályák az alpesi sícentrumokkal ellentétben NEM a nemzetközi turizmust akarják kiszolgálni, hanem kevés utazással, extra költségek nélkül minél több gyerek és felnőtt számára sportolási és kikapcsolódási lehetőséget biztosítani télen, amikor erre csak kevés szabadtéri lehetőség van. Az 550 ezer hazai síző egyre szívesebben használja a hazai síterepeket, amelyek évről évre komoly fejlesztéseket hajtanak végre a növekvő igények kiszolgálására, bezárások szóba sem kerülnek! A magyar lakosság évente 110 milliárd forintot költ havas sportokra, ennek a 90%-a jelenleg külföldre kerül, így a hazai arány növelése nemzetgazdasági érdek is.
2. A Normafán 2010 és 2020 között átlagosan 46 napig volt hótakaró, ebből 23 napig 10 centiméternél vastagabb. Három évben a hó egyik havas napon sem érte el a 10 centimétert, ezek igen csapadékszegény évek voltak.
3. A modern berendezések már 0 fokon is működnek száraz hideg esetén. A Normafával (400–480 m) hasonló magasságon lévő Eplény Síaréna (333–509 m) az elmúlt 6 év adatai alapján átlag 88 napon át várta a síelőket, ehhez 10-15 hópótlásra alkalmas nap elegendő volt.
4. A víztöbblet pozitívan hathat az elmúlt évtizedekben sajnos szárazodó Normafára. Megerősödhetnek az őshonos és régen több nedvességhez szokott növényfajok. Az elkövetkező évtizedek során a klímaváltozással még inkább felerősödő szárazodásra tekintettel a hópótlás pozitív szerepe felértékelődhet.
5. Az ivóvíz biztonsága érdekében klórt adagolnak a csőrendszerbe, ahol oxidálva csökkenti a vezetékben lévő mikroorganizmusok számát. Mennyisége a felhasználási helyre érve gyakorlatilag nullára csökken, ezt a hatóságok ellenőrzik. Az, ami kipermetezés után esetleg még reakcióképes, pár másodperc alatt a levegőben elillan. Az Országos Közegészségügyi Intézet kiadványa szerint „egy pohár klóros szagú vízből is a klór néhány perc alatt eltávozik”. Budapesten az ivóvíz kiváló minőségű, ivásra, tisztálkodásra és nem utolsósorban a növények öntözésére használjuk, öntözésből eredő károsítás nem ismert.
6. Fatális tévedés, hogy „az éves csapadékmennyiség 300-400-szorosát juttatják a pályákra”, ugyanis ennyi víz az átlag éves 60 cm normafai csapadék esetében 21 000 cm, azaz 210 m (!) vízoszlopnak felelne meg! Az egész szezonra tervezett maximális 50-60 cm hópótlás megfelel 20-30 cm vízmennyiségnek (ez csak a legszárazabb években valószínű), ami kevesebb, mint a fele az átlagos csapadéknak, és belül van a természetes ingadozáson.
7. A világítás csak télen és legfeljebb este 10-ig működik, nem pedig egész éjjel, mint például a közeli lakóutcákban. A Duna Ipoly Nemzeti Parkkal egyeztetve olyan erősségű és hullámhosszúságú világítás épül, ami a lehető legkevésbé zavarja a főváros közvetlen közelségét már megszokó állatokat. Zaj szempontjából a korábbi berendezéseknél sokkal csendesebb kivitelben, folyamatosan ellenőrizve, a határértékeket betartva működik majd az év során néhány napon keresztül.

Mikó Gergely

a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézmény igazgatója