Az év fái Magyarországon és Európában
Hagyomány, hogy bemutatjuk az év fáit a Hegyvidék hasábjain, ezzel támogatva a kezdeményezők legalapvetőbb célját: a kiválasztott fajok vagy egyedek megismertetését. Az is egyfajta szokás, hogy megpróbálunk lépést tartani a hasonló szavazások számának növekedésével, így évről évre egyre több korábban ismeretlen növényről eshet szó lapunkban.
Az év fája Magyarországon
Itthon az Ökotárs Alapítvány szervezi a szavazást az év fájára. A versenyre 2020-ban 38 jelölés érkezett, ezek közül szakmai alapon választották ki a 10 döntős fát. Utána már a nagyközönségen volt a sor, amely a mélykúti júdásfát jelölte meg győztesnek.
A húszezer szavazatot elnyerő növény a dicsőség mellett egy speciális erdészeti egészségmegőrző kezelési csomagot is „kapott”, hogy az eredendően délszaki fa még hosszú ideig zöldellhessen a környékbeliek örömére. A település középpontjában, a templomdombon álló 250 éves példányt ferences szerzetesek ültették, amikor a templom elkészült. Azért erre a fára esett a választásuk, mert a törzsön nyíló virágok Krisztus vércseppjeinek szimbólumai, a terméseket pedig júdáspénznek nevezi a népnyelv.
A verseny második helyezettje és különdíjasa a debreceni Déri téri kocsányos tölgy lett. A Hős Fa címet a balatonszemesi Bagolyvári Promenád fái kapták. Ebbe a kategóriába olyan fák kerülhetnek, amiknek leromlott az egészségi állapota, és a környékbeli közösségek aktív részvételével zajlanak a megmentésüket célzó erőfeszítések.
A hazai év fája automatikusan részt vesz a jövő évi európai év fája választáson.
Az év fája Európában
Tíz évvel ezelőtt a cseh nemzeti verseny lépett nemzetközi szintre, és adta az európai év fája választás alapját. Eleinte öt ország csatlakozott – köztük hazánk –, azóta a résztvevők száma tizenhétre emelkedett.
A magyar jelöltek eddig igen jól teljesítettek, négyszer választotta őket az év fájának a közönség: 2012-ben a felsőmocsoládi öreg hárs, a következő évben az egri keleti platánfa, 2016-ban a bátaszéki, legalább 300 éves tölgy, tavaly pedig a pécsi havi-hegyi mandulafa nyert. Mindig az év elején alakul ki az eredmény, így a 2021-es év fáját még nem ismerjük.
A tavalyi győztes egy csehországi erdei fenyő lett, amely a hatásos „elárasztott falu őre” nevet kapta. A 350 évesnek tartott növény egy sziklákból emelt keskeny gáton áll, egy tó közepén, az egykori falu felett, amelyet elöntött a Vír patak. A legenda szerint a fa tövében gyakran pihen az ördög, hegedűje hangja ilyenkor messzire száll. A racionálisabban gondolkodók szerint, persze, csak a völgyben fújó szél zúgását hallani, de 47 000 szavazót azért meggyőzött a történet, nekik köszönhetjük, hogy megismertük ezt az öreg fenyőt.
A kezdeményezés eredményeképpen egy évtized alatt 1100 fát neveztek a versenyre, és több mint 3,3 millió szavazat érkezett rájuk. A szavazók biztosan fontosnak tartják természeti környezetüket, és tesznek is annak megóvásáért.
Az év fafaja
Az Országos Erdészeti Egyesület által megválasztott év fáját az előzőektől megkülönböztetésül nevezhetjük az év fafajának. A szakmai zsűri közreműködésével jelölt növényekkel nem egy-egy kivételes példányra, hanem egy védelemre, figyelemre érdemes fafajra hívja fel a figyelmet az egyesület.
Az év végén rendezett online szavazás eredményeként a 2021-es év fafaja a lisztes berkenye lesz, a kecskefűzt és a fehér nyarat megelőzve. Az Európában mindenütt megtalálható, alacsony, lombhullató fa Magyarországon viszonylagos ritkasága miatt védett, természetvédelmi értéke 10 000 forint.
Bár sokan ismerik a berkenye szőrös leveleit és fürtökben érő piros bogyóit, a lisztes berkenye meghatározása mégsem könnyű, mert nagyon sok alakban jelenik meg a természetben, és legalább negyven rokon fajjal alkothat hibrideket. Ebből a sokféleségből kiválasztani a Sorbus aria névre keresztelt fajt még a botanikusoknak is erőfeszítést jelent. Legjobban tesszük hát, ha a védelmet minden berkenyére kiterjesztjük!
A meszes talajon is szépen fejlődő fa a XII. kerület kertjeiben, bozótosaiban is megtalálja életfeltételeit. A májusban nyíló krémsárga virágok vonzzák a rovarokat, a belőlük érő skarlátvörös bogyók pedig a madarak kedvelt csemegéi.
B. I.