Egy korty Kovid inka – a „metsző grafikus” ünnepi tárlata

• A Galéria 12 Egyesület elnökétől, Borza Teréztől tudom, hogy ön már korábban készült erre a kiállításra, mivel az idén lesz 80 éves. A Galéria 12 Kávézó és Borbár pedig az ön munkáit bemutatva ünnepli az újranyitást, aminek alkalmából ismét személyesen találkozhatnak a hegyvidéki alkotóművészek is. Borozgatós képei láttán végre felszabadulhatunk egy kicsit a hosszú bezártság után. Kérem, meséljen, hogyan állt össze az anyag!
• Az év elején felkértem Feledy Balázst, hogy „nyissa ki” a kiállítást, azt írtam a levelemben, hogy legyen ez egy koccintás elhalt barátaink emlékére. Köztük van Jankovics Marcell, akinek a halálhíre nagyon friss. Még küldtem neki meghívót is… Sok könyvet dedikált nekem, például A fa mitológiáját, amelyben a Piéta című képemen látható görög keresztet találtam. Tulajdonképpen valami faragás, Cipruson árulják turistáknak, amit ő lerajzolt, de hogy eredetileg mekkora, arról nem ír. Meg akartam tőle kérdezni… Kérdéses, hogy amikor a művész összefaragta a testet, nem tudta, mit csináljon, vagy már lekopott. Itt van egy kidudorodás, de mivel hosszú a nyakuk, nem tiszta, hogy az alaknak a melle vagy a keze van fölül – ezt szerettem volna megbeszélni Jankoviccsal. A lényeg az, hogy én aztán készítettem belőle egy Pietát. A Piéta sajnálatot jelent, a képen a görög kereszt alatt egy elmenő alak látható – így távoztak el a barátaink. A görög keresztből csináltam egy Jézust és egy Máriát. Ezzel a tárggyal kapcsolatban az érdekesség az, hogy az eredetije Krisztus előtt 3000 évvel készült.
• A mostani kiállításon a metszeteit, a rajzzal, tussal, színezéssel megdolgozott műveit nézhetjük végig.
• Régebbi munkákból válogattam, de van új is. Itt ez, például, az eucharisztika tárgyait ábrázolja, az elmúlt hetekben készült Ferenc pápának, aki a szeptemberi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra érkezik Budapestre. A kiállítás címadó darabja pedig a Koronavírus a kétszárnyas kapu előtt című metszet. A pápai kapu állítólag a versailles-i kapu másolata, ez az alak a Kovid, ő áll a kapu előtt egy demizsonnal – erre az alkalomra készülve, egy koccintásra… Mivel a Kovid elől mindenki bezárkózott, megcsináltam a pápai kaput – és a kapuk előtt ki áll a járvány idején? A Koronavírus! Ezzel riogattuk egymást. Tekintettel arra, hogy borozóban vagyunk, ezen a képen demizson van, a többi képen pedig homokórával ábrázoltam a figurát.

  Szt. György a sárkányával

• Két szárnyas is van a kétszárnyas kapun.
• Az egyik egy denevér. Szegényekre ráfogták, hogy ők terjesztik a vírust, tehát ott van a denevér. A másik pedig varjú vagy holló mint halálmadár, ami egyébként teljesen igazságtalan a hollóval kapcsolatban. Erről tudnék mesélni.
• Munkái feladják a leckét műveltségből. A Tatjatiti levele Anegihotephez az egyiptomi kultúrát idézi. Hogyan olvassuk ezt a képet?
• Tud oroszul?
• Tanultam.
• Akkor figyeljen: „Én írok levelet magának – / kell több? Nem mond ez eleget?”
• Puskin, Tatjána levele Anyeginhez.
• Igen! Tatjatiti Tatjána, Anegihotep meg Anyegin.

  Tatjatiti levele Anegihotephez

• Ezek a jelek olyanok, mint a hieroglifák, mégsem azok…
• A hieroglifákat kellett alakítanom, módosítanom a szöveghez, de az erotikus rajzok az akkori egyiptomi nyilvános házakban lévő oktatóképek alapján készültek. Érdekelt, hogyan írták volna meg Egyiptomban ezt a levelet. A nőalakok különböző ábrázolások, ide az írnok szobra beszorult, de az illett a szöveghez. A levél folytatódik tovább, majd annál a résznél, hogy „Miért jött el?”, egyre erotikusabb képek kapcsolódnak hozzá.

  Patika

• A színes nyomatos kiállításmeghívó önre jellemző módon nagyon vidám; kézírással írt rá egy kedves kis invitáló versikét. Shakespeare-parafrázissal indít, ugyanakkor van benne egy cseppnyi Villon is.
• Ja, igen, az csak egy humoros vers.
• Miért fontos az ön számára a humor?
• Nem tudom, hogy humornak nevezzük, vagy groteszknek, szatírának, vagy furcsának – ilyen vagyok!

  Bábel

*

A kiállítás megnyitóján Feledy Balázs művészeti író szakmai bevezetőjében elmesélte, hogy nemrég írt egy tanulmányt Vén Zoltánról A metsző grafikus címmel. Ez kifejezi egyrészt azt, hogy fantasztikusan metsz, de benne van metsző világértelmezése is. Mint elemezte, Vén nemcsak grafikusművész, életművész is, ám ennél még fontosabb, hogy művelődéstörténész, költő, író, mitológiakutató, „összművészeti jelenség”. A válogatás különlegessége, hogy a munkák többsége az iváshoz, az alkoholhoz kapcsolódik, de vannak köztük olyanok is, amiket már többször láttunk, mégsem ugyanazok, mert alkotójuk időről időre hozzányúl régi tollrajzaihoz, nyomataihoz.
Egyszerre öröm és bánat is ez az összejövetel – tért ki Feledy Balázs a közelmúltban elhunyt művészekre. Megemlített néhány nevet, akiknek fájó hiánya mindnyájunk számára rendkívül megrázó: Gyulai Líviusz grafikus, Szőcs Géza költő, kultúrpolitikus, Katona Kata ötvösművész, szobrász. Ugyan nem a koronavírus miatt, de a napokban távozott közülünk Jankovics Marcell is, aki így dedikálta az egyik könyvét Vén Zoltánnak: „A legifjabb vénnek, kedvenc grafikusomnak, sok szeretettel ajánlom, Jankovics Marcell.”
A magyar grafika hatalmas ívét felvázolva szó esett a megnyitón a tízes–húszas–harmincas évek szülötteiről, megemlítve többek közt Reich, Kass, Feledy Gyula, Csohány Kálmán, Würtz Ádám, aztán Kondor Béla, Rékassy, Gyulai Líviusz nevét. Az 1941-es születésű Vén Zoltán életrajzából néhány sarkalatos, sokak által ismert sztori is felelevenedett. Például a pénzjegynyomdai évek, amiknek egy grafika miatt kirúgás lett a vége. Készített ugyanis egy 620 forintost, a hátoldalára egy alkimista műhely került, „hogyan lehet a szarból aranyat csinálni” címmel.
„Igazgatóm értette a viccet, úgyhogy ki is rúgott azonnal” – kommentálta a művész, aki ezek után elmenekült a bábszínházba, majd elindult az önálló pályája, aminek során eljutott az ex librishez. Jeles gyűjtői és tisztelői köre van, rendszeres kiállító a legkitűnőbb és legnagyobb magyar bemutatókon. A rézmetszet kiváló, elsőrangú mestere. Rendkívüli ismeretek jellemzik mind technikai, mind történelmi szempontból. Mindez nagyon erős figurális felfogásra építkezik, aminek alapvető forrása az egyiptomi, zsidó, keresztény kultúra tágassága, a Biblia, továbbá a magyar őstörténet – ahogy az alkotó mindezt összehozza, abszurd értelmezést nyer. Saját műveit ő tudja igazán megfejteni, egy-két kiállított munkájához fűzött is némi magyarázatot.
Vén Zoltán művészetében igen hangsúlyos a férfi-nő viszony, az erotika. Szó esett a Galéria 12-ben is látható A szép mesterségek kezdete című képről, amely vegyes technika, kőnyomat, tollrajz, rézmetszet egyben, és a talpra rajzolás titkát dolgozza fel. „Van rajta egy Ferenczy Istvántól idézett plasztika és egy indiai szobor, amely hennával a talpára rajzol” – mutatta be alkotását a művész, de hogy tulajdonképpen mit is rajzol ez a figura, azt nem tudjuk. Mint ahogyan azt sem, hogy Ferenczy távozó kedvese után néző pásztorlánykája mit rajzol a homokba.
Ehhez a témához Vén egy fiatalkori emlékét mesélte el, amikor barátaival betértek kávézni egy presszóba. „Két rettentő elegáns nő ült ott, csomagból öltöztek, ondolálva volt a hajuk, szóval gyönyörűek voltak, decensen viselkedtek. Néztük őket, és oda-odaszóltunk, milyen csinosak. Egy-egy jó bemondásunkat egy kis mosollyal értékelték. Mire a körünkben lévő jóképű, magas, fekete gyerek, felbátorodva, udvariasan átszólt a szőkének, hogy »olyan szívesen elvinném magát sétálni«. Erre a nő nem szólt semmit, csak kilépett a cipőjéből, keresztbe tette a lábát, felénk fordult – és a talpára rá volt írva, hogy 6000.” A metszeten ábrázolt piros talpon azonban különböző női és férfi figurák láthatók…Vén Zoltán 140 nyomatot és elemzéseket tartalmazó grafikai albuma is szóba került, amely Paradigma paradoxon parafrázis parakré címmel jelent meg néhány éve. A könyvben olvasható egy Cato-idézet: „Korán legyél vén, ha sokáig vén akarsz lenni.” „Azt gondolom, hogy Vén Zoltánra ez rendkívül igaz” – mondta zárásképpen Feledy Balázs, amihez a főszereplő hozzátett egy Cicerótól eredő mondást: „Nem találkoztam még olyan öreg emberrel, aki ne adott volna magának még egy-két évet.”
A koccintás előtt, meglepetésként, Czoma László, a keszthelyi Festetics-kastélymúzeum egykori igazgatója Vén Zoltán tíz évvel ezelőtti kerek születésnapjára költők versidézeteiből összerakott versét olvasta fel.

Oszlopos Simeon

Szepesi Dóra

A kiállítás június 30-ig látható, vasárnap kivételével mindennap 16.00–22.00 óráig. Cím: Galéria Kávézó és Borbár – XII., Hajnóczy József utca 21.