Mozgássérültként is űzhető lesz „a világ egyik legszebb sportága”

„Sok-sok embernek, köztük több tízezernyi budapesti gyermeknek okoz majd örömet a sífutó- és a szánkópálya fejlesztése” – mondja Holló Miklós, a Vasas síszakosztályának vezetőedzője. A 78 éves sportoló felidézte: zugligeti gyerekként 1957-ben kezdte el a sífutást, ami élete elválaszthatatlan részévé vált. A Vasas versenyzőjeként, 1985-től pedig vezetőedzőjeként szinte mindennap fenn van a hegyen. Amikor nincs hó, görkorcsolyás edzéseket tartanak a Jánoshegyi út aszfaltján.

A tréner szerint sportáguk szempontjából az egyik legrosszabb volt az idei tél, mivel csak nagyjából két havas hét állt rendelkezésükre a sífutáshoz. Persze hosszú ideig volt hideg, hópótlással jelentősen ki lehetett volna tolni a szezont.

Ott, ahol hópótlás készül – a Szaniszló-réten, valamint ezzel összekötve az egykori Budai Sport Hotel teniszpályáinak területén –, mintegy másfél kilométeres, kacskaringós sífutóútvonal jön létre. Ez egy családi pálya lesz, komolyabb emelkedők vagy lejtők nélkül, így a legfiatalabbaktól a legidősebbekig bárki használhatja majd. Holló Miklós úgy véli, a fejlesztés révén az eddigieknél sokkal több fiatal kaphat kedvet ahhoz, hogy megismerje „a világ egyik legszebb sportágát”, amely kortalanul űzhető. „Én már elmúltam hetven, és még nemzetközi versenyeken indulok” – igazolja állítását saját példájával a szeniorsífutó.

A vezetőedző kitért rá, hogy a Vasas napokon belül megkezdi a Jánoshegyi út melletti síháza újjáépítését, a munkálatok a szomszédos adótornyok bontását követően szinte azonnal elindulnak. Az 1974 óta álló „ideiglenes” faházat – amelyet egykor a környéken csatornát építő munkások számára húztak fel, az eredeti elképzelések szerint mindössze két évre – elbontják. Ennek helyén, változatlan alapterülettel, új épület készül, amelynek a tetőterében tárolják majd a sífutóedzésekhez szükséges sporteszközöket.

„Ha lenne rá lehetőség, mi is szívesen tartanánk itt az eszközeinket” – válaszolja kérdésünkre Lőrincz Krisztina, a mozgássérültek számára sportolási lehetőségeket nyújtó Diswake Egyesület elnöke. Ő hazánk első ülő sífutója és parabiatlonistája, aki a pyeongchangi téli paralimpiai játékokon is részt vett.

A kerekesszékes sportoló elmondta, Magyarországon jelenleg nincs olyan egész télen működő sífutópálya, ahol a mozgássérültek is gyakorolhatnának. „Amikor természetes hó esik, én is fel szoktam menni a Normafához, de egyelőre csak az aszfaltúton, a megmaradt havon tudok haladni” – teszi hozzá.

Lőrincz Krisztina óriási előrelépésnek tartja, hogy a normafai sífutópályát mozgássérültek is használhatják majd, és az útvonal kialakításánál az ő szempontjaikat is figyelembe veszik. A kerekesszékes sífutók egy karbon beülős alumíniumvázra rögzítik léceiket, amivel nem egyszerű kanyarodni: egy kanyarban végződő lejtő, ha nincs húzott nyom, elég drasztikus érkezést tartogat számukra. A meredekebb emelkedőket is nagyon nehéz leküzdeniük, mivel csak karból tudják hajtani magukat.

A normafai sífutópálya ideális terepet nyújt majd a mozgássérült sportolóknak, már csak amiatt is, mert a terület könnyen megközelíthető a számukra kialakított parkolóhelyekről. Az sem mellékes, hogy több akadálymentes illemhelyet is igénybe tudnak venni a környéken.

„Minden körülmény adott lesz a Normafánál, hogy a mozgássérültek kipróbálhassák a sífutást” – mondja a paralimpikon, aki szerint nem feltétlenül kell specifikus sportot űzniük azoknak, akik egyszerűen csak mozogni szeretnének. Az is hozzájárul az egészségmegőrzéshez, ha valaki kimegy a Normafához, és tesz egy kört a kerekesszékkel is könnyen bejárható hegygerincen.

n.