Egyre több a hulladék a hegyvidéki erdőkben

• Illegális szemétlerakás? Itt a szomszédságunkban?
• Szerettük volna, hogy sose kelljen ezzel a környezeti terheléssel foglalkoznunk, de nem kerülhetjük ki a kérdést. Sajnos a hagyományosan zöld kerületünk üresen álló telkei, parkjai, erdei is célponttá váltak. Egyre több az illegálisan lerakott szemét!
• Hogyan jut a Hegyvidéki Zöld Iroda tudtára, ha valahol egy új szemétdomb keletkezik?
• Tavasszal már napi szinten kaptuk a zoldpont@hegyvidek.hu címre érkező lakossági bejelentéseket. Azóta, hogy a növények kilombosodtak, jóval ritkábban csörren meg a telefon, vagy jelez az e-mail, ami nem jelenti azt, hogy sokkal kevesebb a friss szemétkupac – egyszerűen csak kevésbé látszik. A gyakran reális aggodalommal kísért lakossági bejelentések mellett mi is járjuk a kerületet, ismerjük a legproblémásabb pontokat, így ez is egy információforrás.
• Milyen jellegű szemét kerül a hegyvidéki közterületekre?
• Alapvetően három kategóriát szoktunk megkülönböztetni: a kommunális és építési hulladékot, a szelektív szigetek körüli szemetet és a zöldhulladékot.
• Vegyük sorra – kezdjük azzal a csoporttal, amelyik a legjelentősebb fejtörést okozza!
• A kommunális és építési hulladék általában az erdőkben jelenik meg. Nem egy teherautóról leborított kupacot kell elképzelni, hanem több száz négyzetméteren szétszórt, szétszóródott szemetet, amiben a legkülönbözőbb komponensek bukkannak fel, gyakran veszélyes hulladék is. A szemét láttán okkal feltételezhetjük, hogy a járvány alatt otthon elvégzett felújítási munkák eredménye, vagy az elmaradó lomtalanítás anyaga az, ami a természetbe kerül.
• Környezetvédelmi szempontból áldás a szelektív gyűjtés, de ezek szerint kicsit átok is?
• Legalábbis a konténerek körül felhalmozódó vegyes szemét. Volt a kerületben olyan sziget, amit meg kellett szüntetni, akkora rendetlenség állandósult körülötte. Ebben a témában egyébként a kerület csak a partvonalról segít, mert az üzemeltetés és a rendben tartás fővárosi hatáskör. Mi az erőnkhöz és költségvetésünkhöz mérten segítünk be a takarításba és az ellenőrzésbe, hiszen ezzel végső soron a kerületi lakosok érdekét szolgáljuk, még ha nem is a mi feladatunk lenne.
• Zöldhulladék. Hulladék egyáltalán, vagy érték?
• Évek óta ösztönözzük a lakosságot a kerti hulladék helyben történő komposztálására. Eddig nagyjából 3500 komposztálókeretet osztottunk ki, és folyamatosan biztosítjuk az ágaprítási szolgáltatást is. Ennek ellenére a parkokat, erdőket folyamatosan „gazdagítja” a levágott fű, a lemetszett ág. Ebben a kategóriában nem mentegetőzhetünk azzal, hogy a kerületen kívülről érkezik a szemét!
• Sokan valószínűleg azt gondolják, hogy a kivágott tuja, vagy az őszi levélhalmok nem tesznek kárt a természetben.
• Meglehet, de sajnos a kidobált zöldhulladék – amellett, hogy esztétikailag nagyon csúnya – befolyásolja a környezete talajadottságait, növényzetét is. Például rengeteg kerti gyommag kerül az erdőkbe, és a komposztálódó hulladék annyi tápanyagot tár fel, ami olyan fajok elszaporodását okozza, mint a csalán. Mindezek a hatások folyamatosan degradálják a természeti környezetet, versenyre kényszerítik, vagy kiszorítják az őshonos vegetációt.
• Az önkormányzat mit tud tenni az illegális szemétlerakás ellen?
• Az idén – mivel a lomtalanítást követően elmaradt – mi szerveztük a lakossági veszélyeshulladék-gyűjtést. Ezenkívül az önkormányzat döntést hozott egy munkacsoport létrehozásáról. Talán a probléma súlyosságát is szemlélteti, hogy egy négy-öt fős csapat napi nyolc órában kezdte meg a szemét összegyűjtését. Első lépésben az önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő erdőket, közterületeket szeretnénk megtisztítani, de a csoportot fenntartjuk mindaddig, amíg van mit szedni. Természetesen az összegyűjtött szemét elszállításáról és semlegesítéséről is gondoskodunk.
• Miben segíthet a lakosság?
• A bejelentések mellett korábban sok kerületi baráti társaság és család jelentkezett, hogy részt venne a hulladékmentesítésben. Nekik mindig segítettünk kesztyűkkel, zsákokkal, szállítással. Az idén tavasszal is volt nyolc-tíz önkéntes szemétszedési akció, de azt tapasztaltuk, hogy sok esetben nem kerületi csapat jött. Pedig a nehézkes kézimunkával járó szemétszedésben valós előrelépést jelent minden civil kezdeményezés. Erre buzdítanám a kerületieket, hogy a korábbi lendületet visszanyerve segítsenek megtisztítani erdeinket, lakókörnyezetünket.
• A már lerakott hulladékkal mást már nem lehet tenni, de a megelőzésnek milyen lehetőségei mutatkoznak?
• Elengedhetetlen a szemléletformálás is – aminek fontos része például a Hegyvidék lapban megjelenő figyelemfelkeltés. A járvány előtt, amíg lehetőségünk volt erre, lakosoknak, közös képviselőknek, iskolásoknak is tartottunk előadásokat, vetélkedőket szerveztünk diákoknak, hogy a következő generáció számára már magától értetődő legyen mindenféle hulladék felelős gyűjtése, kezelése. Örömteli például, hogy több gimnazista is jelentkezett, és a családjával végzett közhasznú szemétszedést, ami a kötelező iskolai önkéntes munka egy remek formája. Amellett, hogy hálásak vagyunk nekik, természetesen segítünk a papírmunkában is, hogy az iskolának igazolni tudják a munkavégzésüket.
• Mikor felejthetjük el az „illegális szemétlerakás a Hegyvidéken” szókapcsolatot?
• Szeretném hinni, hogy az erőfeszítéseink eredményre vezetnek, és sikerül felszámolni a gócpontokat. Ebben segíthet a térfigyelő kamerarendszer bővítése is, de a legfontosabb a lakosság együttműködése. Egy tiszta, egészséges erdőben lerakni a szemetet más, mint egy szemétdomb mellé borítani egy másikat. Ha a kerületi erdőket megtisztítjuk, reméljük, kevesebb lesz az új szemét, amivel mi is könnyebben megküzdünk majd. Ez mindannyiunk közös érdeke!

(Barta)