Átfogó kutatás a Hegyvidék fejlesztési lehetőségeiről
A XII. kerület társadalmi, gazdasági, ingatlanpiaci folyamatait tágabb kontextusban is értelmező, a kerületrészekben élők igényeit és a fejlesztési lehetőségeket sokrétűen feltáró kutatási anyagot állított össze egy szakértői csapat a Hegyvidéki Önkormányzat megbízásából. Az elemzések eredményei számos esetben még a kutatókat is meglepték – ezekről a tanulmány készítésében részt vevő Kocsis János Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke beszélt lapunknak.
– „Budapest XII. kerület Integrált Településfejlesztési Stratégiájának felülvizsgálatát megalapozó kutatás” a címe annak a több száz oldalas tanulmánynak, ami nemrég készült el, többek között az ön közreműködésével. Mi célt szolgál ez a vaskos dokumentum?
– Az önkormányzattól arra kaptunk megbízást, hogy készítsünk egy alapos, nagy felbontású „leltárt” a Hegyvidékről, erre és a környéken tapasztalt tendenciákra építve a következő tíz évre jelezzük előre a várható folyamatokat, adjunk szempontokat a készülő Integrált Településfejlesztési Stratégiához. A munka során társadalmi, gazdasági, ingatlanpiaci helyzetképet adtunk, bemutattuk a városrészek társadalmi és beépítettségi jellegzetességeit, elemeztük a térhasználat, a közlekedés jellemző módjait, beazonosítottuk a legfontosabb fejlődési csomópontokat és a tervezett fejlesztések várható hatásait. Identitáskérdéseket is vizsgáltunk: hogyan kötődnek az egyes kerületrészekhez az ott élők.
– A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a hegyvidékiek jelentős része helyben dolgozik, munka céljából sem hagyja el a kerületet – és nem csak mostanában, amikor a járvány miatt nagyon sokan maradnak otthon.
– Valóban, jóval többen dolgoznak a kerületben, mint gondolnánk. A megkérdezettek 35%-ának a munkahelye is itt található. Az alsóbb részeken élők közül többen dolgoznak helyben, mint a hegyvidéki területeken élők; ez főleg azzal magyarázható, hogy aki beül az autójába, messzebb is hajlandó elmenni. Érdekes, hogy Budapest legnagyobb irodanegyedébe, a Váci útra viszonylag kevesen járnak át a XII. kerületből, többen ingáznak a XI. kerületbe, Budaörsre és környékére, valamint Pest belső részeire, ahol a központi igazgatási funkciók túlnyomó része található.
– Meglepő az a kimutatásuk, ami szerint fővárosi viszonylatban a Hegyvidéken az egyik legalacsonyabb az új lakások aránya. Mik a következményei ennek a helyzetnek?
– Az új lakások aránya még a hasonló társadalmi státuszú kerületekéhez képest is meglehetősen alacsony, emiatt sok itt élő család számára probléma, hogy gyermekeik születése után nem tudnak helyben, elérhető áron, nagyobb lakásba költözni. Így aztán az agglomerációba mennek, de ingázóként többen visszajárnak a kerületbe a munkahely, vagy az óvoda, iskola miatt, ez a helyzet pedig újabb közlekedési problémákat szül. Természetesen senki sem akarja, hogy a Hegyvidék zöld területein épüljenek új lakások. Erre a célra a közösségi közlekedési eszközökkel is könnyen elérhető, funkciójukat vesztett intézményi ingatlanok, továbbá „barnamezős” területek bevonására lenne szükség – a kerület egyik fontos központja, a MOM Park is ilyen barnamezőn zajló beruházás keretében jött létre 2001-ben. Az egyik legjelentősebb jövőbeli fejlesztési terület lehet ebben az értelemben is a Déli pályaudvar az I. és a XII. kerület határában.
– Ismét napirenden van a Kelenföldi és a Nyugati pályaudvar felszín alatti összekötésének terve: ha egyszer elkészül a vasúti alagút, megszüntethető lesz a Déli pályaudvar. Milyen funkciókra lenne szükség a helyén?
– A helyszín leginkább vegyes, munkahelyi, lakóhelyi és zöld területi funkció kialakítására alkalmas. Alaptalan az a félelem, hogy ott egy nagy kereskedelmi beruházás valósul meg, a közelben működő bevásárlóközpontok ugyanis bőven kielégítik a keresletet. A Déli pályaudvar átalakítása vagy megszüntetése régóta időszerű kérdés, mert bár közlekedésileg fontos a szerepe, jelenlegi állapotában gazdasági, társadalmi és térszerkezeti szempontból is negatív hatású. Meg kell jegyezni, hogy amennyiben a Déli helyén új városrész épül, a tömegközlekedési kapacitásokat is bővíteni kell majd, az Alkotás utcai villamosjáratok ugyanis csúcsidőszakokban már most is a teljesítőképességük határán vannak.
– Az alapvetően jó hír, hogy sokan használják a tömegközlekedést…
– Igen jelentős a tömegközlekedők aránya: a megkérdezett XII. kerületiek közel kétharmada használja – akár más közlekedési móddal kombinálva – a közösségi közlekedési eszközöket. Ez az arány még a gyakran követendő példaként emlegetett Bécshez képest is magasabb. A tömegközlekedés színvonalát azonban folyamatosan fejleszteni kell, hogy versenyképes maradhasson az autókkal szemben, amelyek száma évről évre növekszik. Vizsgálataink szerint a gépkocsik száma majdnem kétszer annyi, mint amennyi a hivatalos statisztikákból kitűnik (a kérdezettek 53%-ának van autója), az itt használt járművek jelentős része ugyanis nem XII. kerületi címre van bejelentve. Az autók egyre gyarapodó száma miatt a parkolási gondok is súlyosbodnak. Ez is az oka annak, hogy a gépjárművel közlekedők nem a hegyvidéki üzletekben vásárolnak, hanem például Budaörse mennek, mert ott könnyebben meg tudnak állni. Annak érdekében, hogy vonzóbbá váljanak a helyi üzletek, szolgáltatók, a városrészi alközpontok – a Böszörményi út, vagy a Maros utca és környéke –, alternatívát kellene kínálni a lakók számára autóik hosszabb idejű tárolására a közelben. Ezzel együtt az üzletek környezetében érdemes lenne rövid idejű várakozási lehetőséget biztosítani.
z.
Másfél évig tartott a kutatás
A kutatás a Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ munkatársai, a Budapesti Corvinus Egyetem és az ELTE oktatói, hallgatói, továbbá a közlekedéssel foglalkozó Mobilissimus Kft. és az ingatlanpiaci folyamatokat vizsgáló ELTINGA Kutatóközpont közreműködésével készült 2019 tavaszától 2020 őszéig. 2020 első felében – a koronavírushoz kötődő lezárások miatt két ütemben – közel 2300 fős, a kerületet nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely szempontjából reprezentatívan bemutató kérdőíves adatfelvétel történt. Emellett számos egyéni és csoportinterjú, valamint hét fókuszcsoportos beszélgetés zajlott a városrész ismerőivel, önkormányzati és kerülethez kötődő szakértőkkel: ingatlanpiaci szereplőkkel, urbanistákkal, várostervezőkkel, közlekedési szakértőkkel, továbbá helyi vállalkozókkal, magánszemélyekkel és a civil társadalom képviselőivel. Terepbejárásokat is végeztek a kutatók, több tudományterület eszközeinek felhasználásával szisztematikusan felmérték a kerület tíz kiválasztott alközpontját és a zártsorú beépítésű területeket. A tanulmány közérthető összefoglalója hamarosan elérhető lesz a Hegyvidéki Önkormányzat honlapján.