Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

„Én biztosan nem fogok visszalépni”

A 2022-es országgyűlési választáson induló hegyvidéki jelöltek száma kettőre bővült. Fürjes Balázs, a Fidesz–KDNP politikusa után Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke és önkormányzati képviselője is bejelentette részvételét. Mit szeretne elérni a viccpártként egyre kevésbé jellemezhető politikai szervezet? Miért nem akarnak részt venni az előválasztásban? Valódi ígéretek nélkül mit tudnak ajánlani a választópolgároknak? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre adott válaszokat lapunknak a „kétfarkúak” XII. kerületi képviselőjelöltje.

  • Úgy tűnik, a viccpárt egyre inkább komoly párttá fejlődik. Nem veszítik el így az önazonosságukat?
  • Sokáig nagyon kevesen foglalkoztunk a párttal – egy-két haverral, vagy aki épp a barátnőm volt, vagy akivel egy albérletben laktam. De látszott az igény, hogy csomóan szeretnének bekapcsolódni. 2016-ban kezdtünk nyilvános klubokat tartani, először Budapesten, majd szerte az országban. Akkoriban alakult át a párt, addig egyértelműen viccpárt voltunk. Megpróbáltunk lehetőséget adni a hozzánk jelentkezőknek, hogy tudjanak valamit csinálni, ami nekik, a városuknak és az országnak is jó. Megkezdődtek a városfelújító akciók, a gerillakertészkedés. Balettcsoport és túracsoport alakult, van továbbá a környezetvédelemmel foglalkozó „zöldkutya” vonalunk, és szociális irányba is elindultunk. Ezért lett viszonylag tág a tevékenységünk, ami abszolút nem a hagyományos értelemben vett politikát jelenti. Nem látom értelmét annak, hogy mi is a jövőre vonatkozó feltételes módú kijelentéseket tegyünk, mert mindenki azt mond, amit akar, és nem nagyon van következménye, ha valaki nem tartja be az ígéretét.En_biztosan_nem_fogok_visszalepni1
  • Ígéretek nélkül mégis mit tudnak ajánlani a választópolgároknak?
  • Úgy gondolom, hogy ha valaki meg akarja győzni a választókat, sokkal korrektebb, ha arról beszél, miket csinált, mert ebből lehet arra következtetni, mit tesz ezután. Fontos célunk, hogy az aktív állampolgárokat mozgósítsuk, azokat, akik nemcsak észreveszik a problémát, hanem szívesen részt is vesznek a megoldásban. Mi azokkal a dolgokkal igyekszünk foglalkozni, amikkel tudunk is valamit kezdeni. Elmondhatnám naponta, mit gondolok az adórendszerről, de ettől még nem fog történni semmi. Ennél tényleg több értelme van egy padot lefesteni, mert akkor legalább történt valami.
  • Mit szeretnének elérni parlamenti képviselőként?
  • A parlament nagyobb nyilvánosságot jelent, egy parlamenti képviselő szava a sajtó felé jóval erősebb üzenetet hordoz. Azt szeretném csinálni, amit most, és ha ez nagyobb nyilvánossággal társulhat, az emberekre is nagyobb hatással lehet.
  • A nyilatkozatai szerint kormányváltást szeretne, a baloldali összefogásban viszont nem kíván részt venni. Miért tartja problémásnak az előválasztásban való részvételt?
  • Tizenöt éve ugyanazt gondoljuk erről a kérdésről: nem igazán létezik olyan párt Magyarországon, amellyel szeretnénk összefogni egy választáson, mind a tetteik, mind a szereplőik miatt. Az előválasztáson a feltételek miatt nem tudunk részt venni. Ha én szeretnék elindulni ezen, el kellene döntenem, melyik párt frakciójába ülök majd be, de a Kutya Pártot nem mondhatnám. Mi tehát külön indulunk a választáson.
  • Az előválasztás a jelöltek versenyéről szól. Ezzel mi a gondja?
  • Jó gondolat volt, hogy az emberek válasszák ki a baloldali összefogás jelöltjét. Ám az, hogy most összeáll a DK és a Jobbik, és kölcsönösen visszalépnek egymás jelöltjei javára, szembemegy az előválasztás szellemiségével, hiszen éppen az lett volna a lényeg, hogy az emberek döntsék el, kit akarnak jelöltnek. Így nem feltétlenül az nyer, akire a választópolgárok szívesen szavaznának, másrészt pedig a civil szereplők teljesen ki vannak szorítva. Ha két-három párt támogat egy jelöltet, rendkívül kicsi az esélye egy pártonkívülinek.
  • Nem állhat elő olyan helyzet, hogy a baloldali jelölt javára visszalépnek?
  • Sehol az országban nem tervezünk ilyesmit, én biztosan nem fogok visszalépni. Ha lenne egy olyan ellenzéki jelölt, aki éveken át érdemi munkát végzett volna, elgondolkodnék ezen, de jelenleg nem látok ilyet ebben a kerületben. Bármilyen rossz véleménnyel is vagyok a kormányról, nem azért csináltam pártot, hogy ezt az ellenzéket hatalomra segítsem. Egy ilyen kormányzás után nagyon béna az ellenzék, ha nem tudja megnyerni a választást, függetlenül attól, mekkorák az erőforrásai.
  • Jó vagy rossz a viszonya a baloldali pártok képviselőivel?
  • Nem nagyon van kapcsolat.
  • Mi a véleménye a kerületi ellenzék munkájáról?
  • Balla Juditot (aki a zöld bizottság külsős, párton kívüli tagja – a szerk.) leszámítva nem látok semmilyen komolyabb ellenzéki tevékenységet. Ez is az oka annak, hogy relatíve népszerű a Fidesz a XII. kerületben, az ellenzéki képviselők ugyanis nem mennek utána az ügyeknek. Egy képviselőnek nem csak az a dolga, hogy a testületi ülésen részt vegyen, hozzászóljon, és szavazzon. Meg kell nézni a szerződéseket, közbeszerzéseket, illetve rengeteg lakossági ügy van, amiben elkel a segítség.En_biztosan_nem_fogok_visszalepni2
  • Egy országossá váló párt társelnökeként hogyan tud időt szakítani a kerületi ügyekre?
  • Akkor tudtam a legtöbbet foglalkozni a kerülettel, amikor a vírus miatt nagyjából leállt az országos tevékenységünk. Mi is bevásároltunk és gyógyszert vittünk az időseknek, nagyjából háromszáz-négyszáz embernek intéztük ezt. Ekkor kezdtem el jobban megnézni a kerület szerződéseit is, és utána már kevésbé volt jó véleményem az önkormányzatról. Az látszik ebben a kerületben is, hogy rendre ugyanazok a cégek nyerik a közbeszerzéseket. Sőt, létezik egy cég, az Archibona Kft., amely mögött nagyon nehéz mást látni, mintsem hogy azért jött létre, hogy megnyerje a kerület közbeszerzéseit, hiszen amint megalakult, elkezdte itt nyerni a közbeszerzéseket, és eddigi bevételének jelentős része a XII. kerülettől származik.
  • A Közbeszerzési Döntőbizottság egyetlen egy esetben sem hozott olyan határozatot, ami szabálytalanságot tárt volna fel a Hegyvidéken.
  • Azt állítom, hogy ami most van, az nem verseny.
  • A közbeszerzéseken túl mi az, amit másképp csinálna a kerületben?
  • Ebben a kerületben sok olyan rész található, ahol százötven évvel ezelőtt mezőgazdasági terület volt, szőlőt termesztettek, de mára visszaerdősödtek, hivatalosan azonban mégsem erdők. Ezek között vannak önkormányzati területek is, és nyilván döntés kérdése, hogy ezeket meghagyjuk-e nem hivatalos erdőnek, vagy mivel beépíthetők, értékesítjük. Az önkormányzat rendre ez utóbbi lehetőséget választja. A Normafánál bármiféle fejlesztést problémásnak tartok. A Normafának egy nagy baja van: az, hogy mindenki oda megy. Bármit építünk, legyen az akármilyen kicsi lombkorona-tanösvény, látogatóközpont, hóágyú, még több embert vonz majd oda. Annyi hely van a kerületben, ahol ezeket meg lehetett volna valósítani. Ugyanígy szürreális, hogy a XII. kerületi önkormányzat ügyetlenebbül értékesíti az ingatlanjait, mint random Marika néni, aki felteszi azokra az ingatlanos oldalakra, amiket néznek, akik ingatlanokat szeretnének vásárolni. A XII. kerület ilyet nem tesz, hanem a weboldalán, egy licithirdetések menüpont alatt lehet megnézni ezeket általában két hétig. Illetve ott sem tudod megnézni, hanem be kell menned a Böszörményi útra, ahol 50 000 Ft + áfáért tudhatod meg a részleteket. (A legtöbb budapesti kerületben ugyanez az eljárás, és lapunk is minden esetben megjelenteti ezeket a pályázati felhívásokat – a szerk.) Ennek azért lehet köze ahhoz, hogy az elmúlt kilenc nagyobb értékű ingatlanértékesítésnél kettőnél érkezett legalább két ajánlat, hétnél pedig egyetlen egy szereplő tett ajánlatot. És itt van például a civil szervezetek támogatása, egy 2014-es rendelet alapján évi 50 milliót oszt ki az önkormányzat, csak éppen elfelejtettek bárkinek is szólni róla. (A civil szervezetek közösségfejlesztő programjainak támogatására minden évben kiírt 10 milliós keretösszegű pályázat ebben a lapszámunkban jelenik meg, az 5. oldalon olvasható. Az egyházi szervezeteknek és a cserkészcsapatoknak nyújtott támogatás rendszere évek óta változatlan – a szerk.)
  • Milyen reményekkel indul neki a 2022-es országgyűlési választásnak?
  • A legutóbbi önkormányzati választáson itt, a Hegyvidéken átlagosan 13% körüli eredményt ért el a Kutya Párt – ez jóval magasabb volt, mint amire a mérések alapján számítani lehetett. Ez volt az első olyan választás, ahol összefogott az ellenzék, és számomra meglepő módon nem szavaztak ránk kevesebben. A két évvel ezelőtti eredmények optimizmusra adnak okot a jövő évi választással kapcsolatban.
  • Végezetül engedjen meg egy személyes kérdést! Mit szóltak a szülei az eddigi politikai tevékenységéhez?
  • - Nem igazán foglalkoztak politikával a szüleim. Édesanyám mindig is liberális szellemiségű ember volt, apukám pedig konzervatív, aki egy vallásos kórusban énekel. Anyu, aki pár éve sajnos már nem él, mindig támogatta a kutyapártos tevékenységemet. Édesapám eleinte kifejezetten ellenezte, de inkább azért, mert féltett a politikától. Az előző választás volt az első, amikor már ránk szavazott. Ritkán találkozunk, igyekszem vele nem beszélgetni a politikáról, mert sok mindenben nem nagyon értünk egyet. Az MSZP-ről például ugyanazt gondoljuk, de a kormányzati dolgokról nem szoktunk vitatkozni, mert felesleges. Eleve nem szeretek politikáról vitatkozni, veszekedni, nem akarom személyesen vagy Facebook-kommentekben meggyőzni az embereket. Nem haragszom senkire azért, amit gondol. Tizenöt éve még én is másképp gondolkodtam, amikor egy ellenzéki jelöltre szavaztam.

n.

 

A 2022-es országgyűlési választáson a XII. kerületben induló, hivatalosan bejelentett további képviselőjelölteket későbbi lapszámainkban mutatjuk be.