Óvjuk a gyerekeket a leégéstől!

„Egy kis bőrpír, esetleg hámlás nem lehet olyan nagy gond, majd bekenjük valamivel a gyereket” – sajnos még mindig sokan gondolják így, tévesen, mivel ezzel éppen legféltettebb kincsük egészségét veszélyeztetik. Mert bár a bőr valóban sok mindent kibír, legnagyobb ellenségével, a káros UV-sugárzással szemben nincs kellőképpen felvértezve. Igaz ugyan, hogy a napfény hatására melanint termel – ilyenkor barnulunk –, de ez a festékanyag sem mindenható. Egy bizonyos határig védelmet biztosít, azonban a túlzott napozással szemben kevésnek bizonyulhat. Ráadásul jelentős mértékben genetikailag meghatározott a bőr viselkedése, ezért fordulhat elő, hogy van, aki azonnal leég a napon, míg mások egyenletesen barnulnak.
Létezik tehát örökletes faktor, azonban mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy a napon való játék ne feltétlenül legyen veszélyforrás. A legfontosabb, hogy mindig kenjük be valamilyen napvédő készítménnyel a gyerek fedetlen testrészeit, és ezt magunkon se mulasszuk el megtenni.
Ellenőrizzük, hogy a naptej vagy napolaj milyen faktorú, és a várható UV-terhelést figyelembe véve ennek megfelelően válasszunk. Ha a fényvédő nélkül 10 perc alatt égünk le, egy 15-ös faktorú krémmel ez az idő 150 percre nő. Fontos tudni, hogy a faktorszám, azaz az SPF (Sun Protector Factor) csak az UV-B-sugárzásra vonatkozik. Mindenképpen olyan készítmény mellett döntsünk, amin szerepel az „UV-A” felirat is, így tudhatjuk gyermekünket a legnagyobb biztonságban.
Ne feledjük azt sem, hogy a napvédők hatása általában nem 24 órás, sőt, a nem vízálló fajták akár az izzadással is leoldódhatnak, éppen ezért kell ezekkel ismételten bekenni a bőrt! Az ajkak védelmére külön is ügyeljünk, és ugyanez igaz a szem körüli területekre. Lehetőleg napszemüveg is legyen a gyerekeken.
A napon eltöltött időt azonban nem csak a napvédő milyensége határozza meg. Gondolni kell az úgynevezett UV-indexre is, ami az adott napon az ultraibolya-sugárzás maximális erejét és ezzel a leégés veszélyét mutatja 1–20-ig terjedő skálán. Amikor az érték 3 alatti, nincs szükség különösebb óvintézkedésre, ám az érzékeny bőrűek és a csecsemők még ekkor se legyenek egy óránál hosszabb ideig a napon. 3–5 közötti érték esetén sapka és napszemüveg ajánlott, a napozás gyerekeknél legfeljebb 20-25 perc lehet. Negyedórára csökken a megengedett napozási idő 5 és 7 közötti UV-indexnél, de ez is csak akkor, ha használunk valamilyen napvédő terméket. 8-as indexnél 11 és 15 óra között inkább ne engedjük napra a gyerekeket, és ez fokozottan igaz a magasabb sugárzási szinteknél. Ha vízen vagy vízparton tartózkodunk, a felsorolt napozási időket nyugodtan felezhetjük.
A túl nagy napterhelés hatására megnő a DNS-t károsító szabad gyökök mennyisége. Az immunrendszer egy ideig képes ellensúlyozni ezt, amikor azonban a szabad gyökök mennyisége túllépi a kritikus határt, felgyorsul a bőr öregedése, és fokozódhat a rákos sejtek kialakulása. Ez utóbbi lassú folyamat, ezért is mondják, hogy a bőr nem felejt: a gyerekkori leégések árát évtizedekkel később fizetjük meg. A legveszélyesebb rosszindulatú bőrdaganat a melanóma, amely gyorsan hoz létre áttéteket. A többnyire sötét színű, szabálytalan alakú, aszimmetrikus elváltozás kialakulása visszavezethető a fokozott UV-sugárzásra.
A káros napsütés elleni védekezésben sokat segíthet a megfelelő étkezés. Javasolt a magas béta-karotin-, likopin-, E- és C-vitamin-tartalmú, valamint más antioxidánsokban gazdag élelmiszerek gyakoribb fogyasztása.
Ha a gyerek nem szívesen eszik sárgarépát (ebből 30 gramm fedezi a napi szükséges A-vitamin mennyiségét), vagy spenótot, akkor próbálkozhatunk a sárga- és görögdinnyével, a paradicsommal, miként a bőrvédelem szempontjából hasznosak a tej, a tojás, a paprika, a sárgabarack, a sütőtök, a mangó, a citrusfélék, a piros gyümölcsök vagy éppen az olajos magvak is. A helyes táplálkozás mellett nem szabad elfelejtkezni a folyamatos folyadékbevitelről sem, ami 2,5-3 liter vizet jelent naponta.

MM.