Hümér visszatér a hegyvidéki iskolákba

A bájosan tudatlan Hümér alakja évekkel ezelőtt kelt életre, hogy mesébe ágyazott történetével elvarázsolja az óvodásokat. Miközben a „Zöld Óvodákban” a legkisebbekkel megtanulta a környezet- és éghajlatvédelem alapjait, hazautazott, és megosztotta legizgalmasabb ismereteit Trollföld lakóival. Sőt, komolyan tovább is képezte magát.
A most induló program keretében Hümér felismeri, hogy a felnőttekhez a gyerekeken át vezet az út, mert ők a világ legcsodálatosabb teremtményei, az ő segítségükkel lehet megmutatni a nagyobbaknak a helyes irányt. Visszatér hát, immár az iskolákba, hogy megismertesse a gyerekekkel a tudást, amire a „Zöld Óvoda” óta szert tett.
Az oktatási programot természetesen meg kellett újítani, hiszen más a korosztály. Ehhez és a tapasztalatok beépítéséhez nyújtott keretet a KEHOP-5.4.1 – Energiatudatos Hegyvidék program.„Nagyjából ezerkétszáz alsósnak, felsősnek és gimnazistának tartottam klímavédelmi előadásokat – meséli Csernus Dóra klímapolitikai tanácsadó, az új oktatási program megálmodója –, és rá kellett csodálkoznom, hogy a gyerekek – a kicsik is! – sokkal többet értenek, mint amit mi, felnőttek, feltételezünk. Nincs szükség gyerekes szavak bevezetésére, sokkal inkább arra, hogy elmagyarázzuk – egyszerűen – a fogalmaink jelentését. Például az üvegházhatású gázok problémáját könnyedén megértik a napból érkező sugárzás fizikai sajátosságainak ismerete nélkül is. Ezzel a megközelítéssel építettük fel a »hüméres« iskolai foglalkoztatófüzetet is.”
A „szakmai” ismeretátadás mellett a kiadvány egy fejezete a szavak erejéről szól. Ezzel szeretné a program a szakkörökön hallottak és a füzetben látottak továbbadására ösztönözni a gyerekeket. Minél többen és többet beszélünk ezekről a témákról, annál többen értjük meg, és cselekedni is többen fogunk.Egy 9 éves kisfiú az egyik foglalkozás után kristálytisztán megfogalmazta az egész kezdeményezés mottóját: „Milyen bután tudunk viselkedni MI, emberek!” Ő tehát megértette, hogy nem másé a felelősség, és nem mástól kell a megoldást várni, hanem mindnyájunknak közös feladata van ebben az ügyben. Feladata és lehetősége.
Az ismeretek továbbadásában az első lépcsőt jellemzően a szülők jelentik. A visszajelzések alapján otthon a gyerekek elmondják például, hogy az Afrikából szállított banán helyett inkább szeretnének mosolygós magyar almát enni. Persze ettől még a banán finom, és a „trollhatás” idővel tompul, de ha az érzékenyítést időről időre meg lehet ismételni, akkor az üzenet beépül a gyerekek életébe.
Az önkormányzat Hegyvidéki Zöld Irodája szervezésében formálódó, áprilisra tervezett oktatási program megvalósítása előtt még sok a bizonytalanság. Lehet-e szakköröket tartani, vagy Hümért az online térbe kell költöztetni? Át kell-e alakítani az elsősorban együttműködést erősítő – és ezért sok kontaktust igénylő – játékokat?
A foglalkoztatófüzet használatának biztosan nem lesz akadálya. A kiadvány a figyelemfelkeltő, szemléletformáló játékos alkalmak nélkül is hasznos eszköz a pedagógusok kezében. A gyerekeknek szóló fejezetek mellett a lényeget jobban feltáró és alátámasztó, felnőtteknek szóló segédletet is tartalmaz. Ha a program így folytatódik, Hümér, az oktondi troll – a gyerekek segítségével – népéből elsőként talán le is érettségizik!

(B.)