A harmadik hullám után is a Balaton a legnépszerűbb

„Alig fél év nyitvatartás után ért bennünket az első sokk, hogy be kell zárnunk. Újra kellett szervezni az életünket” – idézte fel a tavaly márciusi napokat Mészáros Andrea, a Hegyvidéki Ízlelő éttermet működtető Kék Madár Alapítvány ügyvezetője. Mint mondta, a fogyatékos kollégákat, mivel nagyon féltették őket, nem engedték dolgozni, csak a többiek mehettek be az étterembe. Velük kezdték el megszervezni a kiszállításokat.

Bár a tavaly nyári újranyitás utáni időszaktól nem vártak túl sokat, hiszen normális körülmények között a vendégek jelentős része ilyenkor elutazik, végül egészen sokan jöttek. Valószínűleg azért, mert az emberek nagy része még tartott az utazástól, illetve sokaknak elfogyott a szabadsága, mivel az óvodai, iskolai bezárások miatt tavasszal otthon kellett maradniuk gyermekeikkel.

A járvány második és harmadik hulláma felkészültebben érte az Ízlelőt, tekintve, hogy a kiszállítást már nem a nulláról kellett megszervezni. A csökkenő forgalom ellenére a fogyatékos kollégákat is behívták dolgozni heti két-három napra, elsősorban a saját érdekükben: megviselte őket a tétlenség, volt, aki súlyos depresszióba esett a munka nélkül töltött időszakban.

Mészáros Andrea szerint szerencsésnek mondhatják magukat, hiszen az elmúlt hónapokban munkahelyi étkezdeként működhettek, az önkormányzati dolgozók személyesen is hozzájuk jártak. Persze ők sem voltak sokan – lévén, hogy a hivatal nagy része otthonról dolgozott –, az étterem munkatársai számára azonban mentálisan sokat jelentett, hogy vendégekkel foglalkozhattak, ezáltal „megmaradt a normális élet illúziója”.

„Éreztük az emberek szeretetét, szolidaritását” – emelte ki az ügyvezető, és példaként hozta fel, hogy valaki egy alkalommal havi bérletet vett az egyik fogyatékos dolgozójuknak. Az éttermük iránti töretlen érdeklődést talán az mutatja leginkább, hogy a vendégek gyorsan visszatértek hozzájuk a nyitás után. Főleg a teraszra szeretnek kiülni az emberek, még azok is kint foglalnak helyet, akik amúgy bent is ehetnének védettségi igazolványuk bemutatásával.

*

„Nem volt még gond a védettségi igazolvány hiánya miatt?” – ezt már a néhány évvel ezelőtt a Legjobb Hegyvidéki Étterem címet elnyerő Makk VII üzletvezetőjétől kérdeztük. Danó József válaszából kiderült, hogy náluk eddig csak egyszer akadt probléma: egy vendég nehezen fogadta el, hogy oltási kártya nélkül csak a teraszon szolgálhatják ki. El kellett magyarázni neki, hogy ha a hely nem tartja be a járványügyi előírásokat, akár egy évre is bezárhatják azt.

Márpedig a Makk VII-nek is épp elég volt a járványidőszak alatti zárvatartás. A hosszúra nyúló kényszerszünetek miatt kilencből négy kollégát el kellett engedni, és a maradók sem kaphatták meg a teljes fizetésüket. Bár az idei nyitáskor fel tudtak venni két új embert, azért még mindig az átlagosnál alacsonyabb a forgalom.

„2019-hez képest most 30%-kal vagyunk lemaradva” – osztotta meg tapasztalatait az üzletvezető. Ezt leginkább azzal magyarázza, hogy a törzsközönség jelentős részét az idősebbek adják, akiknek többsége még mindig óvatos. A családi rendezvények is szinte teljesen elmaradtak: két-három éve még hetekkel előre helyet kellett foglalni a sok program miatt, most alig van ilyen.

Még ha nem is megy túl gyorsan a visszarázódás, a hagyományos, házias ételeivel változatlanul népszerű Makk VII készül rá, hogy újból nyüzsgés lesz náluk. Danó József elmondta, hogy különböző fejlesztésekbe kezdtek, korszerűsítették a konyhát, valamint több ütemben a teraszt és a belső tereket is felújítják.

 

*

Ugyancsak felújítással kezdte az idei évet a Larus Étterem és Rendezvényközpont. Horváth Boglárka, az értékesítési csapat tagja arról beszélt nekünk, hogy miután megszervezték a tavaly karácsonyi és szilveszteri sikeres kiszállítási akcióikat, januárban bezártak, hogy megújítsák éttermüket és rendezvényterüket. A munkálatokban minden dolgozó részt vett, még a szakácsok is barkácsszerszámokra cserélték fakanalaikat.

„Az éttermünkbe költözött a Gesztenyés kert” – fogalmazott a Larus munkatársa az egyik legszembetűnőbb változás, a belső terek „kizöldülése” kapcsán. Új elemként beltéri zöldfalat építettek, számtalan kaspós növényt helyeztek el, a teraszra pedig fűszernövényeket telepítettek.

Ha már a fűszereknél tartunk, érdemes megemlíteni, hogy az újranyitásra készülődve a Larus konyhájának koncepciója is átalakult. Két új séf, Déryné Lyáskó Zsuzsanna és Vass Antal Zoltán csatlakozott a csapathoz, akik a korábbi fine dining vonalat maguk mögött hagyva a bisztrók világa felé fordultak, és új étlappal, „közérthető”, de magas színvonalú ételekkel, hetente megújuló ebédmenüvel frissítették a kínálatot.

„Az újrakezdés első hétvégéje, amikor még csak a teraszokat lehetett megnyitni, telt házzal indult. Azóta minden hétvégén hasonlóan nagy a forgalom, még olyankor is, amikor amúgy sokan a Balatonra mennek pihenni” – zárta szavait Horváth Boglárka, hozzátéve: a vendégek rohama minden várakozásukat felülmúlta.

 

*

A Park vendéglő egyik tulajdonosa, Grünwald Balázs sem panaszkodik a jelenlegi forgalomra. Az április végi terasznyitáskor náluk is robbanásszerű volt az érdeklődés, ami nagyjából egy hét után enyhült kicsit, de azért még mindig elég erősnek mondható. Érdekes módon viszont a május elején újranyíló belső tér még a hűvösebb napokon sem vonzotta be azonnal az embereket, nagyjából egy hónapnak kellett eltelnie, mire a benti asztalokat is „felfedezték” maguknak a látogatók.

„A járványidőszak alatt sokat dolgoztunk annak érdekében, hogy megtartsuk a vendégkörünket” – mondta a tulajdonos, aki a lezárások idején a tulajdonostársaival együtt személyesen vitt ki ebédet a környéken élő időseknek és kisgyermekes családoknak. Ezzel ugyan nem termeltek profitot, mivel kiszállítási díjat sem számoltak fel, ám fenn tudták tartani a kapcsolatot vendégeik egy részével.

Úgy tűnik, ez megtérült, hiszen sokan visszatértek. De nem csak a „régiek” jönnek: annak ellenére, hogy nem hirdetik az éttermet, mostanában sok új emberrel találkoznak. Ők feltehetőleg az elégedett törzsvendégek jóvoltából érkeznek, akik jó hírüket viszik a Hegyvidéken.

 

*

Az idén nyáron vajon a hegyvidéki éttermek teraszainak látogatottsága is megcsappan, mert újra megélénkül az utazási kedv? Ha igen, hová utazunk? „Az enyhítő intézkedések hatására folyamatos emelkedést látunk a bejövő foglalások számát illetően. A pünkösdi hosszú hétvége sok helyen már 80%-os telítettséget jelentett, és a nyári foglalási adatok is bizakodásra adnak okot” – válaszolta kérdésünkre Kelemen Lili, a Szallas.hu sajtószóvivője.

Magyarország legnagyobb online szállásközvetítő oldalának munkatársa arról is szólt, hogy tavasszal az Ipsosszal közösen reprezentatív felmérést készítettek a nyaralási terveinkről. A vizsgálat szerint a magyarok több mint háromnegyede már április végén, május elején biztos volt benne, hogy elmegy vakációzni (összehasonlításként: tavaly nyáron körülbelül a lakosság fele jutott el nyaralni). A többség belföldre utazna, csak a megkérdezettek ötöde tervez külföldi kiruccanást.

A Szallas.hu adatbázisa szerint vannak olyan belföldi úti célok, amik bizonyos időszakokban már most közelítenek a telítetthez. Például az augusztus 20-i hosszú hétvégén a több mint négyezres balatoni kínálatból már csak mintegy ötszáz szálláshely érhető el. A többi júliusi és augusztusi hétvégére is nagyjából a kínálat harmada foglalható a népszerűbb balatoni településeken.

„Az elmúlt hat héten folyamatosan nőttek a bejövő foglalások. Akik még most tervezik a nyaralásukat, ne ijedjenek meg ettől! Nekik azt javasoljuk, hogy ha esetleg egy hétvégi időpontra nem találnak szabad szállást, próbáljanak meg szabadságot kivenni, és hétköznapra időzíteni a vakációt, mert könnyebben találnak szállást jó áron. Ráadásul a legtöbb szálláshely engedményt ad hétköznapi érkezés és távozás esetén” – tanácsolta az útjukat tervezőknek a szóvivő.

A Szallas.hu statisztikái alapján a legnépszerűbb belföldi úti cél – nemcsak balatoni, hanem országos összehasonlításban is – Siófok. Az országos top 10-ben még négy balatoni vagy Balaton-közeli település szerepel (Balatonfüred, Keszthely, Hévíz, Zalakaros), ezek mellett Hajdúszoboszló, Eger, Gyula, Szeged és Pécs kapott helyet a legkedveltebb városok tízes ranglistáján. Tavaly nyár óta a kevésbé frekventált régiók és szálláshelyek, az erdei faházak és a falusi turizmus iránt is növekszik a kereslet – igaz, ez továbbra is csak pár százalékot jelent, ha az összes foglalást nézzük.

 

*

„Ha külföld, akkor továbbra is a tengerpart a hívószó” – jelentette ki Termes Nóra, az IBUSZ Utazási Irodák Kft. hálózati és marketingigazgatója. Mint mondta, ajánlataik közül egyértelműen a mediterrán országok a legkeresettebbek, ezek közül is Görögország viszi a prímet: a foglalások több mint 60%-a oda szól.

Bár a görögökkel egyelőre még nem állapodott meg a kormány az oltási igazolványok kölcsönös elfogadásáról (a Külügyminisztérium lapzártánkkor érvényben lévő tájékoztatója szerint jelenleg Ciprusra, Horvátországba, Montenegróba, Szlovéniába és Törökországba lehet korlátozásmentesen beutazni a magyarok által gyakran látogatott tengerparti országok közül – a szerk.), a turizmusból élő ország nem gördít vállalhatatlanul sok adminisztratív akadályt a náluk nyaralni vágyók elé. A felnőttek angol nyelven is igazolt oltását elfogadják (kétadagos oltás esetében 14 napnak kell eltelnie a második után), így csak az 5 év feletti gyerekek PCR-tesztjét szükséges itthon elvégeztetni. Szúrópróbaszerűen a görög reptereken is végezhetnek koronavírus-gyorstesztet, pozitív eredmény esetén pedig – ha a fertőzésgyanút az ellenőrző PCR-teszt is igazolja – vállalni kell a kéthetes karantént.

„Ritkán fordul elő, hogy egy turistának karanténba kell vonulnia, az utazási iroda azonban ilyenkor sem engedi el utasa kezét. Tavaly megtörtént, hogy az egyik utasunk, aki egészségesnek hitte magát, pozitív teszteredmény miatt karanténba került. A családtagok szállásáról és a hazautaztatásról természetesen ilyen esetben is gondoskodunk” – hangsúlyozta az igazgató.

Az IBUSZ várakozásai szerint a tavalyihoz képest jelentősen nőhet a repülős utazások száma, igaz, így sem közelíti meg a 2019-es szintet. 2020-ban az előző évi 20%-a volt a repülős turistaforgalom, jelenleg pedig 50% alatt áll a foglalások aránya, szintén a tavalyelőtti adatokkal összehasonlítva. Ugyanakkor arra lehet számítani, hogy a nyár folyamán, ahogy egyre jobb hírek érkeznek, azok is az utazás mellett döntenek, akiket most még visszatart a bizonytalanság.

k.